szív és érrendszer
| ||||||||
|
Ilyenkor mind a vércukor-, mind az inzulinszint meglehetősen magas, miközben a sejtek már nem képesek több cukrot felvenni. Az inzulinrezisztencia a cukorbetegséget megelőző lépcsőfok. Ennél a betegségnél kevés vagy semennyi inzulin nem termelődik, ami tartósan magas vércukorszinthez vezet, és különböző egyéb betegségek tüneteit vonja maga után. Erősen megnövekszik a kockázata a magas vérnyomásnak és más szív- és érrendszeri betegségeknek.
Milyen szerepet játszik a fizikai aktivitás a szénhidrátok feldolgozásában?
Amint már említettük, az egyszerű szénhidrátok magas aránya a táplálékban túlsúlyhoz, de anyagcsere- és szív-érrendszeri betegségekhez is vezethet. A terápia során az étrendbeli változtatások mellett a fizikai aktivitást is ösztönzik. Ennek oka a vércukorszint csökkenésében rejlik. A sport ugyanis – különösen az állóképességi sport – elősegíti a szénhidrátok feldolgozását a szervezetben. A szénhidrátok a leggazdaságosabb energiaforrásoknak számítanak a szellemi és testi aktivitás során, mivel rövid időn belül sok energiát szállítanak. Ha tehát sportolunk, ezzel csökkenthetjük a vércukorszintünket, mert az izommunkához szénhidrátokra van szükség. Minél gyakrabban mozgunk, annál jobban működik a szénhidrát-anyagcserénk.
Hogy néz ki a helyes táplálkozás a gyakorlatban?
Tippek az optimális szénhidrátbevitelhez:
Forrás: impulsermagazin.com
A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének kutatói legújabb vizsgálatuk során megállapították, hogy a különböző vércsoportú embereknél a szívbetegségek kialakulásának kockázata is eltér: az A, B és AB vércsoport nagyobb kockázatot jelent, mint a nullás. Az Egyesült Államokban legritkábbnak számító AB vércsoportúaknál például a nulláshoz képest 23 százalékkal magasabb a szívkoszorúér-betegségek kialakulásának kockázata; őket követik a B vércsoportúak (11 százalékos rizikó-növekedéssel), de az A vércsoportúak is 5 százalékkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A mostani kutatás megerősíti azokat a korábbi eredményeket, amelyek kapcsolatot találtak az A vércsoport és az erek elmeszesedését is okozó LDL-koleszterin ("rossz" koleszterin) emelkedett szintje között, összefüggésbe hozták az AB vércsoportot a gyulladások gyakoribb előfordulásával, valamint a vérrögképződést gátló jótékony anyagok magasabb szintjét tapasztalták nullás vércsoportúaknál. A tanulmány szerzője kiemelte, hogy bár változtatni nem lehet rajta, a megelőzés szempontjából mégis komoly segítséget jelenthet, ha a páciens és kezelőorvosa tisztában vannak a vércsoportból adódó rizikófaktorokkal. Ha például valakinél a vércsoport miatt magasabb a szívbetegségek kialakulásának kockázata, egyéb életmódbeli tényezők megváltoztatásával (helyes táplálkozással, testmozgással, dohányzásról történő leszokással, stb.) jelentősen csökkenteni tudja azokat.
Forrás: origo.hu
További cikkeink: TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló ) Antilipid tea - tiens teakeverék
Az egyetem szakértői 28 korábbi kutatás eredményeit elemezték. E vizsgálatokban részt vevők többségénél a hipertónia kifejlődésének magasabb rizikóját mutatták ki, és csupán az önkéntesek harmada tartozott a magas vérnyomás szempontjából az átlagos kockázati csoportba. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a két karon mért szisztolés értékek közötti 10 higanymilliméternyi különbség rejtett perifériás érbetegségre, az alsó végtagokban kialakuló érszűkületre utalhat. A 15 higanymilliméteres különbség agyi érbetegség fokozott kockázatára utal, valamint arra, hogy a páciensnél 70 százalékkal magasabb a szív- és érrendszeri betegség miatti elhalálozás kockázata, és 60 százalékkal nagyobb az egyéb okok miatt fellépő mortalitás. "Noha az összes vonatkozó iránymutatás azt írja elő, hogy a beteg mindkét karján meg kell mérni a vérnyomást, az orvosok ritkán tarják be ezt az előírást" - hangsúlyozza a kutatás. A szisztolés érték a kar fő artériájában kialakuló nyomást mutatja, amely a szív összehúzódásakor alakul ki, a második érték, pedig a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelzi (diasztolés vérnyomás).
Forrás: MTI, A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
"A pontyhús legfőbb táplálkozásbiológiai értékét a könnyen emészthető fehérje mellett a benne található zsírsavak adják" - mondja dr. Horváth László, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének emeritus professzora. "Döntően többszörösen telítetlen hosszú szénláncú zsírsavakról van szó, amelyeknek nagy szerepe van az érfalak rugalmasságának megőrzésében. Ezek a zsírsavak segítenek megelőzni az érelmeszesedés, valamint a magas vérnyomás kialakulását." A ponty a hazai haltenyésztésben-halászatban kivívott vezető szerepét - az itthon kifogott évi 20-22 ezer tonna hal 60-70 százaléka ponty - igénytelenségének, gyors növekedésének és sajátos viselkedésének köszönheti. Táplálék keresése közben ugyanis felkavarja az iszapot, üledéket. A zavaros, tápanyagokban, gazdag vízben fokozódik az algatermelődés, ez pedig táplálékkal látja el az apró, alsóbbrendű rákokat, amelyek a vízi táplálékláncban főként a fiatalabb, 1-3 éves pontyok táplálékát jelentik. Az üledék felkavarását a szaknyelvben bioturbációnak nevezik, amely nemcsak magának a pontynak kedvez, hanem végső soron az összes többi halfajnak is, ezért kijelenthetjük, hogy gazdaságos haltenyészet ponty nélkül nem létezne" - mondja dr. Horváth László. A halhús legfőbb értékét a benne lévő telítetlen zsírsavak adják
"Azt, hogy a halak a szív- és érrendszer szempontjából hasznos zsírsavakat tartalmaznak, tengeri népeket vizsgálva fedezték fel. Megfigyelték például, hogy az eszkimóknál egykor alig fordult elő szívinfarktus. Amióta ők is egyre inkább követik a nyugati étrendet, azóta a körükben is megnőtt a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. Ez azt bizonyította, hogy az alacsony gyakoriságú szív és érrendszeri megbetegedések oka nem genetikai, hanem táplálkozási eredetű, a vízi élőlényekben gazdag étrenddel volt magyarázható. Hasonló jelenség figyelhető meg a japán étkezési kultúrában is" - mondja dr. Horváth László. Hidegvízi tengeri halaknál igazolták azt is, hogy a bennük lévő hasznos, többszörösen telítetlen zsírsavak elsősorban a parányi vízi növényekben, az algákban termelődnek. A jótékony hatású zsírsavak azután a táplálékláncon keresztül felhalmozódnak a plankton rákokban, majd a velük táplálkozó halakban. Hasonló folyamat játszódik le az édesvizekben is. A takarmányozott pontyban az olívaolajhoz hasonló zsírsavak találhatókA természetes táplálékon felnövő pontyok esetében szintén magas a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, míg ha mesterséges táplálékot is kapnak, több, kevésbé értékes telített és egyszeresen telítetlen zsírsav is keletkezik. "Bár a takarmányozott pontyok esetében kisebb a jótékony hatású, többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, de még így is sok, az olívaolajban található zsírsavakkal azonos, élettanilag szintén előnyös, egyszeresen telítetlen zsírsavat találunk" - mondja az egyetemi tanár. Az élettanilag legelőnyösebb, többszörösen telítetlen zsírsavak szempontjából a hazai halak közül egyébként a busa vagy a kecsege értékesebb, mint a ponty, de ezekből más halételek készíthetők. A jó halászléhez szükség van bizonyos zsírtartalomra, ami optimális szinten a pontyban van jelen. A busát, keszeget, kárászt sütve, a kecsegét, pedig inkább pörköltként érdemes elkészíteni. Telített, telítetlen, egyszeres, többszörös zsírsavakA zsírokat, felépítő zsírsavakat hosszú cérnaszálként kell elképzelni, a hosszuk attól függ, hogy hány szénatomot tartalmaznak egymás után. A hosszuk mellett a zsírsavakat a szénatomok közötti kettős kötések számával szokás jellemezni. Ennek alapján megkülönböztetnek kettős kötést nem tartalmazó telített, egy darab kettős kötéssel rendelkező egyszeresen telítetlen, és több kettős kötést tartalmazó többszörösen telítetlen zsírsavakat. Sok telített zsírsavat tartalmaznak az állati zsírok, még a soványnak tűnő húsok is, a növényi források közül például a kókusz- és a pálmazsír. A telített zsírok károsítják a szív- és érrendszert, azáltal, hogy növelik a vérben a "rossz" (LDL-) koleszterin szintjét, így hozzájárulnak az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a stroke, a szívinfarktus és a trombózis kialakulásához. Telítetlen zsírsavak a növényi olajokban, valamint a halakban, halolajban, tenger gyümölcseiben találhatók. A többszörösen telítetlen zsírsavakra (omega-6 és omega-3 zsírsavak) minden életkorban szükség van, de kisgyerekkorban különösen, mert az idegrendszer és a retina egészséges fejlődéséhez, működéséhez nélkülözhetetlenek. Ezek a zsírsavak ráadásul védik a szív- és érrendszert, és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. A kutatások szerint azok a népek, amelyek nagyobb mennyiségben fogyasztanak telítetlen zsírsavakat, kevésbé szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésektől, mivel e zsírsavak hozzájárulnak a megfelelő koleszterin- és triglicerid szint kialakításához. A táplálkozási szakemberek szerint az volna az optimális, ha elfogyasztott táplálékunkban a telített, az egyszeresen telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya 1:1:1 lenne.
Forrás: origo.hu További cikkeink:
|
||||||||
Aki sok cukrot és fehérlisztet, tartalmazó élelmiszert fogyaszt, először a testsúlyán fogja észrevenni. De a tartósan magas vércukorszint még veszélyesebb: a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, ezt hívják inzulinrezisztenciának.
A már ismert tényezők mellett a vércsoport is befolyásolhatja a szívbetegség kialakulásának kockázatát. Az A, B és AB vércsoport nagyobb kockázatot jelent, mint a nullás.
Az Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology című kardiológiai szakfolyóiratban közzétett tanulmány korábbi átfogó felméréseket alapul véve közel 90 ezer, 30 és 75 év közötti ember adatait elemezte, amelyek legalább 20 évre visszamenőleg rendelkezésre álltak. A szakemberek figyelembe vették a résztvevők életkorát, testtömeg-indexét, nemét, életmódbeli szokásait (pl. étrend, dohányzás) és kórtörténetét is, a vércsoport-megoszlás, pedig nagyjából megfelelt a teljes népesség vércsoport-megoszlásának.
A vérnyomást mindkét oldalon rutinszerűen kell ellenőrizni, mivel a bal és a jobb karon mért értékek közötti különbségek rejtett rizikótényezőkre utalnak - hangsúlyozzák az angliai Exeteri Egyetem kutatói, akik a The Lancet című brit orvosi folyóiratban számoltak be vizsgálataikról.
Igazán jó halászlét csak pontyból lehet készíteni, ami elsősorban ennek a fajnak a nagyobb zsírsavtartalmával magyarázható, a halászlé ízét adó fűszermolekulák ugyanis zsírban oldódnak. Tévedés, hogy a pontyban nincsenek jótékony élettani hatású zsírsavak.
Természetes körülmények között - áttételesen - az alga a ponty hasznos telítetlen zsírsavainak fő forrása. "Tógazdasági körülmények között tenyésztett pontyok azonban nemcsak természetes táplálékot fogyasztanak, hanem mivel a ponty mindenevő, kiegészítésképpen gabonafélékkel (kukorica, búza, árpa) is takarmányozzák az állományokat. Ezért az ily módon tenyésztett pontyok zsírtartalma természetes módon magasabb. Egy természetes körülmények között élő ponty zsírtartalma 5- 10 százalék körüli, a túltakarmányozottaké, pedig elérheti 15-20 százalékot is, de még ezek a gabonaeredetű egyszeresen telítetlen zsírsavak (például olajsav) is egészségesnek minősülnek" - mondja a professzor.