magas vérnyomás
| ||||||||||||||||||||||||
|
Noha a magas vérnyomással élő amerikaiak halálozása az utolsó évtizedekben jelentősen csökkent, még mindig 57 százalékkal magasabb, mint a normális vérnyomásértékűeké. A Circulation című folyóiratban közölt tanulmány adatai nemcsak az amerikai médiát, de az orvostársadalmat is elkeserítették. A koszorúér betegség korábbi vizsgálatai bizonyították, hogy az infarktus és még kifejezettebben az agyi katasztrófa vezető kockázati tényezője a magas vérnyomás. Earl S. Ford, az Amerikai Közegészségügyi Központ egyik vezetője összehasonlította a magas vérnyomás, okozta halálozás mértékét a múlt század hetvenes és kilencvenes éveinek időszakában.
Mindkét tanulmányba 25-74 éves nők és férfiak táplálkozási, illetve egészségügyi adatai kerültek. Az első csoportban csaknem tizenegyezer, a másodikban 12 400 ember szerepelt. Az első alkalommal a résztvevők egészségi állapotát 17,5 évig, a másodikban 14,2 évig figyelték. Az első esetben, tehát 1971-1975 között a magas vérnyomású amerikai felnőttek halálozása 42 százalékkal volt nagyobb, mint azoké, akiknek vérnyomása a normál értéken mozgott. Az 1988-1994 közötti időszakban a nem magas vérnyomásúakhoz képest a magasvérnyomás-betegségben szenvedők halálozása már 57 százalékkal bizonyult magasabbnak. A férfiak mindkét időszakban többen végezték életüket vérnyomásuk emelkedése következtében, mint a nők, de az eltelt évtizedek során a magas vérnyomású férfiak halálozásának csökkenése sokkal kifejezettebb volt, mint a nőké. Az afroamerikaiak mindig többen vesztették életüket hipertónia, okozta betegségekben, ám a vizsgált időszakban ennek az aránynak a viszonylagos javulásában a színes bőrű amerikaiak vezettek. A magas vérnyomású betegek koleszterinszintje a két vizsgálat között a normál vérnyomásúakéhoz képest 45 százalékkal csökkent, testsúlyuk viszont 30 százalékkal nőtt, és csaknem négyszer annyian lettek közülük cukorbetegek. Ezen az sem segített, hogy 25 százalékkal többen szoktak le a dohányzásról.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
Ennek következében nagyobb valószínűséggel károsodnak a fontos szerveket ellátó erek is, ami stroke, elbutulás, infarktus, szívelégtelenség, veseelégtelenség és végtagi verőérszűkület formájában jelentkezik. Számtalanszor hangsúlyoztuk már a szűrőprogramok jelentőségét, hiszen a vérnyomás-emelkedésnek gyakran nincs tünete, vagy csak múló fejfájásként, szédülésként észlelünk egy-egy kiugró értéket. Ugyanígy, a már kialakult magasvérnyomás-betegségben sem mindig látható előre, kinél fog akár halálos szövődmény jelentkezni. Ezért fontos a rizikóbecslés, minden hipertóniával kezelt beteg esetében, hiszen a szervi érintettség fennállása esetén, mielőbb el kell kezdeni a megfelelő gyógyszeres kezelést. A szövődmények egy része vizsgálatokkal relatíve korai stádiumban felismerhető, amikor az eltérések megfelelő kezelés mellett, akár visszafordíthatóak is lehetnek. Emellett a fennálló károsodások alapján, következetni lehet a teljes érrendszer állapotára is.
Az egyik legkorábban felismerhető eltérés a szemfenéki ereken figyelhető meg. A retina ereiben ugyanúgy kialakulhat érszűkület, mint a koszorúerekben vagy az agyi erekben. Egy kis műszer, az ophtalmoscop segítségével, szemészeti vizsgálat során jól látható az erek átmérőjének, kanyargósságának megváltozása, súlyosabb esetben a szemfenéken bevérzések, vizenyő, és kis infarktusnak megfelelő fehér foltok jelenhetnek meg. További szövődmény a szív izomzatának megvastagodása, azaz a balkamra-hipertrófia. Ennek már az EKG-n is mutatkoznak jelei, szívultrahangos vizsgálattal azonban jól mérhető a kamrafal vastagsága, és számolható a kamrai izomtömeg is. A megvastagodás oka részben az, hogy a szívnek nagyobb ellenállás ellen kell dolgoznia, de számos hormonális faktor is részt vesz a folyamatban. A változás maga, azonban nem a szív „erősödését” jelenti, a vastagabb izomzat nehezebben ernyed el, egy idő után az átépülés, kötőszöveti rostok felhalmozódása miatt, az összehúzódó-képessége is csökken, ami szívelégtelenség kialakulásához vezethet. Ezzel együtt romlik a szív vérellátása, meszesednek a koszorúerek is. Gyógyszeres kezeléssel a hypertrophia reverzibilis, visszafordítható lehet. A vizeletben megjelenő fehérje is figyelmeztet A kiserek érintettségét jelzi a vizeletben megjelenő fehérje, az albumin, melynek mennyisége tesztcsíkkal, illetve 24 órás gyűjtött vizeletből mérhető. Amíg a fehérjeürítés kis mennyiségű (30-300mg/nap közötti), microalbuminuriáról beszélünk. Az emelkedett vérnyomás miatt, a vese kis erei áteresztővé válnak a kisebb fehérjékkel szemben. Vizsgálatok kimutatták, hogy ilyen eltérés esetén fokozott a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázata, illetve nagyobb valószínűséggel alakul ki veseelégtelenség. A hosszantartó magas nyomás következtében, a vese kiválasztó funkciója is károsodik, ezt jelzi a kissé megemelkedett urea- (karbamid vagy BUN néven is vizsgálják a laborok), illetve kreatininszint. A nagyobb erekben jelentkező, érelmeszesedést jelző eltérések is egyszerű módszerekkel szűrhetők. Rizikónövekedést jelent, ha a nyaki erekben ultrahanggal meszes plakk látható, vagy az erek 2 belső rétegének vastagsága (IMT, intima-media vastagság) meghaladja a 0,9mm-t. A boka-kar index (az alsó és a felső végtagon mért vérnyomás hányadosa) mérésével, alsó végtagi érszűkületre derülhet fény. Ha az index értéke kisebb, mint 1, vagyis a lábon mért vérnyomás alacsonyabb, mint a karon, az, az alsó végtag ereinek meszesedésére, szűkületére utal. A fenti eltérések fájdalmatlan vizsgálatokkal kiszűrhetők, megfelelő kezelésükkel, de főként a vérnyomás 140/90 Hgmm alatt tartásával a súlyosabb szövődmények, mint a szívinfarktus, a stroke, a vesebetegség, elkerülhetők.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
További cikkeink:
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatóinak a Sleep című szakfolyóiratban ismertetett tanulmánya az első, amelyben ilyen összefüggésben elemezték az alvászavar következményeit. Az alvási apnoe súlyos rendellenesség, az érintettek légzése alvás közben újra és újra "megakad", előfordul, hogy akár több százszor is egy éjszaka alatt. Minden egyes ilyen esetben csökken a vérben az oxigén szintje, ami sok sejt károsodását okozza a szervezetben. Ha nem kezelik az állapotot, akkor magas vérnyomáshoz, szélütéshez, szívelégtelenséghez, cukorbetegséghez, depresszióhoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet. Követéses vizsgálatukba az UCLA alváslaboratóriumában kezelt nőket és férfiakat vonták be a kutatók. Tanulmányukban az érintett páciensek agyának fehérállományát vizsgálták orvosi képalkotó eljárással, majd a nemek közti eltérést elemezték. Megállapították, hogy az alvási apnoe súlyosabb következményekkel járt a nők számára, agyuk fehérállományában komolyabb károsodást találtak, mint a férfiak agyában. Ezek alapján a kutatók azt javasolják az orvosoknak, hogy a nőknél korábban, már kisebb panaszoknál kezdjék meg az alvási apnoe kezelését - írta a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.
Forrás: MTI, origo.hu
Május 16-a a magas vérnyomás betegség, azaz a hipertónia világnapja. Bár jelenleg nem szerepel az ENSZ, vagy WHO napok között, a Hipertónia Világszervezet 2005. évi kezdeményezésére e napon hívják fel a lakosság figyelmét a sokszor rejtve maradó kór veszélyeire, a megelőzés fontosságára és lehetőségeire, a betegség kezelésének módozataira.
A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magas vérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Félő azonban, hogy ennél többeket érint valójában. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben játszik közre a magas vérnyomás, ezzel maga mögé utasította a tumoros megbetegedéseket is.
A legtöbb emberben a magas vérnyomás nem okoz panaszokat, annak ellenére, hogy bizonyos tüneteket, - így például fejfájást, orrvérzést, szédülést, kipirult arcot és fáradtságot - sokan - tévesen - a magasvérnyomás-betegségnek tulajdonítanak. Ezek a tünetek azonban a hipertóniánál csak ugyanolyan gyakorisággal fordulnak elő, mint normális vérnyomás esetén.
A magasvérnyomás-betegség sokszor tünetmentes marad, csak egy más betegség miatti kivizsgálás vagy rutin orvosi ellenőrzés során derül rá fény, hogy a szisztolés vagy a diasztolés (vagy mindkettő) vérnyomás értéke növekszik. Az esetleges tünetek a hipertónia okozta különböző szervkárosodásokra utalnak.
A magasvérnyomás-betegség általában nem gyógyítható, de étrendi és életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt tartható, hogy a lehetséges szövődmények ne következzenek be.
Forrás: hazipatika.com
|
||||||||||||||||||||||||
A koszorúér betegség korábbi vizsgálatai bizonyították, hogy az infarktus és még kifejezettebben az agyi katasztrófa vezető kockázati tényezője a magas vérnyomás.
A táplálkozás és az egészségügy kapcsolatát vizsgáló első tanulmány az 1971-1975 közötti évekre vonatkozott, a harmadik 1988-1994 időszakának adatait összegezte. A dolgozat írója e két statisztikának az eredményeit mérte össze.
A magas vérnyomás fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázat. Fokozott terhelést ró a szívre, károsítja az érbelhártya funkcióját és az erek tágulékonyságát, elősegíti az érfalban a vérzsírok lerakódását és gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát.
A legkorábban a szemfenéki erek elváltozása látható
Az alvási apnoéban szenvedő nőknél nagyobb mértékű agykárosodást találtak amerikai kutatók, mint a követéses vizsgálatban szereplő - szintén apnoéval élő - férfiaknál.
Évente több mint ötezren halnak meg Magyarországon magasvérnyomás-betegség miatt. Május 16-án, a világnapon igyekeznek felhívni a figyelmet a betegség veszélyeire.