magas vérnyomás
| ||||||||
|
A kávé növeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, csökkenti a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a máj- és a méhrák kockázatát, enyhíti a fejfájást, az asztmások számára, pedig megkönnyíti a lélegzést - világítottak rá. A kávé az egyik legkedveltebb ital több mint ezer éve. Élénkítő, a koncentrációt növelő hatásából naponta szerte a világon százmilliók profitálnak, egy német állampolgár évente átlagosan 150 liter kávét iszik meg. Pedig - mint arra a Die Welt című napilap tudományos rovatában emlékeztetett - sokáig az volt a meggyőződés, hogy a kávé egészségtelen. A monda szerint ennek egyik legfőbb szószólója III. Gusztáv svéd király volt, aki 1771 és 1792 között volt trónon. A király meg volt győződve arról, hogy a kávé mérgező. Ennek alátámasztására, pedig két halálra ítélt fogollyal sajátos kísérletet rendelt el. Az egyiknek naponta kávét kellett innia, míg a másik teát kapott.
Mindezzel III. Gusztáv azt akarta bizonyítani, hogy a kávé jóval gyorsabban öl, mint a tea. A várható eredményt nap, mint nap két orvosnak kellett dokumentálnia. A krónika szerint azonban az orvosok az évek során elhunytak, a két halálra ítélt még a királyt is túlélte, míg végül közülük elsőként - 83 éves korában - a "teázó" halt meg. Hogy a kávéra ítélt még meddig élt, az nem ismert. A bajorországi Ismaning Táplálkozástudományi Intézetének legújabb kutatásai azonban egyértelműen bizonyították a néhai svéd király - és követői - nézeteinek helytelenségét. A vizsgálatok egyebek között arra derítettek fényt, hogy a kávé fogyasztása jelentős mértékben csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az adatok szerint, aki naponta három-négy csésze kávét iszik, annál az említett kockázat 25 százalékkal kisebb. Ez a hatás akkor is fennáll, ha koffeinmentes kávéról van szó. Hasonló tanulmányok természetesen már korábban is napvilágot láttak - írta a Die Welt, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a németek legkedveltebb itala csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint egyes tumorok kialakulásának kockázatát. Az asztmások számára, pedig jelentős mértékben könnyebbé teszi a lélegzést. Az újság szerint ez utóbbi például régóta ismert Skóciában, ahol az asztmásokat már 1859 óta koffeinnel gyógyítják. Az ismaingi kutatások most arra világítottak rá, hogy a napi legkevesebb három kávé 30 százalékkal csökkentheti az asztma kockázatát. A szakértők szerint nem igaz az sem, hogy a kávának vízhajtó hatása lenne. Ezért mítosz az is, hogy az eszpresszókávé mellé rendszerint felkínált kispohár vizet a vízhajtó hatás ellensúlyozására adják. A víznek azonban egy jótékony hatása mégiscsak van, mégpedig az, hogy "szabaddá teszi" az ízlelőbimbókat, ezáltal fokozza a kávé élvezetét. Mindennek nyomán a német kutatók úgy foglaltak állást, hogy az egészséges ember számára a kávé semmifajta rizikót nem jelent. Nézetük szerint a kávét élvezni kell, és attól az egészségre nézve sokkal inkább pozitív, mint negatív hatásokat kell várni. Egyedül a terhes nőknek, a magas vérnyomásban szenvedőknek, továbbá az érzékeny gyomrúaknak kell a kávéfogyasztás terén némileg tartózkodóbbnak lenniük.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
Thomas Gaziano, a Harvard Egyetem kutatója és munkatársai 19 nagy ország statisztikai adatait elemezték. Vizsgálták Dél- és Közép-Amerikát, Afrikát, a Közel-Keletet, illetve Indiát, Oroszországot és Kínát. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének mintegy felére vonatkozó lélekszámmal foglalkoztak. A számítógépes modellezés tanúsága szerint, ha az élelmiszeripari vállalatok termékeik konyhasótartalmát átlagosan 10 százalékkal csökkentenék, illetve valamennyi ország illetékes hivatala adóval terhelné a sok sót tartalmazó élelmiszerek árát, a szív- és érrendszeri halálozás három százalékkal alacsonyabb volna. Gaziano hangsúlyozta, hogy ez a három százalék hatalmas szám: évente félmillióval kevesebben halnának meg világszerte, illetve az általuk vizsgált államokban negyedmillióval kevesebb lenne a halálozások száma. A nem halálos szélütések, bénulások száma, pedig milliókkal csökkenne. A magas vérnyomás okozta szélütés a harmadik a halálozási okok rangsorában, és betegek 12,8 százalékának végzetét jelenti minden esztendőben. Az életben maradó betegek többsége bénulásokkal tovább kínlódik. Ők állandó kezelésre, közülük sokan segítségre és ápolásra szorulnak, amelynek költsége csak az Egyesült Államokban meghaladja a 450 milliárd dollárt. A munkacsoport úgy számolt, hogy az élelmiszeripar vállalatai 10 százalékkal mérsékelhetnék a konzervek, húsipari termékek sótartalmát, a só adó, pedig 40 százalék lehetne, mely sok államban a cigaretta adójának felel meg. A halálozás csökkenése becslések szerint három százalék volna, de az agyi katasztrófák száma öt százalékkal lenne kevesebb. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szakértői is nagy figyelemmel kísérik a kezdeményezést. Angol és amerikai táplálkozáskutatók kiemelték, hogy a só fogyasztás 10 százalékos csökkentése esetén a népesség só bevitele még mindig jelentősen meghaladná az egészségesnek tartott határértéket.
