szív és érrendszer
| ||||||||
|
Jó hír azonban, hogy ha a vörös húsokat egészségesebb fehérjeforrásra (például alacsony zsírtartalmú tejtermékekre vagy olajos magvakra) cseréljük, jelentősen csökkenthető a betegség kockázata. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének munkatársai kutatásuk során összesen 442 000 résztvevő több évtizedes kórtörténetét vizsgálták, akik közül 28 000 embernél alakult ki 2-es típusú cukorbetegség a megfigyelési időszak alatt. Az életkort, a testtömeg indexet, a táplálkozási- és életmódbeli szokásokat is figyelembe véve a kutatók azt tapasztalták, hogy napi 10 dkg feldolgozatlan vörös hús elfogyasztása 19 százalékkal növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Feldolgozott vörös húsoknál viszont már napi 5 dkg (pl. 2 szelet bacon vagy egy virsli) elfogyasztása is 51 százalékos kockázatnövekedést eredményez.
A feldolgozott vörös húsok kockázataira már több korábbi tanulmány felhívta a figyelmet, de a feldolgozatlan formában történő fogyasztás hatásait eddig nem vizsgálták ilyen részletesen. Egy 2010-es kutatás például összefüggést talált a vörös húsok fogyasztása és a szívinfarktus kialakulásának megnövekedett kockázata között, de az a vizsgálat nem tett különbséget a feldolgozott és feldolgozatlan vörös húsok között.
A mostani kutatás viszont egyértelműen bebizonyította, hogy a vörös húsok - elsősorban feldolgozott formában történő - fogyasztása rizikófaktort jelent a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. Mivel azonban a jelenlegi táplálkozási irányelvek egy kalap alá veszik a vörös húsokat más fehérjeforrásokkal (például a halfélékkel, szárnyasokkal, tojással, olajos magvakkal, hüvelyesekkel és szójával), ezért a kutatók szerint célszerű lenne a jövőben külön kezelni a cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó vörös húsokat, és helyettük inkább az egészségesebb fehérjeforrásokat népszerűsíteni.
Forrás: A kutatásról az American Journal of Clinical Nutrition számol be., origo.hu
További cikkeink:
Akut és krónikus problémák, ha kevés a kalcium. A kalciumhiány távolról sem ott kezdődik, hogy a csontritkulás diagnózisát az orvosi papírjainkra írják. Évekkel, sőt évtizedekkel korábban már találkozhatunk a kalciumhiány miatt kialakult problémáinkkal. Pontosan melyek lehetnek ezek? Naponta legalább 1.000 mg, azaz egy teljes gramm kalciumra lenne szükségünk a nemzetközi és a hazai ajánlások szerint. Feltéve, ha egészséges fiatal nők vagy férfiak vagyunk, mert idősebb korban még tovább, egészen 1.300 mg-ig emelkedik az ajánlás. A felmérések azonban teljesen más képet mutatnak: átlagos bevitelünk mindössze 650-720 mg környékén mozog, azaz körülbelül egyharmadával kevesebb a szükségesnél. A legtöbb mikro tápanyag, így a kalcium hiányának sincsenek erős, jellegzetes tünetei az enyhébb esetekben, de nem is marad rejtve a probléma, ha jól odafigyelünk rá. Milyen jelek, tünetek hívhatják fel figyelmünket a kalcium hiányára? Nézzen a (kalciumhiány) körmére! Töredezik a körme? Többek között ez is utalhat kalciumhiányra, azért akár pár másodperc alatt felfedezhetők az enyhe kalciumhiány tünetei. A körmök töredezettsége mellett a fénytelenségük, illetve a rajtuk megjelenő fehér foltok is segíthetnek az öndiagnózis felállításában. Ez utóbbit amúgy köröm rétegei közé került levegő okozza, és kialakulásában szerepet játszhat még a vashiány is. A haj is megszenvedheti a kalcium hiányát: fénytelenné, szárazzá, töredezővé válhat. A bőre pedig foltokban, eleinte kisebb, majd később nagyobb területeken hámlásnak indulhat - ilyenkor is gondoljon a kalciumpótlásra! Az idegeinkre mehet. Mivel a kalcium fontos szerepet játszik az idegrendszer működésében, az ingerületek közvetítésében, nem meglepő, hogy a hiánytünetek között szép számmal találunk idegi jellegűeket is. A legtöbbünknek van talán már kellemetlen élménye az izomgörcsökkel kapcsolatban: valamelyik végtagunk izmai fájdalmas, feszítő görcsbe rándulva jelezhetik a kalcium hiányát. Előfordulhat ez alvás közben, de leggyakrabban mozgás, tornagyakorlatok közben léphet fel. Ha fokozottan zsibbadékonynak érzi végtagjait, netán a szokottnál álmosabb, aluszékonyabb, talán csak