testmozgás
| ||||||||
|
A szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór az Egyesült Államokban 5,4 millió embert érint, és 65 év felett az ötödik leggyakoribb haláloknak számít. Magyarországon 160 ezren szenvednek a betegségben. A kutatások bebizonyították, hogy az Alzheimer-kór megelőzését segíthetik azok a táplálkozási előírások, amelyeket a szív egészségének védelmére szoktak javasolni (pl. mediterrán vagy DASH diéta). Az alábbi irányelvek betartásával az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata csökkenthető: A természetes E-vitamin-források bevitelének növeléseAz E-vitamin igen jótékony hatású antioxidáns, amely a kutatások szerint komoly szerepet játszik az Alzheimer-kór elleni védelemben. Fontos, hogy a szervezetbe bevitt E-vitamin lehetőleg természetes forrásból származzon, például olajos magvakból (mandulából, mogyoróból, napraforgómagból, stb.) vagy zöld színű zöldségekből, elsősorban spenótból és brokkoliból. Az E-vitamin zsírban oldódó vitamin, ezért a tökéletes felszívódáshoz szükség van egészséges növényi olajokra is, amelyek ráadásul fontos E-vitamin források is egyben. Rendszeres halfogyasztásA halakban található többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak egyéb egészségvédő hatásaik mellett az Alzheimer-kór ellen is védenek. A szakemberek hetente kétszer, alkalmanként legalább 12 dkg hal elfogyasztását javasolják, amely lehetőleg az omega-3 zsírsavban leggazdagabb fajták valamelyike (lazac, tonhal, pisztráng vagy szardínia) legyen - a konzerv is megteszi. Napi egy óra mozgásA legalább közepes intenzitású mozgásformák rendszeres gyakorlása akár 45 százalékkal is csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát. Az egészséget védi a házimunka, a kertészkedés, de még a lépcsőzés is. A napi lehetőleg egy óra mozgás ráadásul nemcsak az elbutulás ellen véd, hanem segít megelőzni a depressziót is. Intenzív fűszerezésIndiában kisebb az Alzheimer-kór gyakorisága, mint a nyugati országokban, és számos kutató szerint ez a fűszerek, elsősorban a kurkuma gyakori használatának köszönhető. A kurkumában nagy mennyiségű kurkumin nevű antioxidáns található, amely egyebek mellett védi az agyat az Alzheimer-kór kialakulásától is.
Forrás: origo.hu
További cikkeink:
A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) becslése szerint az Egyesült Államok 85 év feletti lakosságának körében minden második embernél a térd csont-ízületi kopása alakul ki. 2030-ra szám szerint 67 millió diagnosztizált beteget jelenthet a 18 év feletti korosztályból. A Kalifornia Egyetem (UCSF) kutatói korábban felfedezték, hogy az ízületi degeneráció összefügg a testmozgással, az a kutatás azonban csak egy adott időpontot vizsgált. Az új kutatás során az UCSF kutatói a térdporc változásait követték nyomon középkorú felnőtteknél, négy éven keresztül. Mágneses rezonancia alapú T2 relaxációs időt használtak a korai degeneratív változások nyomon követésére. "Az MRI képekből generált T2 relaxációs idők lehetővé teszik a porc biokémiai és molekuláris összetételének elemzését” – mondta el Wilson Lin orvostanhallgató, az UCSF kutató munkatársa. "A sérült porcban fokozott a folyadékmozgás, ami a T2 relaxációs idő megnyúlásához vezet.” Az UCSF-en végzett Csontízületi Gyulladás Kutatás keretében 205 beteg adatait elemezték a 45-60 éves korosztályból. Kérdőívek segítségével mérték fel a résztvevők fizikai aktivitását. Megmérték a T2 értékeket a jobb lábon a térdkalács, a combcsont és a sípcsont fejecsénél a kutatás kezdetén, valamint kettő illetve négy év múlva. Az eredmények értelmében a megterhelő mozgásformák, mint például a futás összekapcsolható a porc nagyobb mértékű kopásával és a csontízületi gyulladás magasabb kockázatával. "Mikor összehasonlítottuk a különböző csoportok értékeit, felfedeztük, hogy a legaktívabbak T2 ideje növekedő progressziót mutatott” – jegyezte meg Thomas M. Link, radiológus professzor. "Az igen keveset mozgók körében ugyanezt a jelenséget figyelhettük meg. Ez arra enged következtetni, hogy a testedzésnek van egy optimális mértéke az ízületek egészsége szempontjából." Számos új kapu nyílt meg ezzel a jövőbeni kutatások előtt. A résztvevők egy része akcelerométert viselt. Ez a készülék érzékeli és rögzíti a fizikai aktivitást. "A kutatás során a kérdőívezés szubjektív módszerét használtuk.” – tette hozzá Lin. “Az accelerometer objektívabb képet ad a tényleges mozgásmennyiségről.” A térdporcban bekövetkezett változások mellett a kutatók rámutattak arra is, hogy a T2 relaxációs idő korai jelzője lehet a porcdegenerációnak. "A standard MRI már csak a visszafordíthatatlan elváltozásokat mutatja ki. Az új T2 mérési módszerben az a jó, hogy biokémiai szintről biztosít információkat, így esetleg a még gyógyítható szakaszban ismerhető fel a betegség - folytatta a kutató, aki megjegyezte azt is, hogy akinél magasabb a betegség kockázata (például a családjában már előfordult teljes térdprotézis-beültetés, elhízott, esetleg volt már térdsérülése vagy -műtétje), azok megóvhatják egészségüket a normál testsúly megtartásával, továbbá a kockázatos és megerőltető tevékenységek kiiktatásával.