Forrás: MTI, origo.hu
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód a betegségek kialakulásának melegágya, és gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásokért. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet és a Brigham and Women's Hospital munkatársai legújabb kutatásukban arra vállalkoztak, hogy pontosan számszerűsítsék a testmozgás élethosszabbító hatását a különböző testsúlyú és eltérő aktivitású társadalmi csoportok esetében. Napi tíz perc intenzív séta már megnöveli az élettartamot A PLOS Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy már heti 75 perc intenzív séta közel két évvel növeli az élettartamot az ennyit sem mozgókkal összehasonlítva. Aki ennél többet mozog, például feszes tempóban heti 450 percet, azaz naponta kicsivel több, mint egy órát gyalogol, annak várható élettartama már több mint kétszer ennyivel emelkedik. Ez a növekedés ráadásul minden súlycsoportban megfigyelhető, legyen szó normál testsúlyúakról, túlsúlyosakról vagy akár elhízottakról - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A tíz évet felölelő, több mint 650 ezer résztvevő életmódját vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a testtömeg-indextől függetlenül minél gyakrabban és intenzívebben mozog valaki, annál kisebb lesz a halálozás valószínűsége. Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, a fent említett heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelent. A kevés is sokat számít A mozgás élethosszabbító hatásait nemtől, testsúlytól és bőrszíntől függetlenül mindenkinél tapasztalták, leginkább mégis a normál testsúlyú, igen aktív életmódot élőknél jelentkezett a mozgás pozitív hatása: ők 7,2 évvel hosszabb életkorra számíthatnak, mint mozgásszegény életmódot folytató, kórosan elhízott (35 feletti testtömeg-indexű) társaik. A kutatók kiemelték: mostani vizsgálatukkal szeretnék megértetni a jelenleg mozgásszegény, inaktív életet élőkkel, hogy már napi 10-15 perc tempós séta is évekkel meghosszabbíthatja életüket. Ha ezek az emberek rájönnek, hogy akár elhízottan is megéri legalább napi 10-20 percet testmozgásra szánni, jelentősen javulnának életesélyeik és csökkenne a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Milyen betegségek ellen véd a mozgás? Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rendszeres mozgás csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélyét. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is. Már napi fél óra mozgástól csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét. Nem csoda, hogy egyre több orvos véli úgy, hogy a mozgást receptre kéne felírni a betegeknek. Ráadásul a kutatások azt is igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. A mozgás jótékony hatását tovább fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A cukorbetegség a fittségre is hat A University of Colorado School of Medicine kutatói – más kutatások eredményeivel egybehangzóan – azt állítják, hogy rendszeres testmozgással a cukorbetegek szív- és érrendszerének öregedése elérheti az egészséges szintet. A szakértők szerint teljesen normális, ha az életkor előrehaladtával párhuzamosan az emberek kevesebb fizikai aktivitásra képesek, mint fiatalabb korukban. A kutatások szerint az egészséges felnőttek edzettségi szintje 40-50 éves kor felett minden 10 évben 10 százalékot csökken. Ugyanakkor a 2-es típusú cukorbetegek edzettségi szintje 20 százalékkal alacsonyabb az egészségesekénél, függetlenül attól, hogy tinédzserek, felnőttek vagy idősebbek. A szakemberek szerint ez a különbség nem csak az edzések során mutatkozik meg, de a mindennapi életben is. Sok cukorbetegnek már egy hosszabb gyaloglás is nehézséget jelent. A 2-es típusú cukorbetegek csökkent fizikai aktivitása, pedig beindít egy ördögi kört: a meglévő szívérrendszeri rizikó mellé megjelenik - a mozgásszegény életmód következményeként az elhízás, ezzel együtt nagyobb eséllyel jelentkezik magas vérnyomás is. Összefoglalóan jelentős civilizációs betegség az úgynevezett metabolikus X szindróma alakul ki, mindezek következményeként jelentősen nő a korai halálozás esélye is.
