magas vérnyomás
| ||||||||||||||||||||||||
|
A pulmonális hypertónia (PAH) lényege, hogy a tüdő artériái kórosan feszülnek a nagy nyomás miatt, majd fokozatosan megvastagszanak, beszűkülnek. Az köztudomású, hogy a szív nem teljesen szimmetrikus szerv, a jobb fele kisebb és gyengébb, ez végzi a kisvérköri munkát – jobb kamrájából eljuttatja a vért a tüdőbe. A kisvérkör nyomása mindössze ötöde a testbe pumpáló nagyvérkörének. A nagyvérkör a szív bal kamrájából indul, és a test minden sejtjét oxigéndús vérrel látja el. A nagyvérkörben a normális vérnyomás 130/80 Hgmm, a kisvérkörben, amely gyakorlatilag nem mérhető, ennek mindössze ötöde, vagyis 25/15 Hgmm.
Tünetek és következmények Akiknél föllép ez a betegség, és emelkedik a vérnyomás a tüdejükben, először a kisebb artériák fala vastagszik meg, majd ez a nagyobb artériákra is átterjed. Így a véráramlás csökken, kevesebb oxigén jut a vérbe és általa a szervezetbe is. Mivel az erek beszűkülnek, a tüdőben az érkeresztmetszet beszűkül, gyulladásos folyamatok indulnak meg, amelyek tovább rontják a beteg állapotát. A PAH következménye – mivel a szívnek nagyobb munkát kell kifejtenie, hogy megfelelő mennyiségű vért juttasson a tüdőbe – a jobb szívfél megnagyobbodása, a cor pulmonale. A PAH súlyos – gyerekeket, fiatal felnőtteket fenyegető –, életet veszélyeztető, gyógyíthatatlan betegség. Több fajtája ismert, és kezeletlenül súlyos szövődményekkel jár. A tudomány megkülönböztet elsődleges és másodlagos pulmonális hypertóniát. Az elsődleges okát még keresik, de feltételezik, hogy a tüdőartériák falának ismeretlen eredetű izomgyengülése okozza. Nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál. A másodlagos PAH oka általában valami elhúzódó tüdőbetegség.
Mit tapasztal a beteg? A kisvérköri magas vérnyomásos betegeken külső, szemmel látható eltérést sokáig nem lehet látni. Egyébként, pedig a PAH tünetei nagyon általánosak: fáradékonyság, mozgáskor föllépő légszomj, gyengeség, krónikus köhögés, ám ezek – sok egyéb betegség mellett – minden más tüdőbetegségnek is állandó kísérői lehetnek. Pulmonális hypertóniában azonban olyan nagymértékű lehet a mozgáskor föllépő légszomj, hogy a páciens egyszerűen elájul. Kezeletlen, előrehaladott stádiumban lévő betegeknél jellemző még az ajak, a körmök elkékülése, lábdagadás, hasi ödéma – amely a szív elégtelen működéséről árulkodik.
Hogyan ismerik föl? Azokat a betegségeket diagnosztizálják nehezen az orvosok, amelyeknek sok az általános tünetük, vagy amelyek nagyon ritkák. A pulmonális hypertóniára kevés orvos gyanakszik, ha a fenti tüneteket hallja, ezért fordulhat elő, hogy a betegek gyakran éveken át, járják a rendelőket, kórházakat, és néha azt hiszik róluk, hogy szimulálnak. A diagnózis felállításában segít a mellkasröntgen, a szívultrahang, a hat percig tartó terheléses gyaloglás, de biztos diagnózist a jobb szívkamrában mért vérnyomásérték ad, ez azonban csak szívkatéterezéssel mérhető.
Tudtad? Az első tünetek jelentkezése után átlagosan 2,5-3 év telik el, mire fölismerik a betegséget! Ha a beteg nem kap megfelelő gyógyszeres ellátást, a túlélés esélye maximum 3-5 év! A csecsemők és kisgyermekek is szenvednek kisvérköri magas vérnyomástól. Évente 2-3 honfitársunk életét mentik meg azzal, hogy új tüdőt kapnak. Tavaly két fiatal nő transzplantációját végezték OEP-támogatással Bécsben. A magas tüdővérnyomás kialakulásának oka az esetek jelentős részében nem deríthető ki.
Forrás: otvenentul.hu
A szív és érrendszeri betegségek a modernkor legnagyobb vámszedői. A megelőzésük nemcsak egészségügyi, de gazdasági kérdés is egyben, hiszen a gyógy- és utókezelések hatalmas terhet rónak a szociális ellátórendszerekre. Az artériás életkor mérése a legegyszerűbb és leghatékonyabb mód az egyén veszélyeztetettségének megállapítására, amellyel akár a fatális következmények is megelőzhetők. Az artériás életkor fogalma nem új keletű, de meghatározó szerepét az általános egészségi állapotunkban csak napjainkban kezdi igazán felismerni az orvostudomány. Nem véletlenül, hiszen az elhízás, mint a modernkor járványa, az egyik leggyakoribb rizikófaktora a szív és érrendszeri megbetegedéseknek. A magas testzsírszint, de főként a hasi elhízás, továbbá a cukorbetegség is kifejezetten rossz hatással vannak az erekre. Ám ha a testsúllyal nincs is probléma, a magas vérnyomás, a dohányzás, az ülő életmód, a stressz mind-mind felgyorsítják a vaszkuláris öregedést. A magas pulzusszám (napi 100.000 szívverésnél több) szintén terheli az érrendszert, a genetikai adottságról, a családi érintettségről már nem is beszélve.
Vannak már módszerek, amelyekkel az orvosok néhány perc alatt egyszerűen megállapíthatják a páciens artériás életkorát. Olykor mérés nélkül is alapvető különbséget tételezhetünk fel az életkor és vérerek életkora között. Például egy dohányzó 35 éves férfinek, aki magas vérnyomásban szenved, ezen felül cukorbeteg, valamint még a koleszterinszintje is magas az artériás életkora akár 70 év is lehet - azaz kétszer olyan idős, mint ő maga. Egy fiatalabb, 30 éves nőnek, hasonló rizikófaktorokkal több, mint 80 évesek is lehetnek az artériái. „Egy ilyen kalkuláció azt a benyomást kelti, hogy a rizikófaktorok hatására gyorsabban öregszünk, mint gondoljuk” - mondta Donald Lloyd-Jones, a Chicagói Egyetem preventív kardiológusa. "Minél konkrétabban beszélünk róla, annál jobban megérti a beteg a veszélyeztetettségét." Jó hír, hogy a rizikófaktorok, és az általuk okozott károsodás csökkentésére irányuló lépésekkel igenis vissza lehet fordítani a vaszkuláris óra mutatóit. Optimális vérnyomással és vércukorszinttel egy rendszeresen sportoló 74 éves nemdohányzó férfi artériás életkora 60 év lehet, egy hasonlóan egészséges 74 éves nő artériái akár 21 évvel is fiatalabbak lehetnek.
Forrás: napidoktor.hu, arteriograf.hu
További cikkeink: Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés
Bár a szívinfarktust legtöbben, mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik. A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez, pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus. A szív leállásáig vezető hosszú folyamat elején egyáltalán nem észlelhető semmilyen figyelmeztető jel. Idővel azonban sokszor hírt ad magáról életfontosságú szervünk, előre jelezve a bajt, ugyanakkor esélyt adva rá, hogy elkerüljük a végzetes érelzáródást.
Figyelmeztető jelek Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek. Nyomásérzés a mellkasban. A legjellegzetesebb, néhány percig tartó és gyakran vissza-visszatérő érzés a mellkas közepén. A szív elégtelen vérellátása okozza, és azt jelzi, hogy a plakkosodás már előrehaladott, így mindenképpen orvosi segítségre van szükség. Az érzés sokféle lehet, az enyhe, inkább kellemetlen teltségérzéstől a szorító, már-már fájdalmas nyomásig. Mellkasi, majd a mellkasból kisugárzó fájdalom. A mellkasi fájdalom a karba – elsősorban a bal karba –, vállba, vagy akár az állkapocs irányába is kisugározhat. A has felső részében állandósulhat is az érzés. Légszomj, hányinger, hányás, izzadás. Ezek a figyelmeztető jelek természetesen számos más betegségre is figyelmeztethetnek. Jellemzően nem magukban, hanem a mellkasi fájdalommal együtt jelentkeznek, így kifejezettebb a figyelmeztető jellegük.