a kalcium hiányzik az étrendjéből. Egyen sok tejterméket, vagy ha nem szereti ezeket, gondoskodjon a pótlásról más formából, lehet, hogy napokon belül jobban érzi majd magát. A szíve is ezért repes... A kalcium számos funkciója közül néhány a vérnyomáshoz, a szív- és keringési rendszer megfelelő működéséhez kapcsolódik. Hiánya így ezen a téren is jelentkezhet: a vérnyomás ingadozása, esetleg magassá válása mögött néha a kalciumhiány is felfedezhető. Szintén gyanakodhatunk, ha hirtelen enyhébb szívritmuszavaraink támadnak, netán fizikai megerőltetés nélkül erősebben ver a szívünk egy-két percig. Súlyosabb esetekben a véralvadás zavara is felléphet Erre fáj a fogunk is
A csontok, pedig csak ritkulnak Ha gyakran van csonttörése és / vagy eltört csontjai lassan gyógyulnak, biztos lehet abban, hogy évek óta kalciumhiányosan táplálkozik. Ilyenkor még jó eséllyel megelőzheti, vagy évekkel kitolhatja a súlyosabb problémák jelentkezését, ha megfelelő figyelmet fordít a kalciumpótlásra. A tartós kalciumhiány jelenlegi ismereteink szerint egyetlen betegségben jelenik meg: ez a csontritkulás, más néven az oszteoporózis. Ennek kialakulását a hosszan, akár évtizedeken át tartó kalciumhiányos táplálkozás mellett más tényezők is befolyásolják, például ilyenek a hormonális hatások. Ám a szakértők jelenleg egyetértenek abban, hogy a betegség alapja a kalciumhiány, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indít el. Ennek során a csontszövet úgy alakul át, hogy annak látszólagos szerkezete nem változik, ám a szilárdságát biztosító kalciumsók mennyisége erősen lecsökken, ezért a csontok már kis erőbehatásra is könnyen törnek, gyógyulásuk, pedig hosszabban tart, mint normál esetben. Nyugodt, békés öregkort szeretne? A kalcium ennek a jövőnek az egyik záloga lehet. Ne feledkezzen meg az egészséges táplálkozásról, sőt az esetleges kalciumpótlásról sem! Megéri!
Forrás: házipatika.com
További cikkeink: Magas tápértékű kalcium gyermekeknek Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal
A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és más szív- és érrendszeri kockázati tényezők kezelése segíthet az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésében azokban, akikben már mutatkoznak a szellemi hanyatlás jelei és a memória romlása. Yan-Jiang Wang, a kínai Csungkingi Orvosegyetem neurológusa és munkatársai a Neurology című szaklapban közölt vizsgálatukba 837, szellemi képességeinek kismértékű romlásával küzdő idős embert vontak be. A résztvevők közül 414-ben az érrendszeri betegségeknek legalább egy kockázati tényezője (magas vérnyomás, cukorbetegség, agyér betegség, magas koleszterinszint, dohányzás vagy alkoholfogyasztás) fennállt. Valamennyiüknél vérvizsgálatokat végeztek, megmérték a vérnyomásukat, a testtömegüket, memóriájuk és szellemi képességeik frissességét, és kérdőívek segítségével kikérdezték őket korábbi betegségeikről és kezeléseikről. A kutatók három csoportra osztották a betegeket annak alapján, hogy érrendszeri rizikófaktoraik miatt milyen kezelés alatt álltak a vizsgálat kezdetekor. Voltak, akikben egyik kockázati tényezőt sem kezelték, voltak, akikben mindegyiket, és voltak, akikben a problémák egy részét kezelték. A kezelések magas vérnyomás elleni szerek, inzulin, vagy koleszterinszint-csökkentő szerek szedését és diétát, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyását jelentették. A szív- és érrendszeri betegségek kordában tartása lassítja a szellemi hanyatlást. Öt év után 298 emberben alakult ki Alzheimer-kór, a többi résztvevőben továbbra is csak enyhe fokú szellemi képességromlás állt fenn. A valamilyen érrendszeri kockázati tényezővel sújtott betegeknek összesen 52 százalékában alakult ki a betegség, míg az egyik kockázati tényezővel sem rendelkezőknek csak 36 százalékában. Az összes érrendszeri rizikófaktora miatt kezelésben, részesülőkben 39 százalékkal, a néhány rizikófaktor miatt kezeltekben 26 százalékkal kisebb volt az Alzheimer-kór kialakulásának esélye, mint a semmilyen kezelésben nem részesülők körében, ami arra utal, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket megelőző kezelés az időskori szellemi hanyatlást is lassítja.
