magas vérnyomás
| ||||||||
|
A szív-és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás-betegség, (hipertónia) amely hazánkban több mint két és fél millió embert érint. A "néma gyilkos" kezdetben nem okoz panaszt, így az emberek nem is tudnak róla, orvoshoz sem fordulnak. Pedig a szívizomzat elégtelen vérellátása következtében kialakuló szívbetegségek hátterében 58 százalékos arányban, a szélütéses (stroke) esetek kórelőzményében, pedig 72 százalékban igazolható a vérnyomás-betegség. A magas vérnyomást a lehető leggyorsabban kezelni kell, mivel a vérnyomás optimalizálásával a szív- és érrendszeri betegségek, okozta halálozás 21 százalékkal csökkenthető. A mielőbbi vérnyomáskontroll 45 százalékkal csökkenti a stroke, 24 százalékkal a szívinfarktus okozta halálozást, és 34 százalékkal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelések kockázatát.
Magas vérnyomás esetén emelkedik a vérnyomás az artériákban, a szívnek emiatt több munkájába kerül a vér keringetése az erekben. A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100--140 Hgmm szisztolés (felső érték) és 60--90 Hgmm diasztolés (alsó érték) tartományon belül van. Hipertónia betegségről akkor beszélhetünk, ha az orvosi rendelőben, nyugalmi állapotban, három különböző alkalommal, legalább egyhetes időközzel mért vérnyomás értékének átlaga eléri, vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, vagy 90 Hgmm diasztolés értéket. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb a veszélye a szív- és érrendszeri szövődmények későbbi kialakulásának.
A leggyakoribb halálok Az iparilag fejlett országokban az iszkémiás szívbetegségek vezetik évtizedek óta a halálozási statisztikákat, ezért megelőzésük, felismerésük és kezelésük kulcsfontosságú. Jelenleg minden negyedik haláleset iszkémiás szívbetegség miatt következik be. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra már nem csak a jóléti társadalmakban, hanem a harmadik világ országaiban is - tehát az egész világon - vezető halálok lesz.
Iszkémiáról akkor beszélünk, ha a szívizomzathoz nem jut elég oxigén, így annak keringése elégtelenné válik. A tartósan fennálló súlyos iszkémia következtében szívizomelhalás, átmeneti oxigénzavar esetén szívizom-iszkémia jön létre. A szívizom-iszkémia tünete lehet angina pectoris, ingerület képzési és/vagy ingerületvezetési zavar vagy heveny szívelégtelenség.
Az angina pectoris a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalom, vagy mellkasi nyomásérzés, amely nem tart tovább néhány percnél, és nyugalomban megszűnik. A stabil angina pectoris az iszkémiás szívbetegségek leggyakrabban előforduló megjelenési formája. A betegség inkább a férfiakat érinti, gyakorisága az életkorral nő. 45-54 év között nők esetében egy százalék, míg férfiak esetében 2-5 százalék a gyakorisága. 65-74 év között azonban már jóval magasabb az előfordulása, nőknél 10-15 százalék, férfiaknál, pedig 10-20 százalék között mozog.
Lenin, Sztálin, Churchill is áldozata volt A szélütést az ókori görögök váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették, Hippokratész "plesso" névvel jellemezte, ami annyit tesz: villámcsapás által sújtva. A betegség mai elnevezése a 16. századból való, amikor Isten csapásaként jellemezték. Napjainkban az agyi érkatasztrófákat jelenti, tehát valamennyi, az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart. A szélütés nem csak az egyik leggyakoribb halálok, de a leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés is. A történelem során olyan áldozatai voltak, mint II. Ramszesz fáraó, Händel, Lenin, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini.
Az iszkémiás stroke kiváltó oka az érelmeszesedés, aminek következtében vérrögök az agyi erekben elzáródást okoznak, oxigén nélkül hagyva az agy egyes részeit. Az agyi erek elzáródásának következménye agyi infarktus és az agyszövet elhalása.
Iszkémiás stroke esetén kritikus pont a mielőbbi orvosi ellátás, hiszen az idegsejtek károsodása, esetleges elhalása bénulást, a látás- vagy beszédkészség elvesztését eredményezheti. A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd- vagy látászavart, végtagzsibbadást, ami néhány perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti keringészavar a szélütés "előszobája". Ha ezekkel a panaszokkal a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, megfelelő beavatkozással a stroke megelőzhető lenne. A heveny stroke-beteget tehát azonnal kórházba kell szállítani, mert a nemzetközi vizsgálatok szerint az első tünetektől számítva mindössze három óra áll rendelkezésre a vérrög feloldására.
