szív és érrendszer
| ||||||||
|
A pennsylvaniai Allegheny College munkatársai kimutatták, hogy naponta negyvenöt percnyi délutáni alvással, sokkal gyorsabban és hatékonyabban csökkenhető a mentális stressz okozta magas vérnyomás. Az International Journal of Behavioural Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányukban arra is felhívják a figyelmet, hogy manapság átlagosan két órával kevesebbet alszunk éjszaka, mint ötven évvel ezelőtt, ezért egy rövid délutáni alvás mindenképpen jótékony hatással van a szív- és érrendszerünkre. A kutatásban részt vevő 85 egészséges diákot két csoportra osztották a szakemberek. Az egyik napközben hatvan, a másik azonban egyetlen percet sem tölthetett alvással. A vizsgálat végén egy kifejezetten vérnyomás-emelésre tervezett fejben számolásos matematikai példát kellett megoldaniuk az alanyoknak. Azoknak a diákoknak, akik 45-60 percet aludtak napközben jelentősen alacsonyabb volt a vérnyomásuk a stresszes élményeket követően, mint azoknak, akik semmit sem pihentek délutánonként. A résztvevők által kitöltött kérdőívekből az is kiderült, hogy a napközben sziesztázó emberek kevésbé szenvedtek álmatlanságtól, mint a nem pihenő társaik. A tanulmány szerzői, Ryan Brindle és Sarah Conklin elmondták, eredményeikkel sikerült bebizonyítani a délutáni alvásregeneráló és védelmet, nyújtó hatásait. "A délutáni pihenés elősegíti a mentális stresszt követő gyors szív- és érrendszeri regenerálódást" - idézte a szakembereket a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. "További vizsgálatokra lesz szükség annak kiderítésére, hogy milyen módon van összefüggésben a délutáni szunyókálás a szív- és érrendszeri egészséggel, illetve, hogy olyan módszernek tekintsék, amely elsősorban a szívbetegségre hajlamos és az optimálistól eltérő mennyiségű, illetve minőségű alvástól szenvedők számára lehet létfontosságú" - hangoztatták a szakemberek.
Forrás: MTI,napidoktor.hu
További cikkeink: TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló )
Egy új vizsgálatban a népszerű étrendnek a keringési rendszerre gyakorolt újabb kedvező hatását tárták fel: az agyban lévő ereket is megóvja a károsodástól. Az Archives of Neurology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a mediterrán étrend segít megelőzni az agyi erek károsodását, így csökkentheti a csendes stroke és a memóriaproblémák kialakulásának kockázatát. A mediterrán diéta zöldségekben, gyümölcsökben, halakban, olajos magvakban, teljes kiőrlésű gabonafélékben és olívaolajban gazdag étrendet jelent, amelyben kis mennyiségű alkohol, főként vörösbor fogyasztása javallt ugyan, de a vörös húsok, az édességek és a fehér liszt fogyasztása kerülendő. Korábbi vizsgálatokban már megállapították, hogy a sokak számára vonzó, változatos mediterrán étrend csökkentheti a szívbetegség és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, az új kutatás viszont kifejezetten az agyi kiserekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A szakemberek először feltérképezték a vizsgálatban résztvevők táplálkozási szokásait, majd csoportokba osztották őket annak megfelelően, hogy étrendjük mennyire szigorúan követte a mediterrán diéta alapelveit. Ezután mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI) segítségével felmérték az agyi erek károsodására utaló elváltozásokat (fehérállományi hiperintenzitás), amelyek idővel csendes stroke vagy demencia kialakulásához vezethetnek. Az eredmények szerint azoknál tapasztalták a legkevesebb agyi érkárosodást, akik jellemzően a mediterrán étrend szerint táplálkoztak. Az is kiderült, hogy a bevitt zsírsavak jellege is meghatározó: az egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó élelmiszerekben, például olívaolajban gazdag étrend követőinél jóval kisebb mértékű volt az agyi ereket érintő károsodás. A kutatás vezetője elmondta, hogy az eredmények alapján korai lenne azt állítani, hogy a mediterrán étrend az agyi érkárosodás megelőzésének hatékony módszere lenne, de az eddigi megfigyelések mindenképpen újabb vizsgálatokra ösztönzik a kutatókat. Amennyiben további bizonyítékokkal sikerül alátámasztani az összefüggést, széles tömegek számára elérhető, egyszerű eszközzel lehetne csökkenteni a csendes stroke kialakulásának kockázatát.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
A Neurology című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányt két amerikai államban végezték 1993 és 2005 között. Mint kiderült, ebben az időszakban megduplázódott a szélütés előfordulása az 55 év alatti felnőttek között. A 20 és 54 év közötti fehérek között is nagy az emelkedés: 26 százezrelékről 48 százezrelékre nőtt a gyakorisága, míg az afrikai amerikaiak körében 83-ról 128 százezrelékre. A Cincinnatti Egyetem kutatóinak feltételezése szerint az emelkedést mutató adatok hátterében részben a korszerűbb diagnosztikai módszerek, például a mágneses rezonanciás képalkotó berendezések elterjedése állhat. A fiatalkori szélütések gyakoriságát azonban megnövelte a helytelen életmód, és az abból következő elhízás, cukorbetegség és magas vérnyomás is. A vizsgálatba 5900 felnőttet vontak be Ohióban és Kentuckyban, akik első szélütésüket az 1993 és 2005 közötti időszakban szenvedték el. Ez alatt az idő alatt a 20 és 54 év közöttiek aránya 13 százalékról 19 százalékra emelkedett az összes szélütést elszenvedett ember között.
Forrás:A cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Magyarországon minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségben veszíti életét. Hogy ez így van, nem átok vagy tőlünk független, megmásíthatatlan akarattól függ, hanem elsősorban az életmód következménye. A lesújtó statisztikai adat mellé jól illeszkedik a hazai „koleszterinhelyzet”, hiszen a felnőtt lakosság 66%-ának magas a koleszterinszintje (forrás: Háziorvosi Továbbképző Szemle, XVI/2., Dr. Pados Gyula: A Hiperkoleszterinémia nem gyógyszeres kezelésének lehetőségei). A két jelenség, pedig jócskán összefügg.
Rajtad múlikA szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában több olyan tényező is közrejátszik, melyet nem tudunk befolyásolni, így az életkor, a nemi hovatartozás vagy a családi halmozódás. A koleszterinszint, amely kiemelkedő faktor az ilyen típusú betegségekben, viszont egyértelműen befolyásolható. A koleszterint ugyanis részben a táplálkozással biztosítjuk, részben a szervezetünk állítja elő. Szállítását a vérben fehérjék végzik, mintha csak kis koleszterin csomagocskákat vinnének. A rakomány – azaz a koleszterin – alapvetően kétféle lehet. A „jó” koleszterint a fehérjék könnyen képesek összegyűjteni akár a sejtfalakról is, így megtisztítva az érfalakat, akár az érelmeszesedést is visszafordítva. A „rossz” koleszterin viszont – kis sűrűségénél fogva – nem képes átjutni az érfalon: koncentrációja a vérben növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, érelmeszesedést okoz, és a beszűkült erekben könnyen létrejöhet infarktus, trombózis vagy agyvérzés. A koleszterinszint befolyásolhatóA legnagyobb koleszterinbombák általában állati eredetűek. A magas koleszterinszintért leginkább a tejfélék, így a tejszín, a vaj, továbbá a belsőségek – a vese, a máj, a velő –, illetve a tojássárgája felelősek. Ezenkívül érdemes ügyelni a telített és telítetlen zsírsavak megfelelő arányú fogyasztására is. A telített zsírokban gazdag táplálék ugyanis egyértelműen megnöveli a vérben a „rossz” koleszterin koncentrációját. A legtöbb telített zsírsav az állati eredetű élelmiszerekben található; elsősorban a sertéshúsban, a húskészítményekben (pl. kolbász, szalámi), valamint a nem fölözött tejben és tejtermékekben. Ezek helyett célszerűbb magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú húsokat fogyasztani (csirke, pulyka, hal, vad). A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése mellett ajánlott a telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek fő forrásai a növényi olajok, amelyekkel érdemes helyettesíteni az állati eredetű zsírt, továbbá az olajos magvak (dió, mandula, mák) és a halak. Fontos hangsúlyozni a más jellegű hajlamosító tényezők, a stressz és a mozgásszegény életmód átalakítását, valamint a dohányzás mellőzését is. A koleszterinszint rendben tartásához a megfelelő táplálkozás és az egészséges életmód mellett nagymértékben hozzájárul a növényi szterinek fogyasztása. Mi az a növényi szterin?
A növényi szterin olyan anyag, amelyet növényi olajokból vonnak ki, és a szerkezete hasonló a koleszterinéhez. Hasonló szerkezetüknek köszönhetően a növényi szterin megakadályozza a koleszterin felszívódását. Átlagos táplálkozással naponta kb. 200-400 mg növényi szterint viszünk a szervezetünkbe, amit érdemes kiegészíteni, hiszen – különösen ötven fölött – ennél jóval többre is szüksége lehet a szervezetünknek. A napi fogyasztási mennyiség ugyanakkor nem haladhatja meg a 3 g-ot. A kiegyensúlyozott étrend mellett tehát jó, ha figyelemmel kíséred – akár naplózva – a koleszterinszintedet, és lehetőség szerint kiegészítő készítményekkel pótolod a megfelelő mennyiségű szterint, illetve a szervezeted számára szintén fontos vitaminokat.
Forrás: otvenentul.hu
További cikkeink:
|
||||||||
Háromnegyed órányi délutáni szunyókálás hatékony védelmet nyújthat magas vérnyomás ellen - figyelmeztetnek a szakemberek.
A mediterrán diéta közismerten segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
A szélütés idősebb korban fordul elő leggyakrabban, de egy amerikai tanulmány szerint a helytelen életmód miatt egyre több fiatalember is elszenvedi: az 55 év alattiak körében például megkétszereződött a szélütések száma tizenkét év alatt.
Kis odafigyeléssel megelőzheted a sokszor halálos véget érő szív- és érrendszeri megbetegedéseket.