testmozgás
| ||||||||
|
Több tanulmány talált már összefüggést a rövidebb alvási ciklusok és a magasabb testtömeg-index (BMI) között, de a jelenség okát mindezidáig nem vizsgálták. Dr. Laurent Brondel, a dijoni Ízleléstudományok Európai Kutatóközpontjának munkatársa azonban nemrég a rejtély nyomába eredt, mégpedig 12 teljesen egészséges fiatalember kétszer 48 órás megfigyelésével. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban közzétett eredményeit kommentálva Dr. Brondel elmondta, szerinte a kevés alvás lehet az egyik oki tényező a ma már járványos méreteket öltő elhízásos tünetek mögött. A kutató és kollégái két napot kontrollperiódusként használtak, ebben a vizsgálatban résztvevők mindent úgy tehettek, ahogy egy átlagos hétköznapjukon szoktak - annyit aludtak, ettek, mozogtak, amennyit megszoktak. A második két napban azonban az egyik éjszaka éjfélkor feküdtek le, majd reggel 8-kor ébredtek, míg a következő este hajnali kettőkor feküdhettek le és reggel 6-kor már ébredniük kellett. Ezek után, pedig annyit ehettek, amennyit csak akartak. A rövidebb alvási periódus után a fiatal férfiak 22%-kal több kalóriára vágytak, mint egy átlagos reggelükön, azaz, amikor 8 órát tudtak aludni. De nem csak reggelire ettek többet, hanem vacsorára is, az ebéd mennyisége viszont változatlan maradt. Átlagosan 560 kalóriával fogyasztottak többet, mint normálisan. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a rövidebb alvási ciklusok után azért esznek többet az emberek, mert az emlősökre jellemző, hogy nyáron kezdenek energiát raktározni, amikor az éjszakák rövidebbek, viszont az élelem bőséges. Az azonban nem elmélet, hanem biztos, hogy mindenkinek sokkal jobban oda kell figyelnie, hogy megfelelően hosszan aludjon, a kutatást vezető Dr. Brondel úgy fogalmazott: "itt az idő, hogy felismerjük végre, az alvás nem elvesztegetett idő, hiszen amellett, hogy létfontosságú regeneratív folyamatok ideje, számos más, fontos funkciója is van, amelyeket lerövidítve a szervezet nem képes megfelelően működni."
Forrás: EgészségTükör,napidoktor.hu
További cikkeink:
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód a betegségek kialakulásának melegágya, és gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásokért. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet és a Brigham and Women's Hospital munkatársai legújabb kutatásukban arra vállalkoztak, hogy pontosan számszerűsítsék a testmozgás élethosszabbító hatását a különböző testsúlyú és eltérő aktivitású társadalmi csoportok esetében. Napi tíz perc intenzív séta már megnöveli az élettartamot A PLOS Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy már heti 75 perc intenzív séta közel két évvel növeli az élettartamot az ennyit sem mozgókkal összehasonlítva. Aki ennél többet mozog, például feszes tempóban heti 450 percet, azaz naponta kicsivel több, mint egy órát gyalogol, annak várható élettartama már több mint kétszer ennyivel emelkedik. Ez a növekedés ráadásul minden súlycsoportban megfigyelhető, legyen szó normál testsúlyúakról, túlsúlyosakról vagy akár elhízottakról - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A tíz évet felölelő, több mint 650 ezer résztvevő életmódját vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a testtömeg-indextől függetlenül minél gyakrabban és intenzívebben mozog valaki, annál kisebb lesz a halálozás valószínűsége. Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, a fent említett heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelent. A kevés is sokat számít A mozgás élethosszabbító hatásait nemtől, testsúlytól és bőrszíntől függetlenül mindenkinél tapasztalták, leginkább mégis a normál testsúlyú, igen aktív életmódot élőknél jelentkezett a mozgás pozitív hatása: ők 7,2 évvel hosszabb életkorra számíthatnak, mint mozgásszegény életmódot folytató, kórosan elhízott (35 feletti testtömeg-indexű) társaik. A kutatók kiemelték: mostani vizsgálatukkal szeretnék megértetni a jelenleg mozgásszegény, inaktív életet élőkkel, hogy már napi 10-15 perc tempós séta is évekkel meghosszabbíthatja életüket. Ha ezek az emberek rájönnek, hogy akár elhízottan is megéri legalább napi 10-20 percet testmozgásra szánni, jelentősen javulnának életesélyeik és csökkenne a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Milyen betegségek ellen véd a mozgás? Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rendszeres mozgás csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélyét. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is. Már napi fél óra mozgástól csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét. Nem csoda, hogy egyre több orvos véli úgy, hogy a mozgást receptre kéne felírni a betegeknek. Ráadásul a kutatások azt is igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. A mozgás jótékony hatását tovább fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A több mint 6000 amerikai felnőtt bevonásával készült felmérés arra hívta fel a figyelmet, hogy a lépcsőzés, a gereblyézés, vagy a zöldségpucolás és -szeletelés szintén hozzájárulhat vérnyomásunk és koleszterinszintünk csökkenéséhez. A tanulmányt készítő Paul Loprinzi, a Bellarmine Egyetem doktorandusz hallgatója mindenkit arra ösztönöz, hogy saját háza táján nézzen körül, mitől válhatna aktívabbá. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, csupán arra, hogy telefonálás közben ne üljünk, hanem járkáljunk, vagy, hogy ne vásároljunk előre tisztított és felvágott zöldségeket, helyette végezzük el ezt a munkát mi magunk a konyhában. A kutatásban szintén részt vevő Brad Cardinal, az Oregon Állami Egyetem professzora elmondta, hogy az amerikaiak kevesebb, mint tíz százaléka végez valamilyen testmozgást, ám a felmérések azt mutatják, hogy több mint 40 százalékuk elvégzi a napi ajánlott testmozgást, csak mindezt a mindennapi tevékenységek, közé építi be. Oliver Day Cardinal, aki több mint húsz éve foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, nagyon hasznosnak találta a vizsgálatot, mivel az emberek többsége időhiányra hivatkozva nem mozog eleget. Ha azonban megváltozna a szemléletük, és meglátnák, hogy mindennapi tevékenységeik közben mennyi mozgásra van lehetőségük, máris jobb lenne a helyzet. Autózás helyett menjenek kerékpárral a közeli helyekre, használjanak kézi fűnyíró gépet, a tévéreklámok alatt végezzenek felüléseket, a gyerekeik edzése közben, pedig ahelyett, hogy ücsörögve figyelnék őket, kocogjanak, vagy sétáljanak. Cardinal hozzátette, hogy egy dolgot nem befolyásolnak ezek a napi tevékenységek, méghozzá a testtömeg-indexet, arra tehát senki ne számítson, hogy fogyni fog, arra viszont igen, hogy fittebb és egészségesebb lesz.
Forrás: otvenentul.hu
Több mint 222 ezer 45 évesnél idősebb ember önbevalláson alapuló adatait elemezve úgy találták, hogy az első adatfelvételt követő három év elteltével a halálozási arány 40 százalékkal volt magasabb a napi 11 óránál többet ülők körében és 15 százalékkal a 8-11 órát ülők között azokhoz képest, akik naponta 4 óránál kevesebbet ültek. "Az elhúzódó ülés káros hatásaira vonatkozó bizonyítékok egyre gyűlnek az utóbbi években" - hangsúlyozta Hidde van der Ploeg kutatásvezető, a Sydney-i Egyetem munkatársa. Mint hozzátette, tanulmányuk a nagy résztvevőszám miatt emelkedik ki a korábbiak sorából, valamint azért, mert elsők között vizsgálódott a teljes napi ülési idő ismeretében. Az eddigi adatok túlnyomó része ugyanis csupán a televízió előtt töltött időt vette figyelembe. Az elemzett adatok Ausztrália 45 and up Study elnevezésű nagyszabású országos követéses vizsgálatából származtak. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy akik a munkaidejük jelentős részét ülve töltik, azok legalább szabadidejükben sétáljanak, mozogjanak, ne pedig a számítógép vagy a televízió előtt ülve töltsék el ezeket az órákat is. A tanulmányt az Archives of Internal Medicine című orvosi folyóirat legutóbbi számában ismertették részletesen.
Forrás: MTI, origo.hu
További cikkeink:
|
||||||||
Akik szeretnék megőrizni ideális testsúlyukat, jó, ha nem csak az étrendjükkel és a testmozgással törődnek, de eleget alszanak is
Az aktív életmód pozitív hatásai régóta ismertek, egy új kutatás azonban konkrétan megadja, hogy mennyivel hosszabbítja meg életünket a rendszeres testmozgás.
Az Oregon Állami Egyetemen készült friss kutatás szerint edzőteremben izzadás nélkül is élhetünk egészségesen, a legtöbb ház körüli teendő és hétköznapi tevékenység ugyanis hasonlóan jótékony hatással bír szervezetünkre.
Kétszázezernél több ember adatai alapján ausztrál kutatók megállapították, hogy a napi 11 óránál többet ülők 40 százalékkal, nagyobb kockázattal haltak meg három éven belül, függetlenül attól, hogy egyébként mennyire voltak aktívak fizikailag.