Forrás: hazipatika.com
Szemvörösödés - Szemszárazság - Szemviszketés - Színes gyűrűk a szivárványhártya körül - Könnyezés - Csüngő szemhéj - Szemfájdalom
Szemvörösödés Ajakherpesz: Szemeink kivörösödését vírusok és helyi fertőzés is okozhatja. Az emberek 90 százaléka által hordozott herpeszvírus is megfertőzheti a szemünket, ami gyulladást vált ki. Ha ajakherpeszünk van, érintése után feltétlenül alaposan mossunk kezet.
Szivárványhártya-gyulladás: Ha a szemünk sötétvörössé válik, és lüktető fájdalmat érzünk elülső részén, iritisz (szivárványhártya-gyulladás) alakulhatott ki. Általában kortikoszteroidos szemcseppel kezelik, de ha fertőzés alakul ki, antibiotikumra is szükség lehet.
Magas vérnyomás: A szemfehérjén megjelenő makacs vörös foltok magas vérnyomást jelezhetnek. A magas vérnyomás következtében a vérerek kitágulnak, időnként akár ki is repednek, ez okozza a vörös foltokat.
Vérzés: Ha az egyik szem egyéb tünetek nélkül hirtelen kivörösödik, kötőhártya alatti bevérzésről lehet szó. Az idősek körében gyakori rendellenességet erős köhögés vagy hányás válthatja ki, vagy azokban jelentkezhet, akik hajlamosak az orrvérzésre illetve zúzódásokra.
Menopauza: A hormonszintek változása többek között a szem könnytermelését is befolyásolhatja. A panasz ellen jó módszer lehet, ha körülbelül 10 percenként 20 másodpercre lehunyjuk a szemünket. Légkondicionált irodai környezet vagy a kontaktlencse bennfelejtése is okozhat szemszárazságot.
Sjögren-szindróma: Az autoimmun betegség során a szervezet saját nedvtermelő mirigyeit támadja, ami a szemek szélsőséges szárazságát okozhatja. További tünetei lehetnek a szájszárazság és az izmok kimerülése. A lassan kialakuló betegség inkább a nőket érinti, mint a férfiakat, és jellemzően 40-50 éves életkorban mutatják ki.
Szaruhártya-gyulladás: Ilyen esetben a szaruhártya szárad ki, amit az okozhat, hogy a szemünk nincs teljesen lecsukva alvás közben, nem pislogunk elég gyakran, vagy sérülés érte a szemünket.
Szemviszketés Szemhéjgyulladás: A szemhéj bőrének irritációja és gyulladása néha pikkelyes hámlással jár együtt, ami úgy néz ki, mint a korpa, valójában azonban a szemhéj bőrének leváló pikkelyeiből áll. Bakteriális fertőzés okozhatja, de a rosaceával is összefügghet. Nincs ismert gyógymódja, kezeléséhez keverünk össze egy csipet szódabikarbónát egy pohár meleg vízzel, áztassunk bele egy vattát, és ezzel törölgessük át a szemhéjat naponta kétszer.
Allergia: A szemviszketés gyakran valamilyen allergia, például az allergiás kötőhártya-gyulladás tünete lehet. Okozhatja valamilyen szezonális allergén (pollen, fűféle, fa), vagy egész évben jelen lévő allergén (penész, por vagy állatszőr). A tünetek a forrás távollétében enyhülhetnek, a szemtünetek kezelésére, pedig antihisztamint vagy szteroidos orrspray-t alkalmaznak.
Színes gyűrűk a szivárványhártya körül Magas koleszterinszint: A szivárványhártya körül kialakuló tejfehér gyűrű a magas koleszterinszint jele lehet. A gyűrű a szaruhártyában lévő zsír lerakódása következtében alakul ki. Kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal az állapot elmulasztható.
Wilson-kór: A szem körül kialakuló rézszínű gyűrű Wilson-kórra utalhat. A ritka genetikai rendellenesség hatására túl sok réz gyülemlik fel a szervezetben. Kezelése gyógyszerrel és diétával történik, melynek során kerülni kell a magas réztartalmú élelmiszereket, például a májat, a dióféléket, a csokoládét és a gombát. Kezelés hiányában máj- és agykárosodáshoz vezethet.
Elzáródott könnycsatornák: Ha a könnycsatornák elzáródnak, a folyadék nem tud kiürülni. A pangó folyadéktól fertőzés alakulhat ki, ragacsos váladék keletkezhet a könnycsatornában, amitől könnyezni kezd a szemünk. A rendellenesség idősebb korban gyakoribb, mert a kollagén rostok összehúzódnak a könnycsatornában, és elzárják azt. Nátha is okozhatja.
Szemszárazság: A szemek kiszáradása irritánsként hat, ami könnyezést vált ki.
Csüngő szemhéj Ciszta: A csüngő szemhéjat nagyméretű belső ciszta is okozhatja, ami nem feltétlenül jár fájdalommal. A jégárpa néven is ismert rendellenességet a Meibom-féle, olajos váladékot termelő mirigyek kivezető nyílásának elzáródása okozza. A meleg vizes borogatás nyugtatja a területet, és elősegíti a csatorna ürülését.
Diabétesz: A csüngő szemhéj esetenként a test más területén kialakult izom- vagy idegkárosodás jele is lehet. A cukorbetegség okozhatja a szemfenék idegeit tápláló hajszálerek károsodását. Ha viszont hirtelen jelentkezik, egy kisméretű agyi aneurizma, agydaganat vagy tüdődaganat is okozhatja, ezért azonnal forduljunk orvoshoz.
Szemfájdalom A szem sérülése: A szaruhártya sérülése nagyon éles fájdalommal jár, és a szemhéj ösztönösen lecsukódik, hogy megóvja a szaruhártyát az éles fénytől. Az ilyen sérülések általában maguktól meggyógyulnak, de antibiotikumos szemcseppel megelőzhetjük a további fertőzések kialakulását.
Fekély: A szaruhártya fekélye éles, állandó fájdalommal jár. Többnyire a kontaktlencsét viselőket érinti, de szemfertőzés következtében is kialakulhat. A károsodás elkerülése érdekében mielőbb forduljunk orvoshoz.
Zöldhályog: A mélyreható fájdalom a zöld hályog egyik jele lehet, ami akkor alakul ki, amikor a szem elvezető csatornái elzáródnak. Kezelés hiányában akár vaksághoz is vezethet, de gyógyszerekkel kezelhető a rendellenesség.
Forrás: vital.hu
Kód: A16, A161 OETI: 8381/2011
Fő alkotója a rezveratrol a legerősebb antioxidáns, 4-5-ször erősebb a béta-karotinnál, 50-szer erősebb E-vitaminnál, 20-szor erősebb, mint a C-vitamin, az A-vitamin, a szelén és a cink. A rezveratrol megköti és eltávolítja a szervezetből a szabad gyököket. A szabad gyökök nagy aktivitású molekulák, amelyek folyamatosan képződnek a szervezetben. Keletkeznek még a dohányzás, mérgező anyagok belégzése, túlzott napozás és sportolás eredményeképpen is. Sőt, a normális anyagcsere, az étel és a levegő is a szabad gyökök keletkezését okozza. A szabad gyökök pusztítják a sejtfalat, ezzel felborítják a sejt funkcióját, ami az elpusztulásához vezet. Ennek több következménye van: A Cholican kapszula adagolása:Adagolás: napi 1 Cholican kapszula.
Tíz higanymilliméterrel csökkenti a vérnyomást egy pohárnyi céklalé - erre az eredményre jutottak brit orvosok. A pohár két és fél deciliternyi italt jelent. A bartsi és londoni egyetemek orvosai olyan alanyokon tesztelték a cékla hatását, akiknek magas a vérnyomásuk. Az adatok szerint a zöldség leve órákra lejjebb viszi a vérnyomást, sőt, még másnap is jelentkezik hatása. Mindez a benne lévő nitrátnak köszönhető. "Meglepődtünk, hogy milyen kevés nitrát elég ilyen jelentős hatáshoz" - idézte a BBC a vizsgálat egyik orvosát, Amrita Ahluwaliát. A céklalevet ivók meglepődésének megelőzése végett hozzátette, hogy a vizelet rózsaszínűre színeződhet. A nitrát a talajban fordul elő, a zöldségek a gyökérzetük révén szívják magukba, hogy jobban növekedhessenek.
Forrás: MTI, origo.hu
|
||||||||
A világon az egyik leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, amely hazánkban is két és fél millió embert érint. Az ebből következő stroke már az ókori görögöknél is előfordult, de szélütést kapott Sztálin, Voltaire és Fellini is.
Egy álmatlan éjszaka vagy klóros vizű uszoda után általában egyértelmű, mi a baj a szemünkkel. Néha azonban előfordulhat, hogy a megszokottnak tűnő rendellenesség valamilyen súlyosabb betegségre utal.
Szemszárazság
Könnyezés
Ha megiszunk egy pohár céklalevet, csökken a vérnyomásunk. Legalábbis ezt állítják brit tudósok.