Forrás: origo
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
Egy új tanulmány azonban kimutatta, hogy azok, akik mérsékelten isznak alkoholt, tovább élnek a szívinfarktusuk után, mint azok, akik teljesen leállnak vele. A Harvard orvostanhallgatói által készített tanulmány néhány új információval szolgál ahhoz, hogy mind az orvosok, mind a páciensek teljes képet kaphassanak az alkoholfogyasztással kapcsolatban. Jennifer Pai kutató mintegy kétezer, közepes mértékben ivó páciens adatait vizsgálta meg. Azok közül, akik szívrohamon estek át, s azt követően is mérsékelt mennyiségű alkoholt ittak, a szív-és érrendszeri megbetegedések, valamint a halál kockázata 45 százalékkal csökkent azokhoz képest, akik teljesen abbahagyták az ivást. De mit is jelent a mértékletesség? Pai azt mondja, napi maximum 3 dl sör és 1 dl bor a megengedett. Emellett, bár az orvosok nem tudják pontosan hogyan, de az alkohol emeli a HDL, vagyis a "jó" koleszterin szintjét, növeli az inzulin érzékenységét, csökkenti a fibrinogén szintjét, valamint a gyulladást és a stresszt. Mindezek, pedig jót tesznek a szívnek. Az orvosok azonban az eredmények ellenére senkinek nem ajánlják, hogy problémáira kezdjen el alkoholt inni - írja a Fox News.
Forrás: A teljes cikk a hazipatika.com oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
Amerikai kutatók szoros összefüggést találtak a vörös húsok - főként feldolgozott formában történő - fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között.
Az eredmények tükrében a szakemberek mindenképpen azt javasolják, hogy a magas sótartalmú feldolgozott vörös húsok (pl. virsli, kolbász, bacon) fogyasztását csökkentsük minimális szintre, és feldolgozatlan formában se fogyasszunk belőlük sokat. Amennyiben lehetséges, együnk vörös hús helyett inkább sovány sajtokat, zsírszegény tejtermékeket és halat, olajos magvakat, teljes kiőrlésű gabonát illetve babféléket. Ha valaki a napi egy adag vörös hús helyett például olajos magvakat fogyaszt, 21 százalékkal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát (zsírszegény tejtermékre történő cserénél 17 százalékkal, teljes kiőrlésű gabonaféléknél, pedig 23 százalékkal mérsékelhető a rizikó).
Néhány tipp, hogy időben felismerhesse a kalciumhiányt!
A fogak jelentős része kalcium, a reklámokban oly gyakran és szívesen kiemelt fluor csak a felszínüket borító zománc keménységnek kialakításában játszik szerepet. Ennek ellenére a kalciumhiány nem vezet közvetlenül fogromláshoz, ám közvetve igen. Mivel a fog is élő szövet, folyamatosan átépül a belső szerkezete, melyben természetesen nem mellékes a szervezet kalciumellátottsága. A kalciumban szegény fogszövet olyan, mint a csontritkulásos ember csontjai: porózus, könnyen törik. Enyhe fizikai hatásra is összeroppanhatnak hát a kalciumhiány miatt a fogaink, de a fogszuvasodás is gyorsabban terjed a megfogyatkozott állományban, mintha bőségesesen el lennénk látva kalciummal.
Egészen mostanáig az orvostudományban nem volt világos álláspont arról, hogy szívrohamot követően megengedhető-e az alkohol. A válasz egyszerű: igen!