testmozgás
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A koleszterin testünk egyik létfontosságú anyaga. Alapvető építőköve többféle hormonnak, így a progeszteronnak, a tesztoszteronnak és az ösztrogénnek. Ezen kívül fontos alkotóeleme a sejthártyának és az idegsejteknek, valamint a D-vitamin és az epesavak alapanyaga. A máj napi 1000-1500 g körüli koleszterint termel, azonban állati eredetű ételekből is kerül a szervezetünkbe 300-600 mg mennyiségben, a nyugati étrendre jellemzően.
A jó, a rossz és a teljes Hogy a koleszterin a vérben szállíthatóvá váljon, kis fehérjeburokba (lipoproteinekbe) ágyazódik. Ebből alapvetően kétféle létezik: LDL (alacsony sűrűségű) és HDL (magas sűrűségű). Az LDL a koleszterint a májból az erekhez szállítja. Jellemzője, hogy fölös mennyisége lerakódik az érfalakon, elmeszesedve, pedig érelzáródást okozhat. A HDL a fölösleges koleszterint szállítja vissza a májba, ahol kiválasztódik, így védi az ereket. Ezért kapta az LDL a rossz, a HDL pedig a jó koleszterin nevet. A két értéket a laborvizsgálatok során határozzák meg, tulajdonképpen ezek az igazán figyelemre méltó értékek. A koleszterin problémássá csak akkor válik, ha értéke túllép egy bizonyos szintet. A vér összes koleszterinszintjének kívánatos határértéke 5 mmol/l vagy ennél alacsonyabb. Ehhez képest hazánkban a felnőtt lakosság (19–64 év) 60 százalékánál a vér koleszterinkoncentrációja meghaladja az 5 mmol/l értéket. Nem csoda, hogy a vezető halálokot Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések képviselik, hiszen mára egyértelműen bizonyítottá vált, hogy a magas össz- és LDL-koleszterinszint a szív- és érrendszeri megbetegedések fő kockázati tényezője. Ha ugyanis sok koleszterin van a vérben, az lerakódhat az érfalon, így nő az érelmeszesedés kockázata. A beszűkült ér belső felületén fennakadó vérlemezkék tovább csökkentik az erek átmérőjét, emiatt a vér nem tud akadálytalanul áramlani, ami megnöveli az erek elzáródásának veszélyét, és infarktus, trombózis vagy agyvérzés alakulhat ki. Maga az érelmeszesedés mindaddig nem okoz tüneteket, amíg az erek beszűkülése nem rontja jelentősen a vérkeringést. Ebben a fázisban lépnek fel az erek érintettségétől függő tünetek. Ha az elváltozás az agyi erekben keletkezett, az szélütéshez (stroke) vezethet. Ha a szív környéki erek szűkülnek be, akkor angina pectoris, szívinfarktus vagy szívelégtelenség alakulhat ki. A vese környéki erek elmeszesedése magas vérnyomást és a vese működésének leállását idézheti elő, míg ha az érelmeszesedés a láb vagy a medence ereit érinti, akkor a láb először csak nagyobb terhelésre, később járás közben is megfájdul. Férfiaknál a medence ereinek meszesedése impotenciát is okozhat. Szerencsére a szív- és érrendszeri megbetegedések megváltoztatható kockázati tényezői közül a koleszterinszint a legtöbbször befolyásolható. Megfelelő táplálkozással, testmozgással és stressz kezeléssel szembeszállhatunk örökletes adottságainkkal. Ezeket a módszereket azoknak is érdemes kipróbálniuk, akik lipidcsökkentő gyógyszert szednek.
Helyes táplálkozás Megfelelően összeállított diétával a koleszterinszint akár 20 százalékkal is csökkenthető. Tanácsos kevesebb húst és húskészítményt enni, ezzel is hozzájárulhatunk a koleszterinszint csökkentéséhez. A táplálkozási szakemberek az egész világon egyértelműen a növényi eredetű olajok, margarinok használatát javasolják az állati eredetű zsiradékok helyett. A margarinok növényi olajokból készülnek, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Az omega-3 zsírsav segít megőrizni az erek rugalmasságát, könnyíti a véráramlást, az omega-6 zsírsav, pedig kedvezően hat a vér koleszterinszintjére.
Növényi szterinek A növényi szterinek hatásmechanizmusának egyik lényeges eleme koleszterinfelszívódás gátlása a bélben. Hatásukra kevesebb koleszterin szívódik fel és több választódik ki a széklettel, míg a növényi szterinek csaknem teljes mennyisége távozik. Ennek köszönhetően az összes és az LDL-koleszterin szintje csökken, míg a HDL-koleszterin- és a trigliceridkoncentráció változatlan marad. Klinikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a növényi szterinekkel kiegészített étrend a lipidcsökkentő terápia mellett további kedvező hatásokkal jár. Napjainkban már vannak olyan margarinok is, amelyek növényiszterin-tartalmuknak köszönhetően kifejezetten alkalmasak a koleszterinszint csökkentésére.
Élelmi rostok A rostok megkötik a koleszterint, mely így kiválasztódik a bélen keresztül, anélkül hogy károsítaná a szervezetet. Különösen ajánlható a lenmag, a zabkorpa és a bolhamaghéj. A diók és a magvak ugyancsak gazdagok rostokban, ezenkívül telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek megint csak kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet.
Testmozgás A világ leghatékonyabb és legolcsóbb gyógyszere. A sport csökkenti az összkoleszterint, és fékezi a veszélyes LDL-t; ha rendszeresen űzik, jelentősen növeli a HDL-t. Fontos a heti két-három alkalom, jó megoldás például a tempós séta, a kocogás, a futás és a biciklizés.
Lazító technikák A szorongás, a görcsösség és a bánat mind stresszt jelent, a stressz pedig – bár ez kevéssé ismert – minden egyéb külső hatás nélkül is jelentősen emelheti a koleszterinszintet. A csökkentéshez éppen ezért hozzájárulnak a lazító technikák, például a jóga, a taj csi, a csi kung vagy a Jacobson-féle izomlazító tréning.
Forrás: otvenentul.hu
Sokan tévesen úgy gondolják, hogy hipertónia esetén a rendszeres sportolás elkerülendő, az igazság ezzel szemben az, hogy a rendszeres mozgásnak jelentős vérnyomáscsökkentő hatása lehet. Ráadásul a rendszeres sportolással nem csak közvetlenül a szívre gyakorolhatunk jótékony hatást, de segítségével megszabadulhatunk a felesleges kilóktól is, mely köztudottan a hipertónia egyik fő rizikófaktora.
8 hét alatt 24 Hgmm Egy frissen megjelent tanulmányban harminc 40-50 év közötti túlsúlyos hölgynél vizsgálták a rendszeres mozgás egészségre gyakorolt hatását. A résztvevők 8 héten keresztül heti 3x20 perces kardio mozgást végeztek, a 4 km/órás sebességű gyaloglás során szívfrekvenciájukat a maximális pulzusszám 60-70%-án tartották. A rendszeres mozgás eredményeképpen a 8. hét végére szisztolés vérnyomásuk átlagban 24 Hgmm-rel csökkent, míg a szisztolés értékük mozgást megelőzően átlag 148 Hgmm volt, ez 8 hét alatt átlag 124 Hgmm-re csökkent.
Vérnyomáskezelés életmód orvosi megközelítéssel Az orvosi tudományos világban egymás után napvilágot látott tudományos eredmények ma már a mindennapi kezelésben is helyet követelnek. A magas vérnyomás kezelése komplex megközelítést igényel, ahol ha csak lehet, kiemelt szerephez kell jutnia az életmóddal, mozgással történő orvoslásnak. „Egy magas vérnyomásos beteg kezelése ezáltal ma talán még összetettebb és nagyobb odafigyelést igényel a szakorvos részéről, mint tíz évvel ezelőtt” - mondja dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.
A kezelés első lépéseként részletes kivizsgálás alapján pontosan meg kell határozni a betegség stádiumát, a magas vérnyomáshoz vezető életút fontosabb lépcsőit, és az esetlegesen már meglévő szervkárosodások mértékét. Ezt követően, ezek ismeretében tudunk a betegnek szakszerű, személyre szabott kezelési tervet ajánlani. Van, akinél az életritmusba sajnos nem lehet beépíteni rendszeres mozgást, de szerencsére egyre több betegnél lehet rá közösen módot találni. A kezelést innen kezdve komplexen, a szükséges gyógyszerek beállítása mellett a mozgásprogramot kidolgozó és végig követő szakemberrel közösen folytatjuk. Az életmód orvoslást is tartalmazó komplex kezelés, pár hetes-hónapos időt vesz igénybe, ami alatt szükséges a rendszeres kontroll, a programban részt vevő szakemberek folyamatos szakmai konzultációja, és szükség esetén a gyógyszerek dozírozásának utánállítása.
Forrás: Trombózisközpont, vital.hu
Anyagcsere (metabolizmus) alatt értjük mindazokat a kémiai reakciókat, biokémiai folyamatokat, melyek során a szervezetbe bekerülő, vagy ott raktározódó anyagok lebomlanak, energiát termelnek, illetve egymásba átalakulnak (pl. a felesleges szénhidrátból zsiradék lesz), azaz új anyagok szintetizálódnak belőlük. Anabolizmus és katabolizmusAz anyagcsere egyensúlya az építő (anabolizmus, szintézis), és a lebontó folyamatok (katabolizmus) egymáshoz való viszonyán alapul. Fejlődő, fiatal sejtekben az anabolikus folyamatok dominálnak a katabolikus folyamatokhoz képest. Az anabolizmus során egyszerű vegyületekből, például öt és hat szénatomos cukrokból, aminosavakból, zsírsavakból összetett makromolekulák (poliszacharidok, fehérjék, nukleinsavak) képződnek. A katabolikus reakciókban a táplálék molekulái (szénhidrátok, fehérjék és zsírok) vagy a tárolt tartalékok bomlanak le, amelyek szintén szénhidrátok (glükogén), fehérjék és zsírok. Az építő folyamatokhoz, azaz a környezetből felvett anyagok sejtekbe épüléséhez általában energiára van szükség, míg a lebontó folyamatok során egyrészt hasznosítható építőkövek jönnek létre, másrészt energia termelődik. Az anyagcsere-folyamatokban a különféle enzimeknek (biokatalizátoroknak) meghatározó szerepük van. Az anyagcsere szerepeBiológiai energia felhasználásával történik többek között az enzimek, a hormonok, és a vér képzése, a sejtek lebontása és újraképzése; az állandó testhőmérséklet, a szervezetben lezajló folyamatok egyensúlyának, működésének fenntartása. Energia szükséges ahhoz is, hogy mozogni tudjunk, elvégezzük megszokott tevékenységünket, dolgozzunk, sportoljunk, szervezetünk megvédje magát a különböző külső, belső behatásoktól, ártalmaktól, vagy ha már megtörtént a megbetegedés, akkor a gyógyulási folyamathoz. Egyszóval az anyagcsere az életfolyamatok (gondolkodás, mozgás, légzés, keringés, emésztés, kiválasztás, stb.) fenntartásához és zavartalan működéséhez, azaz az életfunkciók biztosításához nélkülözhetetlen „biológiai” energia előállításáért felelős folyamat. Az alapanyagcsereAz alapanyagcsere (BMR, Basal Metabolic Rate) az a minimális energiafogyasztás, amelyet nyugalomban levő, nem alvó, gyógyszeresen nem befolyásolt emberben mérhetünk. Pontosabban megfogalmazva az, az energiamennyiség, amely az alap életfolyamatok fenntartásához szükséges, ha az egyén teljes fizikai és szellemi nyugalmi állapotban van legalább 12 órával az utolsó étkezés után, semleges külső hőmérsékleten. (A nyugalmi anyagcsere – RMR, Resting Metabolic Rate – viszont a nap bármely időszakában mérhető, 3-4 órával az utolsó étkezést követően. A nyugalmi anyagcsere az anyagcserénél kb. 3-5%-kal nagyobb értéket mutat.) Az alapanyagcserének biztosítania kell az alap életfunkciókat, azaz a szívműködést, a légzést, a testhőmérsékletet, az izomtónust, az iontranszportot, idegi működéseket. Ez a teljes energiaszükséglet kb. 60-70%-a. Nem is gondolnánk, hogy mindebből az öt legnagyobb energiafelhasználással működő szervünk – a máj, az agy, a szív, az izomzat, és a vese – mekkora részt követel. Hihetetlen, hogy például az agyunk, ami a teljes testtömegünk mindössze 2%-a, az alapanyagcseréből 20%-ot felhasznál a működéséhez. De ugyanígy meghökkentő adat, hogy a szívünk, ami mindössze kb. 30 dkg, azaz a testünk fél százaléka, 9%-ot igényel az alapanyagcseréből. Fontos megemlítenünk, hogy például az agynak, és a szívnek nincs tartalék tápanyaga, ezért az agy folyamatos glükóz-ellátásra, a szív, pedig zsírsav-ellátásra is szorul. A vázizomzat mozgáskor viszonylag rövid idő alatt felhasználja a glükogéntartalékait, a máj viszont nagyobb glükogénraktárral rendelkezik, illetve tartalékol zsírsavat és trigliceridet is. Anyagcsere a számok nyelvénAz alapanyagcsere mértékét pontosan laboratóriumi körülmények között lehet meghatározni, de egészséges felnőtt embereknél alkalmazhatjuk az alábbi, egyszerűsített kiszámolási módot is:
Azaz például egy 65 kg-os nő alapanyagcseréje 700+(7x65) = 1155 kcal, míg egy 80 kg-os férfi alapanyagcseréje 900+ (10x80) = 1700 kcal megközelítőleg. Természetesen a szervezet teljes energiaszükséglete nagyobb, mint az alapanyagcsere, hiszen a mindennapi életritmusunkhoz más tevékenységekre – például munkavégzés, szórakozás, sportolás, tanulás, stb. – is szükség van. Mindezek figyelembe vételével az egyén napi energiaszükségletét az alapanyagcsere és az eltérő intenzitású fizikai aktivitás közösen határozza meg.
Egészséges egyéneknél normális életkörülmények között a tápanyagok elfogyasztása mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt fedezi a szervezet működéséhez – gyermekeknél a növekedéshez is – szükséges energiamennyiséget, és pótolja azokat a veszteségeket, amelyek a sejtek lebontása (katabolizmus) során keletkeznek. E folyamatok egészséges szervezetben, egyensúlyban vannak. Ha felborul az anyagcsere egyensúlyaAz egyensúly felborulásának oka lehet a bevitel csökkenése, például koplalás/éhezés, a szükséglet betegségek/sérülések, okozta fokozódása, illetve az általuk előidézett kóros metabolizmus, valamint a rendellenes veszteségek növekedése. A leggyakoribb okok és következmények az elhízás, érelmeszesedés, cukorbetegség, magas vérzsírszint, szívbetegségek, hormonháztartási zavarok, melyek esetén felborul az egyensúly, és a kóros állapotot azonnal kezelni kell. A tíz vezető halálok közül öt a nem megfelelő táplálkozással szoros kapcsolatban van (szívkoszorúér-betegség, agyvérzés, cukorbetegség, májbetegség, rák). Az alapanyagcserét befolyásoló tényezőkA legfontosabb tényezők, közé tartozik a kor, a nem, a táplálkozás, a külső hőmérséklet, a hormonális folyamatok, az emésztés, a megváltozott állapotok (pl.: terhesség, magas láz, égés, serdülőkor, stb.), közvetetten a fizikai aktivitás, az élvezeti cikkek. Gyermekekben még nagy az energiaszükséglet a növekedés miatt, azonban az életkor előrehaladtával, különösen 35 év felett már fokozatosan csökken az alapanyagcsere, aminek egyik oka az izomszövet folyamatos csökkenése, az anyagcsere lassulása. Ahhoz, hogy megőrizzük korábbi testsúlyunkat, kevesebb energia bevitele vagy több energia felhasználása szükséges. Hőszabályozásnak nevezik azoknak az életfolyamatoknak az összességét, amelyek az emberek belső szerveinek, ill. a keringő vérnek a hőmérsékletét a változó környezeti hőmérséklet ellenére állandósítják. A hőszabályozás a hőtermelésen és a hőleadáson keresztül valósul meg. A hőtermelés az anyagcsere-folyamatok lebontó tevékenységének az eredménye, különösen jelentős ebben a folyamatban a vázizomzat hőtermelése. A hőleadás fizikai folyamatok útján valósul meg, melyben jelentős szerepe van a bőrnek, a verejtékmirigyeknek, és a légzőszerveknek. Az alacsonyabb külső hőmérséklet serkentőleg hat az alapanyagcserére, mivel hatására fokozódik a hőtermelés. Az anyagcserét fokozó tényezőkA férfiaknak az izomszövet nagyobb tömege, a zsírszövet viszonylag kisebb aránya, illetve a férfi nemi hormonok jelenléte miatt mintegy 5-10%-kal nagyobb az alapanyagcseréjük, mint az azonos tömegű és testmagasságú nőknek. A nagyobb testfelszín – a testmagassággal összefüggésben – szintén befolyásolja a metabolizmust. Nagyobb testfelszín esetén intenzívebb az alapanyagcsere a fokozott hőleadás következményeként. Az is ismert, hogy minél kisebb a szervezetben a zsírszövet aránya, annál nagyobb az alapanyagcsere. Ezért kellene inkább megelőzni az elhízást, azaz a zsírszövetek aránytalan felszaporodását, mint folyamatos, kudarcokkal tarkított fogyókúrákat folytatni Az aktív, rendszeres mozgás közvetetten növeli az alapanyagcserét. Rendszeres fizikai aktivitás esetén ugyanis nő az izomszövet tömege, mindemellett az izommunka olyan hormonális és idegi változást indukál, ami fokozza az alapanyagcserét. Megfigyelték azt is, hogy egy aktív sportolónak kb. 5%-kal nagyobb az alapanyagcseréje, mint az azonos nemű, testmagasságú és testtömegű inaktív személynek, különböző mértékű terhelésnél ugyanis eltérő a felhasznált energia és a tápanyagok mennyisége. A testmozgás hosszú távú hatásai közül a legfontosabbak a következők: csökken a zsírszövet mennyisége, nő az izomerő; csökken a vérzsír és a „rossz” koleszterin szintje, a „jó” koleszteriné pedig nő; csökken a vérnyomás, a testsúly, a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázata (utóbbi akár 45%-kal); erősödik az immunrendszer, fokozódik az étvágy; csökken a csontritkulás kockázata, és a testmozgás segít az Alzheimer-kór megelőzésében is. Egyes hormonok is komoly hatással vannak az anyagcserére, például a pajzsmirigy-hormon (a tiroxin), az adrenalin és a férfi hormonok fokozzák azt. A megváltozott állapotok, például a terhesség, vérzés, műtét, betegségek szintén rövidebb-hosszabb ideig 5-50 % közötti mértékig fokozhatják az alapanyagcserét. Az anyagcsere-folyamatok teszik lehetővé az életet. Szervezetünk, mint egy tökéletesen működő gépezet precízen szabályozza a folyamatokat, alkalmazkodik a változásokhoz. A szabályszerűségek ismerete azért hasznos, mert segítségükkel képesek vagyunk úgy táplálkozni és tevékenykedni, hogy elkerüljük a betegségekhez vezető tartós túlkapásokat, aránytalanságokat.
Forrás: Táplálkozási Akadémia Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, vital.hu
További cikkeink: Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés
Egy tanulmány szerint azonban a szájszárazságban szenvedő, változókorban lévő nőkben magasabb az alacsony kalciumszint és a csontritkulás kockázata. A Menopause folyóiratban megjelent tanulmány szerzői vizsgálataik során először azt zárták ki, hogy az alanyokban nincs jele a szájszárazságot okozó egyéb tényezőknek, például a következőknek:
• Gyógyszerszedés (antihisztaminok, vízhajtók vagy vizelettartási zavar elleni gyógyszerek). • A Sjögren-szindrómához hasonló betegségek. • A nyálmirigyek műtét, orvosi kezelés vagy sugárzás következtében kialakuló károsodása. • Túlzott verejtékezés. • Dohányzás. • Fej- vagy nyaksérülés, illetve műtét. • Túlzásba vitt testmozgás, láz, égési sérülés vagy hasmenés okozta kiszáradás. Ezt követően a nyálat vizsgálták. Azokban a nőkben, akik a szájszárazság fent felsorolt okainak egyikével sem rendelkeztek, magasabb volt a nyálban magasabb volt a kalcium, a kortizol hormon és a mellékpajzsmirigy-hormon szintje. E két hormon szintje a menopauza alatt emelkedik meg alacsony ösztrogénszint esetén. Azokban a nőkben, akik nem szenvedtek szájszárazságban, normális volt a két hormon és a kalcium szintje a nyálban. A szájszárazság tüneteit mutató nőkben emellett a csontritkulás valószínűsége is magasabbnak mutatkozott. Ha tehát valaki a változókorban van, és a szájszárazság tüneteit észleli, érdemes konzultálnia orvosával egy esetleges csontsűrűség-vizsgálatról.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: Magas tápértékű kalcium gyermekeknek Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A helytelen táplálkozás és a túl magas koleszterinszint érelmeszesedést okozhat. Vegyük észre időben az erre utaló jeleket. Sokat hallunk manapság az érelmeszesedésről és arról, milyen veszélyekkel járhat, ha vérünkben túl magasra emelkedik a koleszterin szintje.
Magas vérnyomás kezelésének egyre elfogadottabb módja az életmód orvoslás. Egy frissen megjelent tanulmány ismételten ráirányítja a figyelmet a mozgás jelentős vérnyomáscsökkentő hatására. Erről, és a rendszeres edzés hatékonyságáról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.
Anyagcseréje mindenkinek van, nap, mint nap szóba is kerül, legtöbben azonban mégis kevéssé vagyunk tisztába pontos működésével, és gyakran keverjük az anyagcsere, az emésztés és a felszívódás fogalmát.
Mi a közös az alacsony ösztrogénszintben, az alacsony kalciumszintben, a garat- és szájszárazságban? Első pillantásra úgy tűnik, nem sok.