magas vérnyomás
| ||||||||
|
A szívelégtelenség (másképpen congestív szívelégtelenség), azt jelenti, hogy szíve nem képes a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítő mennyiségű vért pumpálni. Számos szívelégtelenséghez vezető rendellenességet nem lehet visszafordítani, azonban bizonyos esetekben egyszerűen kezelhető probléma áll a háttérben. Az életmód változtatásai, többek között a rendszeres mozgás, a csökkentett só bevitel, a stressz és a depresszió kezelése, a súlyfölösleg leadása mind hozzájárulhat a szívelégtelenség romlásának megelőzéséhez, és az életminőség javításához. A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés az, ha megelőzi, vagy kezelteti a betegség kialakulásának rizikófaktorait, illetve kezeli a háttérben álló betegségeket, így a koszorúsér betegséget, a magasvérnyomást, a koleszterin szintet, a cukorbetegséget és az elhízást. Milyen jelek figyelmeztetnek a krónikus szívelégtelenségre?
Ahogy a szervezet megpróbálja kompenzálni a szív csökkent pumpa funkcióját, további tünetek is kialakulhatnak. A szív elkezd egyre gyorsabban verni, izomzata megvastagszik és a kamrák jobban kitágulhatnak, hogy több vért tudjanak befogadni. A kamrák károsodása miatt előfordul, hogy a szív már nem szinkronban ver, ezáltal tovább csökken a szervezet vérellátása.
Az akut szívelégtelenségre figyelmeztető tünetek.Az akut szívelégtelenség a szívműködés hirtelen károsodásakor alakul ki. Az akut szívelégtelenség tünetei hasonlóak a krónikus szívelégtelenségéhez, azonban hirtelen alakulnak ki és sokkal súlyosabbak. Az akut szívelégtelenség tünetei közé az alábbiak tartozhatnak.
Az akut szívelégtelenség okai közé tartozik a szívinfarktus, a szívizom vírusfertőzése, súlyos fertőzések, allergiás reakciók, a tüdőembólia (a tüdőben elakadó vérrög) és bizonyos, az egész szervezetet befolyásoló gyógyszerek, illetve betegségek. Ezek a kórállapotok nagyon gyorsan és drámaian tudják a szív pumpa funkcióját csökkenteni. Az akut szívelégtelenség gyors, koordinálatlan elektromos jeleket indíthat be a szívben (fibrilláció), ezáltal a szív gyakorlatilag képtelen lesz a pumpálásra. Az akut szívelégtelenség egy életet veszélyeztető, sürgősen ellátandó állapot.
Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por
Igen ám, de ez még nem jelenti azt, hogy mindig ugyanolyan dózisban kell, hogy kapják a tablettákat, mivel előfordulhat, hogy többre, esetleg kevesebbre van szükségük. Hogy mikor kell változtatni a gyógyszeradagon, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, magas vérnyomás specialista beszélt.
Mivel jellegzetes tüneteket gyakran nem produkál a betegség, ezért érdemes időről időre ellenőriznie – akár otthoni vérnyomásmérővel- az értékét, hiszen ha a normál tartományon kívül esik, akkor életmódváltás, esetleg gyógyszeres kezelés javasolt. Ez utóbbi esetben sokan azt gondolják, hogy életük végéig, ugyanazt a dózist kell szedniük, pedig meglehet, hogy bizonyos időközönként változtatni kell rajta.
Ezekben az esetekben lehet szükséges a változtatás Időjárás: bizonyára Ön is tudja, hogy az időjárás sok mindent befolyásol a szervezetében- így a vérnyomást is. Ez nem meglepő, hiszen hideg időben a vérerek összeszűkülnek, ami a vérnyomás megnövekedését eredményezheti, és meglehet, ilyenkor nagyobb dózisra van szüksége. Természetesen ennek az ellenkezője is igaz, vagyis a melegebb hónapokban az erek kitágulnak, így az érték csökkenthet, ami szintén változtatást kívánhat. Éppen ezért évszakváltáskor ajánlott felkeresnie orvosát, aki eldönti, van-e rá szükség. Tünetek megjelenése, rosszabbodása: bár a hipertónia általában nem jár komolyabb tünetekkel, ennek ellenére – főleg előrehaladottabb állapotban- felléphet tarkótáji fejfájás, szédülés, fülzúgás, esetleg szívritmuszavar. Ilyenkor mindenképp szakemberhez kell fordulni, ugyanis előfordulhat, hogy nagyobb dózisra van szüksége, mert amit idáig alkalmazott, az már nem elég, de az is lehet, hogy egy túlkezelt hipertónia áll a problémák hátterében.
Gyógyszer mellékhatás: mint minden készítménynek, a vérnyomáscsökkentő gyógyszereknek is lehetnek mellékhatásaik. Ezek legtöbbször ártatlan kellemetlenséget okoznak, ám vannak olyan esetek – pl. lábdagadás, szívritmuszavar-, amikor más fajta terápiát javasol az orvos. A váltás után a tünetek legtöbbször megszűnnek.
Javulás: az igaz, hogy a magas vérnyomás nem gyógyítható, ám megfelelő étkezéssel, kevesebb stresszel és rendszeres testmozgással az állapot nagymértékben javítható. Amennyiben az előírásokat és a kezelőorvos tanácsait – pl. kevesebb sófogyasztás, cigarettáról való leszokás-, akkor az értéke csökkenhet, ami alacsonyabb dózisú kezelést igényelhet, vagy akár a gyógyszeres terápia teljes elhagyását.
„A hipertónia kezdeti stádiumában, amikor elsősorban a fizikai, szellemi túlterhelés, illetve a stressz váltja ki a tenzió emelkedést, az életmódváltás (pl. pár kg fogyás, rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása stb.) és az átmeneti vérnyomáscsökkentő kezelés után pár hónappal akár el is hagyható a gyógyszer. Hasonlóképpen a várandósság utolsó hetében, vagy szülés során fellépő hipertónia is megszűnhet a szülés után néhány héttel, akárcsak a menopauza által provokált hipertónia.
Forrás: trombózisközpont, patikamagazin.hu
A veseműködési zavarok, betegségek azonban még számos okra – az öröklött hajlamtól a túlsúlyosságon keresztül a túlzott mennyiségű só és kalcium fogyasztásáig, a magas, rossz (LDL) koleszterinszinttől, a stresszes életviteltől, a visszatérő húgyúti, illetve a streptococcus okozta fertőzésekig – vezethetők vissza. A vesét károsító mellékhatásuk lehet egyes gyógyszereknek vagy a diagnosztikában használatos anyagoknak. Vesekárosodást okozhat például a nem szteroid gyulladásgátlók túlzott fogyasztása, de előidézhetik egyes röntgenvizsgálati kontrasztanyagok, ACE-gátlók és egyes antibiotikumok is.
Sokáig lehet tünet- és panaszmentes A krónikus vesebetegségek többsége gyakran éveken keresztül tünet- és panaszmentes lehet, illetve az érintettek számára elviselhető tüneteket (pl. „csak” vizeletürítési panaszokat) okoz, ezért nem is merül fel bennük a veseműködési zavar gyanúja. Pedig már sokszor az olyan, „apró” jelek is figyelmeztetők lehetnek, mint a szem alatti, körüli duzzadt, vizenyős, táskás bőr, vagy az arc felpüffedése, az ún. pókhas kialakulása, illetve a bokák, csuklók, combok rendszeres „bedagadása”. Nem érdemes tehát megvárni, hogy a betegség olyan előrehaladott stádiumba jusson, amikor a vese működése esetleg már leáll, szükségessé válik a dialízis vagy a veseátültetés.
A vese feladata A vese egyébként egy sor bonyolult élettani folyamatban vesz részt. Elsődleges feladata a testfolyadékok egyensúlyban tartása: a káros anyagcseretermékeket, ásványi anyagokat kiszűri a vérből, majd a vizelettel eltávolítja a szervezetből. A vese szabályozza számos ásványi anyag (így a nátrium és kálium) vérszintjét is, hormonokat (ilyen például a vérnyomás szabályozásában részt vevő renin) és vitaminokat is termel. Fontos szerepe van a vérnyomás szabályozásában, a vörösvérsejtek képzésében és az egészséges csontozat megőrzésében is. Ha a vese működése nem megfelelő, a salakanyagok – és a felesleges folyadék – felhalmozódnak a szervezetben, ami akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethet.