Forrás: vital.hu
Nem, muszáj az ősznek a megfázással együtt járnia. Ez valóban egy olyan évszaka az esztendőnek, amikor hajlamosabbak vagyunk lebetegedni. Ám ha teszünk néhány óvintézkedést, könnyen elkerülhetjük a problémát. Ha körül is vesznek a baktériumok, nem fognak megtámadni. Először is, amennyiben szükségét érezzük, vegyünk fel védőoltást, de próbáljuk ki a következő tippeket is: 1. Friss levegőt!Nem azzal védjük meg magunkat a megfázástól, ha állandóan benn tartózkodunk a négy fal között. A munkaidőn kívül igyekezzünk minél több időt a szabadban tölteni, különösen, amíg szép, rozsdabarnába forduló a természet! Az immunrendszernek ugyanis könnyebb a dolga, amíg a meleg, biztonságos környezetben tartózkodik az ember, mint ha kimegy a hideg levegőre. Kint más emberekkel is találkozik, így a baktériumokkal is, amelyeket elkaphat. Egy séta a természetben, a friss levegőn növeli az immunrendszer védelmező képességét. Ahogyan a testmozgás önmagában is - természetes baktériumölőnek is tekinthetjük! 2. Relaxáljunk!Sajnos manapság kevesen szánnak időt a minőségi pihenésre - és nemcsak az éjszakai alvásról van szó. Egy délutáni rövid ejtőzés, egy kis olvasás, relaxáció mindig nagyon fontos. Ráadásul kevésbé valószínű, hogy megtámad a nátha. A stressz növeli az esélyét, hogy elkapjuk a betegséget. A stresszhormonok - így a glükokortikoidok - folyamatos felszabadulása vezethet ide hosszútávon. Gátolják a szervezet képességét az úgynevezett citokin jelzőmolekulák termelésére, melyek a betegséggel harcoló reakciót váltják ki az immunrendszerből. Az elegendő alvás és pihenés, a megfelelő evés és a mozgás is segít a stressz leküzdésében, ne várjuk meg, hogy legyűrjön a betegség. 3. A tiszta kéz titkaFigyeljünk oda arra, hogy mindig és minden körülmények között mossunk alaposan kezet. A szappan és a víz is igen fontos védőeszköz. Ne érjünk az orrunkhoz, szemünkhöz és szánkhoz, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy tiszta a kezünk. A bárokban, kávézókban és egyéb nyilvános helyeken található szappan tartogathat meglepetéseket - szintén baktériumokkal lehet tele -, ezért tanácsosabb a folyékony szappant használni. Szárítsuk meg jól a kezünket - a nedves kézen át jobban terjednek a baktériumok - de lehetőleg ne ruhánkba töröljük, ami szintén tele lehet baktériummal. 4. Aludjunk eleget!Egy felnőtt ember alvásszükséglete 7-8 óra. Mindenki maga érzi azonban, hogy neki mennyi az elegendő. Aki rendszeresen sokkal kevesebbet alszik, mint amennyitől jól érzi magát, azt is könnyebben megtámadja a betegség. A kialvatlanság sok mindenre van hatással. Adjuk meg a testünknek, ami jár neki. Ráadásul lefekvés előtt átgondolhatjuk a dolgainkat - ne hagyjuk ki a lazítási időt sem, amellyel lezárjuk a napunkat.
Forrás: eletmod.hu, egyno.hu
További cikkeink:
A European Heart Journal szívgyógyászati szaklapban közölt eredmények azt mutatják, hogy a kövér embereknek van egy olyan csoportja, akiknek az anyagcseréje egészséges - nem szenvednek inzulin-rezisztenciában, cukorbetegségben, nem magas a koleszterinszintjük és a vérnyomásuk -, és akik a szív és a tüdő teljesítménye alapján fittebbek, mint más elhízott emberek. Az elhízottság nálunk nincs káros hatással az egészségre, és az orvosoknak ezt figyelembe kellene venniük, amikor fogyókúrát javasolnak - írják a szerzők. A túlsúly és a fittség jó kombináció Dr. Francisco Ortega és kollégái a Dél-Karolinai Egyetemen végezték vizsgálataikat, egy hosszú távú (1979 és 2003 közötti) tanulmány 43 265 résztvevőjének adatait elemezve. A résztvevők részletes kérdőívet töltöttek ki a kórtörténetükkel és az életmódjukkal kapcsolatban, és fizikai vizsgálaton is átestek, amelynek része volt egy futógépes teszt a keringési és légzőrendszer teljesítményének vizsgálatára, illetve a magasság, a testsúly, a derékbőség és a testzsír-arány mérése. Megmérték továbbá a vérnyomást, a koleszterinszintet és az éhgyomri vércukorszintet is. Ortega és kollégái azt találták, hogy az elhízott résztvevők 46%-ának egészséges volt az anyagcseréje. Néhány módosító tényező, többek között az erőnlét figyelembe vétele után az egészséges anyagcseréjű, de elhízott emberek körében 38%-kal alacsony volt a halálozás kockázata, és 30-50%-kal alacsonyabb a szív-és érrendszeri betegség vagy rák miatti halálozás kockázata, mint a nem egészséges anyagcseréjű elhízott emberekben. Ugyanakkor az egészséges anyagcseréjű kövér, illetve normális súlyú résztvevők közt nem volt lényeges különbség a halálozásban. A kutatók kiemelték, hogy az erőnlét (fitnesz) elsősorban a testedzéstől függ, tehát az egészséges elhízottakat valószínűleg a testmozgás védi meg a betegségektől. Szerintük az orvosoknak figyelembe kellene venniük, hogy nem minden elhízott embernél ugyanaz a prognózis. Meg kell vizsgálni az erőnlétet, a zsírszövet arányát és több anyagcsere-paramétert, hogy pontosabban megbecsüljék a szív- és érrendszeri betegségek és a rák kockázatát az elhízott embereknél, és a beavatkozásokat elsősorban azoknál kell szorgalmazni, akiknek erre valóban szüksége van. A fogyókúra nem minden túlsúlyos betegnek ajánlott Egy másik vizsgálatban a svéd Gothenburgi Egyetem kutatói több mint 64 000 beteg adatait elemezték, akiknél akut szívkoszorúér-problémák léptek fel. Azt találták, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb testtömeg-indexű betegnél volt a legmagasabb a halálozási arány, kétszer akkora, mint a normális BMI-tartományban lévőké. A legalacsonyabb kockázat a normál testelkatú és a csak enyhén túlsúlyos (maximum 28 kg/m2) BMI-jű emberek körében volt megfigyelhető. A BMI és a halálozás közti összefüggés tehát U alakú görbét ír le. A szerzők szerint bár bevett gyakorlat, hogy a szívbetegségben szenvedő túlsúlyos és elhízott embereknek az orvos fogyókúrát javasol, ez nem feltétlenül tesz jót a betegnek. A zsírszövetnek - elsősorban a bőr alatti zsírszövetnek - jótékony hatásai is lehetnek, például itt termelődik a "jóllakottság-hormon"-ként ismert leptin, és ez párnázza ki, például a csípőt, védelmet nyújtva az esés miatti combnyaktörés ellen. "Az elhízásnak bizonyos mértékig előnyei is lehetnek, és fel kell ismerni, hogy az elhízás nem feltétlenül jár együtt az anyagcsere kóros működésével" - olvasható a két cikket kísérő szerkesztői kommentárban.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
Az Alzheimer-kór kialakulásának pontos okai ugyan egyelőre nem ismertek, de annyi bizonyos, hogy a genetikai adottságokon és a családi kórelőzményen kívül a táplálkozás is komoly szerepet játszik a betegség létrejöttében, ezért megfelelő étrenddel és testmozgással jelentősen csökkenthető kialakulásának kockázata - állítja az Amerikai Alzheimer Szövetség.
A túl sok és túl kevés mozgás egyaránt a térdízület kopásának fokozódásához vezet a középkorú felnőttek körében - derült ki az Észak-Amerikai Radiológus Szövetség (RSNA) éves ülésén bemutatott kutatási anyagból.
Nemcsak a zöldségek, és gyümölcsök fogyasztása véd meg a megfázástól: íme néhány tanács, melyet nem árt megfogadni, ha azt akarjuk, hogy elkerüljön a betegség.
Attól, hogy valaki elhízott, az anyagcseréje szempontjából még lehet egészséges és fitt. A szív- és érrendszeri betegségek vagy a rák miatti halálozás kockázata nem feltétlenül nagyobb, mint a normál súlyú embereké - derült ki az eddigi legnagyobb ilyen témájú kutatásból.