A veszélyeztetettek köre A zsírosodás, a plakkok képződése, illetve a folyamat gyorsasága jórészt az életviteltől függ. Az egészségtelen táplálkozás, a stressz, a mozgásszegény életmód nagy valószínűséggel vezet infarktushoz, a hatékony megelőzés tehát elsősorban életmódváltozást jelent. A fenti tünetek jelentkezésével már természetesen nem elég lemondani a csülökpörköltről, orvoshoz kell fordulni. A veszélyeztetettek 30 százalékának emelkedett a koleszterinszintje. Létezik „jó” koleszterin (HDL), illetve „rossz” koleszterin (LDL). Az LDL-koleszterin nagyban befolyásolhatja a betegség kialakulását, de ezt az egészséges táplálkozással viszonylag könnyen kiküszöbölheted. A magas vérnyomás szintén kockázati tényezőként ismert, szinte megkétszerezi az infarktus gyakoriságát. Ez a rizikófaktor is elkerülhető, ha a vérnyomást gyógyszerekkel sikerül jó értékre beállítani. Napi 10 szál cigaretta elszívásával a kétszeresére emelkedhet a szívinfarktus kialakulásának kockázata, ugyanis a benne lévő nikotin, szén-dioxid, szén-monoxid a trombózis kialakulásában játszik nagy szerepet. A kockázati tényezők között meg kell említeni még az elhízást. Érdekes tény azonban, hogy az „alma” típusú, vagyis a has és derék környéki elhízás jóval veszélyesebb, mint a „körte”, azaz a széles csípő típusú. Az elhízás egyik oka a mozgásszegény életmód, amely szintén közrejátszik a szívinfarktusban. Végezetül fontos tudni, hogy leggyakrabban kombinációban jelentkeznek a tényezők, vagyis ha valaki elhízott és dohányzik, illetve magas a koleszterinszintje, nagy valószínűséggel számíthat a betegség kialakulására.
Forrás: otvenentul.hu
A koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok jelentik az első problémát, ezekből lesznek az úgynevezett plakkok. A plakkok halmozódásával a szív erei egyre szűkebbekké válnak, és idővel olyannyira csökken a véráteresztő képességük, hogy a leendő áldozat szervezetében bármikor bekövetkezhet a baj. Az esetek 90 százalékában a szűkült erekben vérrög alakul ki, ez pedig teljesen elzárja a koszorúeret. Ez a szívinfarktus.
Szívinfarktus - Figyelmeztető jelek Nem lehet azt állítani, hogy a szívinfarktusnak mindig vannak előjelei. Sokszor valóban derült égből villámcsapásként éri a beteget, előfordulnak azonban jellegzetes tünetek, melyek alaposabb odafigyelésre ösztönözhetnek.
A szívinfarktus rizikófaktorai nagyrészt azonosak az érelmeszesedés rizikófaktoraival:
Forrás: webbeteg.hu, otvenentul.hu
|
||||||||||||||||||||||||
A kisvérkörben föllépő magas vérnyomást szinte mérni sem tudjuk, pedig következményei végzetesek lehetnek.
A valós és az artériás életkor között jelentős korkülönbség lehet, megbecsülésével idejében megelőzhetőek a végzetes megbetegedések.
A szívinfarktus ma kevesebb halálos áldozatot követel, mint néhány évtizede – ugyanis egyre többen ismerik meg a figyelmeztető előjeleket. Te mit tudsz erről?
Bár a szívinfarktust legtöbben, mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat végkifejletéről van szó. A sokszor valóban végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik.