szív és érrendszer
| ||||||||
|
{jcomments on} A B-vitaminok vízben oldódó vitamincsalád, melyek változatos táplálkozással jutnak a szervezetbe. A felvett vitaminok a vékonybélben szívódnak fel, és a szervezet biokémiai folyamatainak motorjaként vesz részt. A vitaminok hiányát okozhatja az alkoholfogyasztás, gyomor-bélrendszeri betegség miatt kialakuló feszívódási zavar. A B-vitaminok hiányának tünetei leginkább idegrendszeri, bőrgyógyászati, emésztőrendszeri és pszichiátriai tünetekben jelentkezik. A B1-vitamin hiánya és tüneteiA B1 (tiamin) vitaminhiány leginkább egyoldalú táplálkozás alatt alakul ki, mely az idegsejtek és az izomműködéshez nélkülözhetetlen. Kiemelt szerepe van az anyagcsere folyamatokban, a szénhidrát anyagcseréjét biztosító enzim alkotórésze. Az alkoholbetegek különösen veszélyeztetettek, mert az alkohol lebontásához a szervezetnek fokozott B1-vitaminra van szüksége. Hiánytünetei kezdetben jellegzetesek, étvágytalanság, gyengeség, hányinger, étvágytalanság súlyosabb hiánya esetén izomgyengeség, reflexzavarok fordulhatnak elő. A B1-vitamin hiánya súlyos sokideggyulladást okoz, mely ödémával, szív- és érrendszeri tünetekkel társulhat. A vitamin hiánya okozza a beriberi betegséget. A B2-vitamin hiánya és tüneteiA B2 (riboflavin) vitamin a sejtek oxidatív anyagcseréjében szerepel. Az emberi bélflóra is termeli, ritkán alakul ki B2 vitaminhiány, ezért vitaminkomplexek alkotóelemeiként alkalmazzák. Szükséges a zsírsavak lebontásához, szénhidrátok anyagcseréjéhez, nyálkahártya épségéhez, szöveti légzéshez. Hiánytünetei a száj nyálkahártyáinak gyulladása, repedezett ajkak, szájzugban kis fekély alakulhat ki. Súlyosabb esetben bőrgyulladás, csökkent szaruhártya vaszkularizáció jelentkezhet. A nikotinsav-hiánya és tüneteiA nikotinsav segíti a szervezet számára kinyerni az energiát a szénhidrátokból, zsírokból és a fehérjékből. Oxidációs folyamatokat irányító enzimek része. A nikotinsavat a szervezet is előtudja állítani, a táplálékkal való bejuttatása nem mindig megfelelő, mert igen rossz hatásfokú a felszívódása. A szájon át alkalmazott fogamzásgátlók tovább rontják a felszívódását. Hiánya pallegrát okoz, tünetei mentális problémák, hasmenés, bőrirritáció, idegrendszeri problémák. A B6-vitamin hiánya és tüneteiA B6-vitamin a fehérjék lebontásában, az aminosavak anyagcseréjében játszik szerepet. Az idegsejt és a hámszövet működését szabályozza. A szájon át szedhető fogamzásgátlók, egyes antibiotikumok és a szív-és érrendszeri gyógyszerek csökkenik a B6-vitamin hatását. Hiánytünetei lehetnek az agy és az idegrendszer érzékenysége, görcsös rohamok, hányás és hasmenés. A túlzott faggyútermelés miatt a bőr elváltozik. Pantoténsav hiánya és tüneteiA pantoténsav (korábban B5-vitaminnak is nevezték) szerepet játszik a zsír lebontásában, és a női- férfi nemi hormonok előállításában, csökkenti a stresszt, energiát termel. A hámszövetet táplálja, ezért felfekvés, pelenkakiütés kezelésére alkalmas. Hiánytünetei. Az emberre nem jellemző, hogy pantoténsav hiány állapot lépjen fel. Amennyiben mégis előfordul a lábujjak zsibbadását, bizsergését okozza, vagy hasi görcs jelentkezhet. A B12-vitamin hiánya és tüneteiA B12 (kobalamin) vitamin a nukleinsav anyagcsere szabályozásában vesz részt, illetve a vörösvérsejtek képződéséhez szükséges. Felszívódása a gyomor-bélrendszeren keresztül akkor történik meg, ha a gyomor által termelt intrinsic faktor jelen van. Ennek hiányában a vitamin megfelelő bevitele mellett is hiányállapot jön létre. Tünetei a vészes vérszegénység, nyálkahártya-gyulladás, valamint gyomor-bélrendszeri, és idegrendszeri zavarok jelentkezhetnek. Előfordulhat még a nyelv gyulladása, hasmenés és az idegrendszer károsodása.
Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható
További cikkeink:
A vörösbor jótékony hatásai közül leginkább a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelmet szokták kiemelni, pedig nem szabad alábecsülni az emésztőrendszer egészséges működésére gyakorolt hatását sem - derül ki egy új tanulmányból. A vörösbor ugyanis (más, természetesen erjesztett élelmiszerekhez hasonlóan) fontos probiotikum-forrás, amely az emésztést, segítő baktériumokat tartalmaz. Állatokon végzett kísérletek során már bebizonyosodott, hogy a vörösborban lévő vegyületek jótékonyan hatnak a bélflórára, és serkentik a hasznos baktériumok szaporodását. Bár humán kísérleteket még viszonylag kis számban végeztek, a The American Journal of Clinical Nutrition című szaklap nemrég beszámolt egy kis mintaszámú vizsgálatról, amelynek során egészséges felnőttek bevonásával vizsgálták a vörösbor emésztésre gyakorolt hatásait. A résztvevők egy 2 hétig tartó alkoholmentes, úgynevezett tisztulási időszakot követően három egymást követő, egyenként 20 napig tartó kúrát csináltak végig: az egyikben minden nap nagyjából egy pohár (2,5 dl) vörösbort fogyasztottak, a másik kúra során ugyanezt a mennyiségű vörösbort itták naponta, csak a borból korábban kivonták az alkoholt. A harmadik 20 napban vörösbor helyett napi 1 deciliter gint kaptak a résztvevők. Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét fajta vörösbor javítja a belekben lévő baktériumközösség összetételét, csökkentette a vérnyomást és a gyulladással összefüggésbe hozható fehérjék szintjét. A kutatók elmondták, hogy a bélflórára ugyan a gin is jótékony hatással volt, de ez a hatás jóval kisebb mértékű volt, mint a vörösbor esetében.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Vénás zavarok
A krónikus vénás elégtelenség további oka lehet a láb- és a medence vénáiban kialakuló véralvadás is (trombózis). A vénák kitágulását poszttrombotikus szindrómának is nevezik. Artériás zavarok Ritkábban okoz lábdagadást az artériás vérkeringés zavara. Az artériák a szívből a test szöveteibe szállítják a vért, oxigénnel és tápanyagokkal ellátva azokat. Súlyos érelmeszesedés is okozhat lábdagadást, mivel jelentősen rontja a vérellátást. A duzzanatot okozó artériás betegségek rizikófaktorai:
Miért veszélyesek a visszerek? A visszér megnevezés alatt nemcsak a lábakon látható, kék ereket értjük, hanem a mélyebben fekvő érhálózatot is, amelynek tágulata gyakran olyan tüneteket okoz, – például lábdagadás, nehézláb érzés, éjszakai lábgörcsök – melyek kapcsán sokan nem gondolnak a vénák betegségének lehetőségére. A probléma, pedig éppen ebben rejlik, hiszen sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósult, esetleg szövődmények alakulnak ki a bőrön, például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintásúvá válik. Holott a szövődmények, köztük a késői vénás lábszárfekély megjelenése, korai kezeléssel megelőzhetőek lennének.
Forrás: NetDoktor.de, A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon.
További cikkeink: TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló )
A jellemzően járáskor jelentkező lábikragörccsel, hideg lábbal járó alsó végtagi érszűkület jelentős mértékben akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése, pedig akár a végtag amputációjához is vezethet. A világ fejlett országaihoz hasonlóan Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálesetek legnagyobb hányadát: a statisztikai adatok szerint hazánkban közel kétszer akkora a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának aránya, mint az Európai Unió többi tagállamában. Az egyik leggyakoribb érrendszeri probléma a perifériás érbetegség (érszűkület, arterioszklerózis), amely az esetek többségében a lábszár ereiben alakul ki, de a szervezet többi, agyon és szíven kívül elhelyezkedő ereit is érintheti. (Az agy és a szív ereiben természetesen szintén kialakulhat érszűkület, az előbbi esetben agyér betegségről, az utóbbi esetben, pedig szívkoszorúér-betegségről beszélünk.) Fáradékonyabbá válik a láb, fájdalom a vádliban
Az érszűkület kockázati tényezői közül talán a cukorbetegség és a dohányzás a legfontosabbak, de a magas vérnyomás és a vérzsírok emelkedett szintje, továbbá az elhízás is jelentős szerepet játszanak a betegség megjelenésében. A lábszáron jelentkező érbetegség időben történő felfedezése azért nagyon fontos, mert a szív vagy az agy ereinek - tüneteket egyelőre még nem okozó - károsodását jelezheti előre: ismert, hogy a perifériás érbetegségben szenvedő betegeknél egészséges társaikhoz viszonyítva csaknem kétszeres valószínűséggel alakulhat ki szívinfarktus és/vagy szélütés (stroke). A perifériás keringés zavarának jelentkezése után öt évvel a betegek 70%-a, tíz évvel később, pedig már csak az érintettek fele él: a legnagyobb halálozási kockázatot a már meglévő, de tünetmentessége miatt még fel nem ismert, ezért kezeletlen érbetegség jelenti. A plakkok kezdetben csak szűkítik, később el is zárhatják az artériátA perifériás érbetegség gyakorisága 50 éves kor felett jelentősen nő: a betegség kialakulásának elsődleges oka az érelmeszesedés (atheroszklerózis), amelynek során az artériák falában fokozatosan zsírtartalmú anyagok rakódnak le. A lerakódásokba később kalcium, különféle hegekből származó szövetdarabok és más anyagok épülhetnek be, amelyek végül úgynevezett plakkokat alkotnak: a plakkok kezdetben csak szűkítik, később azonban teljesen el is zárhatják az adott artériát, gátolva ezzel a vér folyamatos áramlását. A fentieken kívül érszűkületre hajlamosíthat a vérrögök kialakulása, az artériák gyulladása vagy mechanikai sérülése (például baleset miatt), a cukorbetegség és egyes fertőző betegségek, például a szifilisz. A perifériás érbetegség kockázati tényezői- Ha a családban korábban már előfordult korai szívinfarktus vagy szélütés. - Ötven év feletti életkor. - Elhízás és túlsúlyosság (ennek megállapítására használja testtömegindex-kalkulátorunkat). - Mozgásszegény és/vagy stresszes életmód. - Dohányzás. - Rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás hosszabb távon. - Cukorbetegség. - Magas vérnyomás. - Magas LDL-koleszterinszint (az LDL-t, vagyis az alacsony sűrűségű lipoproteint "rossz" koleszterinnek is nevezik, mivel fokozott koncentrációban történő jelenléte elősegíti az érelmeszesedés kialakulását), továbbá a magas trigliceridszint és a HDL-koleszterin normálisnál alacsonyabb koncentrációja (a HDL-t, vagyis a magas sűrűségű lipoproteint érvédő hatásai miatt "jó" koleszterinként tartják számon). Lépcsőmászás után begörcsöl a vádliA romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb tünetei a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság, mely pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ez a tünetegyüttes az úgynevezett átmeneti sántítás. Jellemzője, hogy a görcs vagy fájdalom szinte mindig ugyanolyan hosszúságú út vagy lépcső megtétele után lép fel. Súlyosabb esetben a fájdalom éjszaka, nyugalomban is jelentkezhet, illetve fekély is kialakulhat a lábon. A járáskor jelentkező fájdalom mellett érszűkületre utalhat a láb (és/vagy az egész érintett alsó végtag) fázékonysága, a láb (és/vagy a lábfej) hűvös tapintata is. A megfelelő életmóddal és a kockázati állapotok megszüntetésével jelentősen csökkenthető az érintetteket elsősorban veszélyeztető szívinfarktus és szélütés kockázata. A dohányzás azonnali abbahagyásával jelentősen mérsékelhetők a tünetek, és csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a perifériás érbetegség (továbbá a szervezet más artériáinak állapota) tovább súlyosbodjon. A megelőzést szolgálja a kényelmes, puha anyagból készült és megfelelő sarokmagasságú cipő viselése, amelyben a lábujjak szabadon mozoghatnak, ugyanakkor nem túl bő. A rendszeres testmozgás - akár még a napi félórás séta is - segít a tünetek enyhítésében, egyúttal fokozatosan megnöveli azt a távot, amelyet a fentebb említett tünetek jelentkezése nélkül is könnyedén meg tud tenni a beteg. A tápanyagokban és vitaminokban gazdag, alacsony zsír- és koleszterintartalmú ételekből álló étrend a testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint kordában tartásával is segíti az érszűkület megelőzését. Cukorbetegeknek fokozottan kell figyelniük arra, hogy vérnyomásukat a megfelelő értéken tartsuk, valamint hogy lábukat ne érje komolyabb sérülés, hiszen az elhanyagolt sérülések a véráramlás csökkenése miatt akár a végtag amputációjához is vezethetnek.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.
További cikkeink:
|
||||||||
A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, kiegyensúlyozott, változatos táplálkozással könnyen bevihetők így hiányállapot nem alakul ki. Legnagyobb szerepe az idegrendszerben, az emésztőrendszerben és a bőrgyógyászati területeken mutatkozik.
Régóta közismert, hogy a vörösbornak mértékkel fogyasztva igen pozitív élettani hatásai vannak: védelmet nyújt a szív- és érrendszeri betegségek ellen, kiváló gyulladáscsökkentő, sőt, a legújabb kutatások szerint az emésztőrendszer egészségének is védelmezője lehet.
A lábdagadást számos betegség okozhatja, de a kellemetlen duzzanat leggyakrabban valamilyen érrendszeri rendellenesség, keringési zavar következménye.
A lábdagadás az esetek többségében a vénás rendszer betegségével függ össze. A vénák a test perifériáiról szállítják a vért a szív felé. Lehet súlyos krónikus vénás elégtelenség következménye, ami gyakran öröklött betegség. A vénák kitágulnak, megnyúlnak, kanyargóssá válnak, kis tágulatok képződnek. A tágulatot az okozza, hogy a vénás rendszer billentyűi már nem zárnak megfelelően. A vér visszafolyik és pang a vénákban. Ezáltal a szövetekben folyadék gyülemlik fel (ödéma), hosszabb idő után, pedig a kötőszövet megkeményedik (szklerózis alakul ki). Mindkét elváltozás a szövetek csekély vér- és tápanyag-ellátottságát eredményezi, elsősorban a boka belső és a comb elülső, alsó részén. Ez a hiányos vérellátottság okozza a dagadást.
Az érszűkület az érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amely leggyakrabban a láb verőereiben lép fel.
A hazánkban mintegy 400 ezer embert érintő perifériás érbetegség sokáig semmilyen panaszt nem okoz, később azonban fájdalom jelentkezhet a vádliban, járáskor, pedig fokozott fáradékonyság léphet fel; a betegség romlásával párhuzamosan a görcs egyre rövidebb távolságok megtétele után jelentkezik, végül nyugalomban is állandósulhat. A felsorolt tünetek már önmagukban is komoly panaszokat okozhatnak, és akadályozhatják a hétköznapi teendők elvégzését, a legsúlyosabb esetekben, pedig akár amputáció is szükségessé válhat.