A cukorbetegség magas szívérrendszeri kockázattal is jár
A cukorbetegeknek 2-5-ször nagyobb az esélye a szívinfarktusra, sőt arra is, hogy ez halálos kimenetelű legyen. Az érintetteknél gyakoribb a diffúz koszorúér-betegség, számos szűkület látható a kiserek szintjén is, mely csökkenti a terápiás lehetőségek sikerét. Ez az elvékonyodott, kiterjedten beteg koszorúérrendszer emeli a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát is. Az is tény, hogy az érelzáródással, keringészavarral járó iszkémiás stroke előfordulása a diabéteszes betegek között 2-3-szor gyakoribb. Ugyancsak nagyobb eséllyel alakul ki náluk perifériás érbetegség, vagyis az alsó végtagi verőerek szűkülete.
Megoldás: megfelelő életmód program
Már korábbi kutatások is rámutattak, hogy a sok szövődmény lehetőség mellett van egy jó hír is: a mozgás csökkentheti a fent nevezett szövődmények kialakulási esélyét. 12-20 hetes mozgásprogram után a 2-es típusú cukorbetegek edzettségi szintje közel 40 százalékkal emelkedett. Ez a nagyságrendű növekedés még az egészségeseknél sem mindig következett be. Vagyis a betegség okozta negatívumok ledolgozhatók – ami nagyszerű hír. Ezek az összefüggések mind az érintetteknek, mind a velük foglalkozó orvosoknak erős motivációt kell, hogy jelentsenek. A diabétesszel összefüggő kardiovaszkuláris problémák kockázata ugyanis csökkenthető. – hangsúlyozta dr. Szentpály Emőke, az Oxygen Medical kardiológusa. Ugyanakkor sajnos azt is látni kell, hogy az érintettek nagy része számára világos, hogy mozognia kellene, viszont csak kis részük teszi ezt a mindennapjai részévé. Aki viszont elszánja magát és szeretne tenni az egészségéért, pontos életmódprogramot kaphat, melyet kardiológus és más szakemberek igazítanak a személyes állapotához és céljaihoz.
A rendszeres edzés hatásai a szervezetre
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
Régóta vita az orvosok körében, hogy egészséges vagy egészségtelen-e a kávé, illetve mennyi az egészséget nem károsító, napi megengedett mennyiség.
Csökkenne a magas vérnyomással küzdő betegek és az agyi katasztrófák száma a dubaji Szív Világkongresszuson részt vevő tudósok szerint, ha az élelmiszeripar nem sózná meg annyira az ételeket.
Az aktív életmód pozitív hatásai régóta ismertek, egy új kutatás azonban konkrétan megadja, hogy mennyivel hosszabbítja meg életünket a rendszeres testmozgás.
Bár maga az öregedés elkerülhetetlen, nem mindegy, milyen ütemben zajlik a folyamat. Kutatások eredményei szerint korábban „öregszik” az szív- és érrendszere azoknak, akik 2-es típusú cukorbetegséggel élnek. Dr. Szentpály Emőke, az Oxygen Medical kardiológusa szerint ez a folyamat lassítható.
A megváltozott anyagcsere nem csak vércukorszint emelkedést eredményez, de növeli az érelmeszesedést elősegítő vérzsírok (a triglicerid, illetve a rossz koleszterinként emlegetett LDL) szintjét is. Az érfalon belül gyulladás alakul ki, fokozódik a véralvadásra való hajlam. Ezek a változások, valamint a diabéteszes betegek nagy többségénél jelen levő magas vérnyomás előmozdítja a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását.