magas vérnyomás
| ||||||||
|
Hirtelen érzelmi stressz, például egy szerettünk halála is kiválthat szívrohamot, hirtelen szívhalált vagy stressz okozta kardiomiopátiát, más néven megtört szív szindrómát.
A Medical Journal of Australia eheti számában közzétett kutatás, azonban tíz év adatainak elemzésével azt a tévhitet is megcáfolta, mely szerint a krónikus munkahelyi stressz drámai mértékben megnöveli a szívroham kockázatát. „A közhiedelemmel ellentétben a munkahelyi stressz csak korlátozott hatással van a szívbetegségre” – összegezte a kutatás vezetője, Nick Glozier. „Ez, pedig jó hír, mert azt jelenti, hogy a munkánk mégsem öl meg bennünket. Inkább azokra a tényezőkre érdemes összpontosítani, amiket szabályozni tudunk: az olyan hagyományos kardiológiai kockázati tényezőkre, mint a magas vérnyomás vagy a dohányzás.”
Az eredményekből az is kiderült, hogy az egyedül élő szívrohamtúlélőkre is az újabb szívroham fokozott kockázata leselkedik. A társadalmi elszigeteltség és a minőségi támogatás hiánya újabb szívrohamot eredményezhet olyan helyzetekben, amiről egyetlen barát vagy rokon sem tud, csak akkor, amikor már túl késő. Éppen ezért a társadalmi elszigeteltség csökkentésére irányuló intézkedések pozitív pszichológiai hatást gyakorolhatnak a szívroham túlélőire, bár azt egyelőre nem lehet tudni, vajon ezek javítanák-e a szívbetegség kimeneteleit. A kutatás a szív-érrendszeri kockázat fokozódását mutatta ki azoknak az embereknek az esetében is, akik valamilyen természeti katasztrófa vagy feszült sportesemény következtében voltak kitéve szélsőséges stressznek.
Forrás: vital.hu
A kutatók Brazília, Kína, India, Olaszország, Kenya, Omán, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok városi részein kísérték figyelemmel a kismamákat, és arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekek születési mérete - főleg a hosszuk - szinte mindenhol megegyezett. Korábban úgy vélték a szakemberek, hogy a különböző országokban született gyermekek eltérő méreteiért elsősorban a rassz és az etnikum felelősek, ám a mostani vizsgálat szerint ezeknél a tényezőknél sokkal fontosabb az anya képzettsége, egészségi állapota, az, hogy mivel táplálkozik, illetve az, hogy milyen ellátásban részesül várandóssága idején. Ha tehát ezek a körülmények megfelelőek, teljesen mindegy, hol születik egy gyermek, ugyanolyan esélyekkel indulhat az életnek. Amint azt a kutatást vezető Jose Villar professzor, az Oxford Egyetem szülész-nőgyógyásza elmondta, bár jelenleg nem mindenki születik egyenlőnek, úgy tűnik, igenis tehetünk azért, hogy ez ne így legyen, ha mindenhol megfelelő körülményeket teremtünk a kismamák számára. A The Lancet, Diabetes & Endocrinology című lapban közzétett kutatás eredményei azért is igen jelentősek, mert 2010-ben nagyjából 32,4 millió gyermek született már eleve alultápláltan, ami az összes élve születés 27 százalékát teszi ki.
Az alultápláltság következtében pedig ezek a gyerekek gyakrabban lesznek betegek, illetve gyakrabban halnak meg csecsemőkorban, ám az alacsony születési súly a felnőttkori egészségre is kihathat, megnövelheti például a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét. A mostani tanulmány készítői azt is célul tűzték ki, hogy - szemben az eddigi hagyománnyal - a világon mindenhol ugyanazok a standard értékek jellemezzenek egy egészséges magzatot és újszülöttet a fogantatástól kezdve egészen ötéves koráig.
Forrás: Medipress, babaszoba.hu
Vértisztító, vérnyomáscsökkentő hatású, magas a tápanyagtartalma és segíti az emésztést is. De vigyázzunk, az Interneten számos tévhit és felhasználási mód kering erről a liliomfélék családjába tartozó növényről! Nos, az elején le is szögezzük, a legjobban akkor járunk, ha a fokhagymát megpucolva, úgy, ahogy van, nyersen juttatjuk be a szervezetbe. Sajátos, átható ízével és illatával talán nem tartozik a kedvenc rágcsálnivalók közé, a legjobb hatást viszont biztos, hogy így érjük el vele. Arra viszont számítsunk, hogy, még ha sikerül is összerágás nélkül, nagyobb darabokban lenyelnünk, magas illóolaj tartalma másnap a bőrön keresztül is távozni fog. Az illóolaj tartalma 0,3 százalék, ami azt jelenti, hogy 1 kg fokhagyma olaj előállításához 300 kg hagyma szükséges. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja. 100 gramm fokhagyma, amit gyógyhatása miatt már az ókorban és a középkorban is sokra becsültek, 6,8 gr fehérjét, 26,3 gr szénhidrátot, 0,1 gr zsírt és 137 Kcal-t tartalmaz. A hagymák közül a fokhagymának a legmagasabb a nitrogén és a foszfortartalma, de ezen kívül kálium, kalcium és magnézium is található benne. A fokhagyma tartalmaz még A, B, C, és E-vitamint is. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunerősítő hatása van, és főzéssel csak a C-vitamin tartalma vész el.
Az érrendszer barátja Az immunerősítésen kívül, pedig a fokhagyma az érrendszer legjobb barátja is, ugyanis alig akad olyan része, amelyen ne fejtené ki jótékony hatását. Érelmeszesedés ellen, vérnyomás-csökkentőként, bélfertőtlenítésre, és az emésztés segítésére is alkalmas. – Fogyasztásával a vérnyomás bizonyítottan csökkenthető, az erek rugalmassága viszont növelhető. Az artéria falába lerakódó koleszterin mennyisége is szignifikánsan kevesebb lesz a fokhagyma rendszeres fogyasztásával, így a koleszterinproblémák kezelésére is alkalmazható természetes „gyógyszer” – mondta dr. Kozma Ákos, belgyógyász szakorvos, hozzátéve: a kialakult, komoly magas vérnyomásnál a fokhagyma már csak kiegészítő kezelésként alkalmazható, önmagában gyógyhatása már kevés. A fokhagyma rendszeres fogyasztásával mindezeken túl megakadályozható a vérrögképződés is, ugyanis hatóanyagai nem engedik a vérlemezkék összetapadását.
Megakadályozza az érelmeszesedést
A vérben található magas rossz-koleszterin oxidációjával (amit például dohányzással érhetünk el) oxidált LDL-koleszterin alakul ki. Ezeket az érfalban található faló sejtek az ún. utcaseprő receptoron keresztül felveszik, s magukban elraktározzák. – Ha sok a koleszterin a sejtek plazmájában, az habos-sejté válik, ebből áll a plakk belseje. A fokhagyma a falósejtekben gátolja az LDL-koleszterin lerakódását, s így gátolja a plakk-képződést is – magyarázta dr. Kozma Ákos. A rendszeres fokhagymafogyasztással fogainkat is védhetjük. Érrendszerünk ugyanis tisztább lesz tőle, a hajszálereink jobban átjárhatók maradnak, ami biztosítja a szájunk, ínyünk, torkunk egészségét is. A fokhagyma elősegíti az ólom kiürülését is a szervezetünkből, így a méregtelenítésben is segítségünkre lehet. Talán kevésbé ismert, hogy jó hatással van a cukorszint alakulására is, ezért cukorbetegeknek nagyon ajánlható a fokhagyma fogyasztása. Ezekre a betegségekre és megelőzésükre nagyon jó hatású lehet, ha a fokhagymát rendszeresen használjuk főzésnél.
Tisztít és fertőtlenít A fokhagyma erősen antibakteriális és gombaellenes hatását először Louis Pasteur írta le 1858-ban, 1920-ban pedig a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit; az alliin-t és az abból kialakuló allicin-t. A fokhagyma tehát eredendően peszticid, vagyis vírus- és baktériumölő, fertőtlenítő hatású (külsőleg és belsőleg is): ősztől-tavaszig fogyasztva kiválóan véd a náthás megbetegedések ellen. A II. világháborúban sebek üszkösödésének megakadályozására is használták. Belsőleg pedig a paraziták nagy ellensége: féregűző hatása is ismert, ezáltal folyamatos fogyasztása mellett kihajtja a parazitákat, bélférgeket. Minden nap fogyasszunk nyersen pár gerezdet, vagy olívaolajba keverve, apróra törve pirítósra is kenhetjük. Ha tojás, vagy húskrémet készítünk, abból sem kell kihagyni, de a patikákban kapható kapszula-formák is kiváló egészségvédő hatásúak, mint ahogy a belőle készült alkoholos tinktúrák is, amelyek koncentráltan tartalmazhatják a hatóanyagokat – mondta Barna Lajosné Éva, dietetikus, hozzátéve: ha szeretnénk elvenni a fokhagyma kellemetlen szagát, fogyasztása után rágjunk el egy kevés petrezselymet. A belgyógyász és a dietetikus szerint azonban az interneten terjedő tévhittel ellentétben például a nyaki plakkok feloldására egyáltalán nem alkalmas, ha az érintett területet almaecetes, vagy bármilyen más fokhagymás oldattal kenegetjük, vagy bedörzsöljük. – A fokhagyma belülről hat, kívülről nem szívódik fel olyan mélyen, ami ezt a jótékony hatást kifejtené – mondta dr. Kozma Ákos. Más a helyzet viszont az alkoholos tinktúrákkal. Ezek koncentráltan tartalmazzák a fokhagyma összes jótékony összetevőjét, így várandós és szoptatós kismamákon, epebetegeken kívül bárkinél alkalmazható – ám csak szigorú szabályok betartásával! A kúra előtt mindenképpen tájékoztatni kell a kezelőorvost az alkalmazni kívánt fokhagymakivonatról, mert a fokhagyma fokozhatja egyes antikoagulánsok (vérrögképződést gátlók), és az acetil-szalicilsav tartalmú gyógyszerek hatását (pl. Astrix és Colfarit melyek vérhígító hatásúak, Aspirin, Kalmopirin, Istopirin, stb.).
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
Egy nemrég, az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban megjelent új kutatás szerint nincs kapcsolat a napi kávéfogyasztás és a magas vérnyomás kialakulása között.
A korábbi kutatások során a tudósok csak nagyon kevés ideig (kevesebb, mint 85 napig) kísérték figyelemmel a résztvevők életvitelét, ezért kapcsolhatták össze a magas vérnyomást a kávéfogyasztással. Zhenzhen Zhang (Michigan Állami Egyetem) és kollegái szisztematikusan átvizsgálták és meta-analizálták a korábbi kutatási eredményeket. Vizsgálataik során elektronikus adatbázisokat (MEDLINE, EMBASE, Agricola, Cochrane Library) és hat korábbi kutatási anyagot is megvizsgáltak. Egyes kutatások során a tudósok akár 33 éven keresztül is figyelemmel kísérték a kávéfogyasztók egészségi állapotát. Napi egy-két csésze kávé nem árt.A mostani kutatásban így összesen 172 567 önkéntes adatait vizsgálták meg, akik közül 37 135-nél alakult ki magas vérnyomás betegség. Ezek alapján megállapították, hogy a magas vérnyomás kialakulásának relatív veszélye a napi 1-3 csésze (1 csésze: 237 milliliter) kávét fogyasztóknál 1,09, a 3-5 csészét fogyasztóknál 1,07, az öt csészénél többet fogyasztóknál pedig 1,08. Ezek alapján a magas vérnyomás kialakulásának esélye azoknál a legmagasabb, akik a legkevesebb kávét fogyasztják. A kutatók szerint a vizsgálatnak természetesen vannak vitatható aspektusai, elsősorban az olyan tényezőknek köszönhetően, mint az elfogyasztott kávé erőssége, a koffeines/koffeinmentes kávé aránya, valamint az adagok eltérő mérete.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
További cikkeink: Vér energia körforgás stimuláló berendezés
|
||||||||
A Sydney Egyetem Agy- és Elmekutató Intézetének legújabb kutatása szerint szívrohamot válthat ki az érzelmi stressz. Azokra a szívroham túlélőkre, akik egyedül élnek, vagy azokra az emberekre, akik például valamilyen természeti katasztrófa vagy sportesemény következtében rendkívüli stressznek vannak kitéve, a szívroham megnövekedett kockázata leselkedik.
Az anya képzettségén múlik, mekkora lesz a baba. Az Oxford Egyetem szakemberei közel 60 000 terhesség megfigyelése során arra a megállapításra jutottak, hogy az egészséges, magasan képzett, jól táplált anyáknak a világ minden táján szinte ugyanolyan paraméterű gyerekei születnek.
Főzelékbe, sült húsra, levesbe, de akár nyersen is kitűnő eledel a fokhagyma, amit nem csak fűszer-, hanem egyenesen gyógynövényként tart számon a szakirodalom.
A szív- és érrendszerre kifejtett jótékony hatások azonban koránt sem érnek véget. Laboratóriumi vizsgálatok bizonyították ugyanis, hogy az érelmeszesedés megelőzésében, sőt feloldásában is jelentős szerepe van ennek a szúrós szagú növénynek. – A fokhagyma az úgynevezett plakkok, vagyis a kemény, mészszerű anyagok érfalon történő lerakódását is gátolja. A plakk az artériák falára rakódott zsíros szűkület, amelybe gyakran rakódik le mész is – folytatta a belgyógyász.