Forrás: otvenetul.hu, webbeteg.hu
Az új kísérletek szerint némi vörösbor nem emeli a betegség kialakulásának kockázatát. A közlemény online jelent meg az Annals of Medicine című szaklapban. Svéd kutatók 44 embert vontak be kísérletükbe, vagy egy (nők) illetve két (férfiak) pohár vörösbor kellett meginniuk naponta három hónapon át, vagy pedig tartózkodniuk kellett az alkoholos italok fogyasztásától. A kísérlet elején és végén vért vettek a résztvevőktől és MRI vizsgálat segítségével megmérték májuk zsírtartalmát. „Úgy tűnik a zsírmáj foka inkább a kövérséggel, és inzulinrezisztenciával mutat összefüggést, nem befolyásolta a vörösbor ilyen mértékű fogyasztása. A három hónapos időszak alatt az elfogyasztott alkohol mennyisége nem befolyásolta a májban felhalmozódó zsír mennyiségét illetve a májenzimek sem mutattak emelkedett értéket” - foglalta össze Dr. Stergios Kechagias, a Linköpingi Egyetem májspecialistája a kísérletek eredményeit a Svéd Kutatási Tanács által közzétett hírben.
Sőt 16 százalékkal csökkent az ártalmas típusú, LDL koleszterin szintje a vörösborivók között. „Köztudott, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti a szív-érrendszeri megbetegedések valószínűségét, ennek egyik okára sikerült rávilágítani. Az alkohol az LDL koleszterin szint csökkentése révén befolyásolja a betegség előfordulási gyakoriságát” - tette hozzá Fredrik Nystrom, a Linköping Egyetem professzora. Mivel a nagy mennyiségű alkohol hozzájárul a májbetegségek kialakulásához, azt gondolhattuk, hogy már a mérsékelt alkoholfogyasztás is ártalmas a májra. A zsírmáj, mely a cukorbetegség, magas vérnyomás, és szív-érrendszeri betegségek következtében is kialakulhat, akár cirrózissá (májzsugorrá) is fajulhat.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
|
||||||||
Számos szívbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Idővel a koszorúér betegség és a magas vérnyomás fokozatosan felemészti a szív erejét, és túl gyenge vagy túl merev lesz ahhoz, hogy kellőképpen megteljen és pumpáljon.
A szívelégtelenség tipikus esetben krónikus betegség, lassan, fokozatosan alakul ki. Mivel a szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe, nem ürül ki elég gyorsan a vér, megnehezedik a vér visszaáramlása a szervezetből a szívbe., emiatt pedig a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőkben panghat a vér. Innen kapta ez a betegség "a pangásos szívelégtelenség" nevet. A pangó vér légszomjhoz, fáradtsághoz és bokák bedagadásához vezethet.
A néma gyilkosnak nevezett magas vérnyomás évről évre egyre több áldozatot szed, leginkább a helytelen életmódnak, valamint a megfelelő kezelés elhanyagolásának köszönhetően. Azoknál, akinél egyszer megállapították a hipertóniát, legtöbbször kénytelenek egész életükben vérnyomáscsökkentőt szedni.
Napjainkban mind a fejlett, mind a fejlődő világban a krónikus vesebetegség legáltalánosabb oka – különösen idős betegekben – a 2-es típusú cukorbetegség (diabétesz mellitusz) és a magas vérnyomás (hipertónia), amelyek szív- és érrendszeri szövődmények (szívkoszorúér-, agyi érbetegségek, perifériás artériás betegségek és szívelégtelenség) kialakulására is hajlamosítanak.
Hamarabb alakul ki zsírmáj akkor, ha kövérek vagyunk és magas az inzulinrezisztenciánk, mintha mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyasztanánk.