testmozgás
| ||||||||
|
A Nemzetközi Menopauza Társaság által készített, a Climacteric folyóiratban közzétett vizsgálat arra is fényt derített, hogy korábbi vélekedésekkel szemben nem a hormonpótlás következtében gyarapszik a nők súlya, sőt a has körüli zsírlerakódás még meg is gátolható ily módon. Amint azt a kutatást vezető Susan Davis professzor, a melbourne-i Monash Egyetem munkatársa is kifejtette, a hízás hátterében valójában a környezeti tényezők és maga az öregedés állnak, a zsírlerakódás, pedig csupán a test válasza az ösztrogén mennyiségének csökkenésére, mely során a zsír a csípő helyett egyre inkább a deréktájon jelentkezik. Az ösztrogén termelés leállásának következtében a legtöbb nő hőhullámokat, hangulatingadozást és erős éjszakai izzadást is tapasztal magán, és ebben az időszakban természetes lehet némi súlygyarapodás is. A kutatásból azonban az is kiderül, hogy a hasra lerakódott zsírmennyiség a menopauzán átesett nőknél növelheti az anyagcsere-betegségek kockázatát, ezért ilyenkor még nagyobb figyelmet kell fordítani a helyes életmódra, a megfelelő táplálkozásra és az elegendő mozgásra.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
A magas koleszterinszint ugyanis közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.
Az érfal áteresztőképessége döntő Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (low density), és a magas sűrűségűt (high density). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei egy meghatározott koncentrációban keringenek vérünk, azonban ha a szintjük akár külső-, akár belső okokból kórossá válik, ez fokozza az atherothrombosisos elváltozások előfordulásának rizikóját. A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az artériák falában rakódik le.
Sok esetben - és elsősorban a szív ereiben - a növekvő plakk berepedhet (ezt hívjuk plakkrepedésnek) és ekkor pillanatok alatt nagyszámú vérlemezke csapzódik ki egy igen gyors, de nagyon bonyolult mechanizmus során és azonnal elzárhatja az artériát. Ily módon szoros a kapcsolat a magas vérzsír szintek és a véralvadás jelensége között. A nikotin és a dohányzás egyéb „melléktermékei” pedig éppen fokozzák ezt az összecsapzódási hajlamot. Az okozott probléma jellege attól függ, hogy milyen fokú érszűkület alakul ki, és mely eret (ereket) érinti. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a szívinfarktus, a szélütés és végtagi érszűkület tartozik. A trombotikus betegségek összefüggenek Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy a végtagi trombózis. Sajnos, az új kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Könnyen előfordulhat, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő beteget, pedig fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is. Életmód és megfelelő kezelés Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Éppen ezért a veszélyeztetetteknek különösen fontos, hogy egy optimális, személyre szabott és dohányzásmentes hatékony életmódot alakítsanak ki - akár professzionális segítséggel. Így jelentősen csökkenthetik a végzetes kimenetelű események bekövetkezésének esélyét - hangsúlyozza prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. A kezelés további elengedhetetlen eleme a megfelelő táplálkozás, a megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll. A lipid-szint csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta.
Forrás: tromboziskozpont.hu, napidoktor.hu
További cikkeink:
"Sikerült kimutatnunk, hogy a súlygyarapodás megelőzésének tekintetében lényegesebb az edzés intenzitása, mint hossza" - mondta Jessie Fan, az Utahi Egyetem professzora.
"Ez a felismerés rendkívül fontos, mivel napjainkban mindössze az Amerikai Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5 százaléka teljesíti a heti ajánlott mozgásmennyiséget. Annak tudatában, hogy a rövid edzés is nagy eredménnyel jár, talán többen kedvet kapnak hozzá, hozzájárulva egészségük megőrzéséhez" - tette hozzá a szakértő. A jelenlegi tengerentúli ajánlások szerint hetente legalább 150 perc intenzív testmozgás javasolt, ami akár 8-10 perces periódusokból is állhat. A következtetések levonásához több mint 2200 nő és 2300 férfi adatait elemezték, mindannyian 18 és 64 év közöttiek voltak. Kiderült, hogy a nagyobb intenzitású mozgás kisebb elhízás-kockázattal jár, akár 10 percnél rövidebb, akár annál hosszabb intervallumokból áll.
A nap minden olyan perce, ami intenzív mozgással telt, 5 százalékkal csökkentette az elhízás veszélyét a nőknél, és kettővel a férfiaknál - olvasható az American Journal of Health Promotion című szakfolyóirat hasábjain.
A nők számára minden perc mozgás 0,19 kilogrammnak megfelelő kalória elégetésével járt, ami egy 165 centiméter magas hölgy esetében egy perces edzéshosszabbításnál 0,23 kilogramm mínusszal jár a fizikailag inaktív társaihoz képest. A férfiaknál hasonló eredményt lehetett megfigyelni
Forrás: hazipatika.com
A tudósok összesen 5600, 40 és 75 év közötti önkéntest osztályoztak a naponta ülve töltött órák számának és a rendszeres testmozgás mennyiségének és intenzitásának függvényében. A naponta kevesebb, mint három órát ülő nők krónikus vesebetegségekre való hajlama 30 százalékkal alacsonyabb volt, mint azoké, akik több mint nyolc órát töltöttek ülőhelyzetben. Férfiaknál 15 százalékkal volt kisebb az esélye a vesebetegségek kialakulásának a három óránál kevesebbet ülők esetében, a nyolc óránál többet ülőkhöz képest. A kutatásból kiderült továbbá, hogy az ülő életmódot folytató, de rendszeres testmozgást végző (például napi 30 perc séta) férfiaknál 30 százalékkal alacsonyabb a vesebetegségek kialakulási aránya a sokat ücsörgő, de inaktív férfiakhoz képest. Nők esetében a rendszeres testmozgás nem volt hatással a vesebetegségek kialakulási esélyeire. Egyelőre nem tudjuk pontosan, miként hat közvetlenül az ülő életmód és a fizikai aktivitás a vese állapotára, de az régóta ismeretes, hogy a rendszeres testmozgás és az ülő életmód elhagyása jótékony hatással van a vérnyomás- és koleszterin-értékekre, a vércukorszintre, az anyagcserére és az erek állapotára - mondta Dr. Thomas Yates az angol Leicester Egyetem kutatója. - Bár számos kutatás bizonyítja, hogy az életmódbeli tényezők, és a krónikus vesebetegségek kialakulása között jelentős kapcsolat van, a mostani tanulmány az első, amelyből világosan kiderül, hogy már az is elég a rizikófaktor csökkentéséhez, ha kevesebb időt töltünk ülőhelyzetben. Úgy tűnik, hogy a vesefunkciók tekintetében a hagyományos, nagyobb erőfeszítést igénylő mozgásformák (séta, kocogás, futópad) csak férfiak esetében rendelkeznek egészségvédő hatással. Ezzel szemben nőknél sokkal fontosabb az ülőhelyzetben töltött idő csökkentése - tette hozzá Dr. Yates. Bár a vizsgálatok során egyértelmű kapcsolat mutatkozott az ülő életmód, valamint a krónikus vesebetegségek kialakulása között, ok-okozati összefüggéseket nem sikerült megállapítani. A kutatás részletes leírása az American Journal of Kidney Diseases című szaklap októberi számában olvasható.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
|
||||||||
A menopauza idején a nőknél inkább a derekuk köré rakódik le nagyobb mennyiségű zsírréteg, nem, pedig a csípőjük köré, ezért fordulhat elő, hogy sok idősebb nőnek a korábbi homokóra alakja helyett almaformája lesz.
Érdemes komolyan venni és kezelni a magas koleszterinszintet - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.
A tartósan fennálló magas vérzsír szint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindez ahhoz vezet, hogy az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
A testsúly szempontjából fontosabb a mozgás intenzitása, mint az időtartama - derül ki egy friss kutatásból.
A legújabb kutatási eredmények szerint a döntően ülő életmódot folytatók körében sokkal gyakrabban fordulnak elő a különböző vesebetegségek.