magas vérnyomás
| ||||||||
|
A nagy áttörés reményt hozhat annak a több ezer betegnek az életébe, akiknek szervezete nem reagál a gyógyszeres kezelésekre. Csupán Nagy-Britanniában nagyjából 16 millió embert érint a magas vérnyomás, akiknek egyharmada nem is tud betegségéről, holott az állapot magában hordozza a szívbetegség, a stroke, vagy akár különféle vese rendellenességek kockázatát is. Az életmódváltás, a só bevitel és az alkoholfogyasztás csökkentése, valamint a testmozgás javíthat az illető állapotán, emellett különféle gyógyszerek is kaphatóak. Vannak azonban, akiknél a gyógyszerekkel sem érhető el javulás, nekik jelenthet reményt az új kezelés. A módszer lényege, hogy katéteren keresztül rádiófrekvenciás energiák segítségével kiütik azokat az apró idegeket, amelyek a vese artériáinak bélésében futnak, hiszen a magas vérnyomást esetenként éppen azok a hibás jelek okozzák, melyek az agyból ezekbe az idegekbe jutnak. A kezdeti kísérletek azt mutatták, hogy a vérnyomásban beálló javulás még 18 hónappal a kezelés után is kimutatható volt – számolt be Mark Caulfield professzor. A szakemberek abban reménykednek, hogy a kezelés minél előbb elérhetővé válik az arra leginkább rászorulók számára. Dr. Murray Esler, a melbourne-i Szív és Diabétesz Intézet munkatársa a müncheni Európai Kardiológiai Kongresszuson számolt be az eddig elért eredményekről.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló ) Antilipid tea - tiens teakeverék
A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és más szív- és érrendszeri kockázati tényezők kezelése segíthet az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésében azokban, akikben már mutatkoznak a szellemi hanyatlás jelei és a memória romlása. Yan-Jiang Wang, a kínai Csungkingi Orvosegyetem neurológusa és munkatársai a Neurology című szaklapban közölt vizsgálatukba 837, szellemi képességeinek kismértékű romlásával küzdő idős embert vontak be. A résztvevők közül 414-ben az érrendszeri betegségeknek legalább egy kockázati tényezője (magas vérnyomás, cukorbetegség, agyér betegség, magas koleszterinszint, dohányzás vagy alkoholfogyasztás) fennállt. Valamennyiüknél vérvizsgálatokat végeztek, megmérték a vérnyomásukat, a testtömegüket, memóriájuk és szellemi képességeik frissességét, és kérdőívek segítségével kikérdezték őket korábbi betegségeikről és kezeléseikről. A kutatók három csoportra osztották a betegeket annak alapján, hogy érrendszeri rizikófaktoraik miatt milyen kezelés alatt álltak a vizsgálat kezdetekor. Voltak, akikben egyik kockázati tényezőt sem kezelték, voltak, akikben mindegyiket, és voltak, akikben a problémák egy részét kezelték. A kezelések magas vérnyomás elleni szerek, inzulin, vagy koleszterinszint-csökkentő szerek szedését és diétát, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyását jelentették. A szív- és érrendszeri betegségek kordában tartása lassítja a szellemi hanyatlást. Öt év után 298 emberben alakult ki Alzheimer-kór, a többi résztvevőben továbbra is csak enyhe fokú szellemi képességromlás állt fenn. A valamilyen érrendszeri kockázati tényezővel sújtott betegeknek összesen 52 százalékában alakult ki a betegség, míg az egyik kockázati tényezővel sem rendelkezőknek csak 36 százalékában. Az összes érrendszeri rizikófaktora miatt kezelésben, részesülőkben 39 százalékkal, a néhány rizikófaktor miatt kezeltekben 26 százalékkal kisebb volt az Alzheimer-kór kialakulásának esélye, mint a semmilyen kezelésben nem részesülők körében, ami arra utal, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket megelőző kezelés az időskori szellemi hanyatlást is lassítja.
Forrás: origo
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
A felmérést végző tudósok ezer önkéntes agyi állapotát követték figyelemmel. A résztvevők többé-kevésbé mind a mediterrán étrend szerint étkeztek, amelyben legfőképpen friss zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, olajos magvak, hüvelyesek és természetes növényi olajok szerepelnek. Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) szakértőinek elmondása szerint bár az étrendben szerepel a vörös hús, fogyasztása csak havi pár alkalommal megengedett. A déli diéta inkább halat és szárnyast használ, valamint mértékkel vörösbort is engedélyez. A vizsgálatok szerint a résztvevők 27 százaléka csak irányadónak használta a mediterrán étrend előírásait és nem tartotta be szigorúan az étkezési szabályokat, 26 százalékuk viszont szinte minden előírást betartott. Az alanyok agyműködését mágneses rezonancia vizsgálattal is ellenőrizték: a tudósok elsősorban a fehérállomány hiperintenzitását vizsgálták, ami megmutatja az agyi kiserek sérüléseinek mértékét. Az MRI-felvételek szerint a mediterrán étrendet szigorúan követők agyi kisereinek állapota volt a legjobb, még akkor is, ha a kutatók más tényezőket, például a dohányzást, a magas vérnyomást és a koleszterinszintet is számításba vették. „Úgy tűnik, a mediterrán diéta segít megóvni az agyi kiserek állapotát” – nyilatkozta Hannah Gardener, a Miami Egyetem Miller Orvosi Karának munkatársa. „A kutatási eredmények alapján jól látható, hogy a mediterrán típusú étrend segíthet csökkenteni a cerebrovaszkuláris (az agyi ereket érintő – a szerk.) betegségek kialakulásának esélyét – mondta Dr. Keith Siller, a New York Egyetem Langone Egészségügyi Központ Stroke Centrumának orvosigazgatója. – Eddig úgy gondoltuk, hogy ez nagyrészt a többszörösen telítetlen zsírsavaknak köszönhető, de úgy tűnik, ennél többről van szó: az étrendben szereplő ételek és nem csak azok bizonyos komponensei gyakorolnak jótékony hatást az agyműködésre.” A mediterrán étrend segíthet csökkenteni a metabolikus szindróma, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke és a memóriazavarok kialakulásának esélyét is. A kutatás részletes leírása az Archives of Neurology című szaklap februári számában olvasható.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
A családi örökség
Az orvostudomány a hipertóniával kapcsolatban két típust különböztet meg. Az ún. elsődleges (primer) magas vérnyomás a betegek 90 százalékánál áll fenn. Az elsődleges hipertóniában érintettek többségénél a magas (140/90 Hgmm feletti) vérnyomásszintek nem egyetlen okra vezethetők vissza. A betegség kialakulásában az örökletes hajlam mellett (a páciens családjában is előfordult már magas vérnyomás, stroke, infarktus, érszűkület, cukorbetegség) szerepet játszhat a testsúlytöbblet, a túlzott só bevitel, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magas vérzsírszint (LDL-koleszterin) és az emelkedett trigliceridértékek, az állati zsírokban dús táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a tartósan fennálló negatív stressz, azaz distressz. A felsorolt tényezők valamelyikének vagy többüknek hatására kialakult krónikus magas vérnyomás – amennyiben gyógyszeresen nem kezelik, és a beteg nem változtat addigi életmódján, étrendjén– különféle súlyos, a szív- és érrendszert, a vesét is károsító szövődmények kialakulásához, nemritkán a keringési rendszer összeomlásához, majd akár az életkilátások években mérhető csökkenéséhez is vezethet. Éppen a fenti rizikó csökkentése érdekében – amennyiben vizsgálatokkal igazoltan nem szervi betegség vagy működési zavar áll a hipertónia mögött – elengedhetetlen annak laboratóriumi, műszeres ellenőrzése, hogy a krónikus magas vérnyomás nem okozott-e (további) elváltozásokat/károsodásokat az erekben és a létfontosságú szervekben. Az elsődleges magas vérnyomás karbantarthatóságában meghatározó szerepe van a gyógyszeres terápiának, valamint – „kiegészítő gyógymódként” – a beteg tudatosan kialakított életmód- és étrendprogramjának, vérnyomása rendszeres ellenőrzésének. A kezeletlen vagy rosszul kezelt hipertóniánál ugyanis a szervezetben a vérnyomás emelkedésének hatására olyan önvédelmi mechanizmusok indulnak be, amelyek hatalmas terhet rónak mind az erekre, mind a szívre, mind a vesére. A hipertónia lehetséges kísérőbetegségeinek (szövődményeinek) előfordulását jól jellemzi az a vizsgálat, amely szerint a kutatásba bevont hipertóniás betegeknek több mint negyede cukorbeteg, hét százaléka krónikus vesebeteg. Szívizominfarktuson közel kilenc százalékuk esett már át, mellkasi fájdalommal (angina pectoris) pedig majd egynegyedük küszködik. Különféle agyi érkatasztrófát (stroke, átmeneti agyi vérkeringési zavar stb.) minden tizenegyedik hipertóniás élt már át.
A veszélyes „potyautas”
Az ún. másodlagos (szekunder) hipertónia kialakulása – szemben az elsődlegessel – már valamilyen alapbetegség meglétéhez, kórfolyamathoz (pl. cukorbetegség, vesebetegség, pajzsmirigy-működési zavar stb.) köthető. Ez azonban a magas vérnyomásos esetek csak mintegy tíz százalékánál áll fenn. Ezen belül öt-tíz százalékuknál a vesebetegség játssza a főszerepet. A kardiológiai tényezők közül a szívből kiinduló nagy ütőér bizonyos szakaszán bekövetkezett érszűkület az egyik leggyakoribb kiváltó ok. A krónikus magas vérnyomásban érintettek egy-két százalékánál hormonális megbetegedés, illetve bizonyos gyógyszerek szedése vezet el a vérnyomásbetegségig. A krónikus magas vérnyomásnál – bármi hívta is elő – elengedhetetlen az alapos belgyógyászati kivizsgálás, mert a terápiát csak ezen, vizsgálatok eredményeinek ismeretében lehet megtervezni. Amikor tehát valamilyen más betegség, kórállapot meglétének társult tünete a hipertónia, először az azt előidéző szervi működési zavart kell célirányosan kezelnie az orvosnak. Amennyiben a kiváltó okot sikerül felszámolni, a hipertónia is megszűnik. Vannak azonban olyan elváltozások is (ilyen például az időskori vérellátási zavar, amely a vesét tápláló artéria meszes szűkületével hozható összefüggésbe), melyeknél a különféle vérnyomáscsökkentők rendszeres szedésével lehet csak a vérnyomásértékeket optimalizálni.
Forrás: otvenentul.hu
|
||||||||
Friss kutatások szerint a magas vérnyomás tartósan gyógyítható lehet egy radikális terápia segítségével, mely során rádióhullámokkal támadnák meg a veséket.
A mediterrán étrend egészségre gyakorolt előnyös hatásaira sok kutatás derített már fényt. Legutóbb amerikai kutatók állapították meg, hogy az ilyen táplálkozás segíthet csökkenteni a kisebb agyi erek károsodását.
A felnőtt, de még 50 év alatti magyar lakosságnak mintegy negyede, a 60 éven felülieknek pedig mintegy a fele él hipertóniával, vagyis ez népbetegségnek számít, és amennyiben nem kezelik, következményei akár végzetesek is lehetnek.