daganat
| ||||||||
|
A rákbetegségek kockázatának csökkenését a kutatók csak a férfiaknál állapították meg, nőknél nem találtak kapcsolatot a több rostfogyasztás és a rák miatti halálozás között. Egy átlagos amerikai felnőtt napi 15 gramm rostot eszik, holott a jelenlegi egészségügyi ajánlások szerint a nőknek 25, a férfiaknak, pedig 38 grammot kellene fogyasztaniuk. Ezer kalóriának megfelelő ételbe-italba 14 gramm rostot érdemes beilleszteni. Az Archives of Internal Medicine című szakfolyóiratban ismertetett nagyszabású tanulmányban 388 ezernél több, 50-71 év közötti amerikait követtek nyomon, kilenc éven át. Kiderült, hogy azoknak a férfiaknak és nőknek, akik a legtöbb rostot iktatták étrendjükbe, 22 százalékkal kisebb volt a halálozási kockázatuk. A vizsgálatba bevont emberek 1995-ben és 1996-ban töltöttek ki kérdőíveket étkezési szokásaikról. Ebben 124 élelmiszerről kellett megbecsülniük, hogy milyen gyakorisággal szerepel étlapjukon. Kilenc év elteltével a résztvevők közül 31 ezer ember nem élt már. A halálokokat az országos regiszterekből, egészségügyi feljegyzésekből állapították meg a kutatók. Az adatok értékelésénél más kockázati tényezőket is figyelembe vettek, így a testsúlyt, iskolázottsági szintet, dohányzást és az általános egészségi állapotot, és még így is alacsonyabb kockázata adódott a halálozásnak azoknál, akik több rostot ettek. A nagy rosttartalmú ételek csökkentik a diabétesz és a szívbetegségek kockázatát, mert hatásukra javul a vércukor- és koleszterinszint, a vérnyomás, sőt a gyulladásos folyamatok is. Feltételezik, hogy a rostok megkötik a szervezetben a méreganyagokat, és segítik azok gyorsabb eltávolítását. A daganatos betegségek esetében csak a férfiaknál csökkentette a halálozási kockázatot a több rost fogyasztása, vélhetően azért, mert náluk gyakoribbak az étkezéssel összefüggésbe hozható ráktípusok. Rostokat tartalmaznak a gyümölcsök és zöldségek is, ám a legjobb hatást a gabonákból származó rostanyagoknál tapasztalták a tanulmányban. A teljes kiőrlésű gabonák ugyanis a rostokon kívül sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy első, könnyű lépésként a fehér kenyeret váltsák fel teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérre azok, akik túl kevés rostot fogyasztanak.
Forrás: MTI,napidoktor.hu
További cikkeink:
Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának fele szed étrendi kiegészítőket, amelyek közül a legnépszerűbbek a multivitamin-készítmények. Tizenötezer 50 év feletti amerikai orvos egészségének több mint egy évtizeden át, tartó követésével azonban arra az eredményre jutottak bostoni kutatók, hogy a multivitaminok rendszeres szedése nem csökkenti a szív- és érrendszeri kockázatot. "Úgy találtuk, hogy több mint egy évtized után sem előnyt, sem hátrányt nem jelentett a kardiovaszkuláris betegségek tekintetében" - mutatott rá Howard Sesso, a tanulmány vezetője, a bostoni Brigham és Női Kórház epidemiológusa. A követéses vizsgálatba bevont orvosok egyik fele véletlenszerű kiválasztással került a multivitamint szedők csoportjába, míg másik fele a kontrollcsoportba, amelynek tagjai placebót kaptak. A múlt hónapban hozták nyilvánosságra ugyanebből a követéses tanulmányból azokat az eredményeket, amelyek szerint a napi multivitamin-szedés 8 százalékkal csökkentette a részt vevő férfiaknál a rákkockázatot. "Különböző lehet a hatásmechanizmus (a rák és a kardiovaszkuláris betegségek esetében)" - kommentálta Sesso a multivitaminok eltérő hatását. A megállapításokat a Journal of the American Medical Association (JAMA) című orvosi folyóiratban és az Amerikai Szív Társaság Los-Angeles-i tudományos ülésén ismertették.
Forrás: MTI, origo.hu
Állatkísérleteik során az egérmodelleknél – melyek szervezetében a hasnyálmirigy- és emlőrák jellemzők a leginkább hasonlítanak az emberi rákbetegségek jellemzőire – a tumorok drámai mértékű csökkenését sikerült elérniük, még azoknál az állatoknál is, amelyek a standard kezelésekre nem reagáltak.
A kutatók szerint azok a tumorok, amelyek hasonló határozott szénhidrát szignatúrával rendelkeznek, kiváltképp kezelhetőek lesznek ezzel az új vakcinával. Ezek között a rosszindulatú daganatok között megtalálhatóak a különböző kolorektális (vastagbél-végbél), petefészek, emlő, hasnyálmirigy és még néhány egyéb ráktípusok.
Dr. Geert-Jan Boons, az Egyetem kémia professzora, a publikáció egyik szerzője az alábbiakat írta: „Ez a vakcina egy nagyon erős immunválaszt vált ki. Az immunrendszer mindhárom fő komponensét (sejtszerű elemek: makrofágok és limfociták, molekuláris elemek: antitestek) aktiválja annak érdekében, hogy átlagosan 80 %-kal csökkentse a tumor méretét.”
A kancerózus (rákos) sejtek felszíni fehérjéin lévő szénhidrát molekulák eltérőek az egészséges sejtek felszíni proteinjein találhatóktól. A kutatók jó pár éven keresztül keresték annak módját, hogyan tudják „rávenni” az immunrendszert ezen különbségek azonosítására és hogyan tudják csak a ráksejteket megcélozni a kezelések során, érintetlenül hagyva az egészséges sejteket. Ez azonban nem könnyű, mivel a ráksejtek képződése a beteg saját szervezetében indul el, így immunrendszere ezeket az elfajuló sejteket nem tekinti idegen vagy patogén (kórokozó) sejteknek és ezért nem is támadja meg őket.
Dr. Sandra J. Gendler, a Klinika biokémia/molekuláris biológia professzor asszonya, a publikáció társszerzője, a kísérlet elvégzéséhez néhány egyedülálló egérmodellt fejlesztett ki. Az ezekben az egerekben kialakult rákos sejtek felszínén túlexpresszálódik az MUC1-nek nevezett protein típus. A tumorokban található MUC1 protein felszínének egy különleges, rövidebb láncú szénhidrátkészlete van – az egészséges sejtek felszínén ez nem így van.
Gendler professzor asszony erről a következőket mondja: „Ez az első eset, hogy sikerült olyan vakcinát kifejleszteni, amely arra „tanítja” az immunrendszert, hogy megkülönböztesse és megölje a rákos sejteket, és ez a megkülönböztetés a rákos sejtek olyan fehérjéin található eltérő szénhidrát struktúrán alapszik, mint amilyen az MUC1 is. Különösen nagy izgalmat jelent számunkra az a tény, hogy az MUC1 fehérjét a Nemzeti Rák Intézet (USA) nemrég fogadta el, mint a vakcina fejlesztéshez szükséges három legfontosabb tumor protein egyikét.”
Dr. Gendler magyarázata szerint az MUC1 típusú fehérjéről megállapították, hogy az összes halálos ráktípus több mint 70 %-ában jelen van. A petefészek-, a hasnyálmirigy- és az emlőrák, továbbá a myeloma multiplex kórképben is az esetek 90 %-ában az MUC1 fehérje rövidebb láncú szénhidráttal expresszálódik.
Amikor egy sejt rákossá fajul, a szerkezete megváltozik és az MUC1 típusú fehérje túltermelődik – ez segíti elő a tumor képződést. Éppen ezért a MUC1 fehérjét megcélzó vakcina potenciálja abban van, hogy a nagy kockázatú betegek esetében preventív (profilaktikus) eszközként éppúgy alkalmazható, mint a rák kiújulásának a kockázatát csökkentő eszközként. A vakcina ugyancsak rendkívüli segítséget jelenthet az olyan rák eseteknél, amikor a sebészi beavatkozás nem lehetséges – ilyen pl. a hasnyálmirigyrák – és így a kemoterápiával együtt szolgálná a kezelést.
Egyes rákbetegek szervezete nem válaszol az olyan hormonterápiára, ahol pl. aromatáz-gátló ágenseket használnak, köztük a Tamoxifent vagy a Herceptint. Az ilyen betegek 90 %-át az MUC1 túlexpressziója jellemzi. A tripla-negatív tumorok rendkívül agresszívek és nehéz őket kezelni.
Boons professzor az alábbiakat írta: „Egyedül az USA-ban évente 35.000 olyan beteget diagnosztizálnak, akiknek tripla-negatív tumoruk van. A vakcinával lehetővé válhat a betegek nagyobb csoportjának a kezelése, mivel számukra jelenleg a kemoterápián kívül nem létezik gyógyszeres terápia.”
(A tripla-negatív emlődaganat azt jelenti, hogy a rákos sejtek felszínén a három receptor - ER/PR és HER2 - közül egyik sem található meg. A receptorok jelenléte ugyan hozzájárul a daganat növekedéséhez, de egyben a kezelésüket is megkönnyíti, míg a hiányuk nemcsak megnehezíti a kezelést, de a tumor agresszívabb és gyakrabban újul ki.) Ez az új vakcina sokkal egyszerűbb, mint az egyéb terápiás vakcinák - mint pl. a prosztatarák kezeléséhez használt Provenge -, mivel teljes mértékben szintetikus és szinte szerelősori precizitással állítható elő egy laboratóriumban.
A vakcinának három összetevője van:
Gendler és Boons professzorok kutatói csapatukkal jelenleg teszteléseket folytatnak azzal a céllal, hogy lássák, humán ráksejt tenyészet esetén mennyire hatékony a vakcina. Tervezik annak a megvizsgálását is, hogy mennyire toxikus, azaz biztonságos a szer. Ha minden a terveik szerint alakul, a vakcina biztonságosságát meghatározó klinikai vizsgálatok I. fázisára még 2013. vége előtt sor kerülhet.
Boons professzor így összegezte reményeiket: „Most kezdődik az, hogy olyan terápiás eszköz lesz a kezünkben, amely az immunrendszert megtaníthatja arra, hogyan szálljon szembe azzal, ami egyedülálló módon csak a ráksejtekben található meg. Ha ezt a diagnózis korai felállításával tudjuk kombinálni, akkor remény van arra, hogy egy nap a rák kezelhető betegséggé válik.”
Forrás: diagnozis.hu
Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) három évvel ezelőtt dolgozta ki azt a hét lépésből álló új programot, amelynek segítségével csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Az ajánlással a szakemberek közérthető formában kívánták az emberek figyelmét felhívni azokra a viszonylag egyszerű lépésekre, amelyekkel sokat tehetnek saját egészségükért, és csökkenthetik a krónikus szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A hét lépésből álló ajánlás értelmében a szív egészségéhez elengedhetetlen a rendszeres testmozgás, a 25-ös értéket meg nem haladó testtömeg-index, az egészséges étrend, a nemdohányzó életmód, valamint a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint kordában tartása. A Circulation szakfolyóirat nemrég számolt be arról, hogy az AHA által meghatározott életmód-ajánlás nemcsak a szívbetegségek, hanem a daganatok kialakulása ellen is véd. A Northwestern Egyetem kutatóinak vizsgálatából az derült ki, hogy a hét pontból legalább hat betartásával 51 százalékkal, négy pont teljesülésével pedig 33 százalékkal mérsékelhető a daganatos betegségek kialakulásának kockázata azokhoz képest, akiknél az ajánlás feltételei közül egy sem teljesül. A kutatás vezetője kiemelte, hogy amennyiben a hét pontból csak egy vagy kettő teljesül, már az is 21 százalékkal mérsékelheti a daganatos betegségek kockázatát. A közel 20 éves követési időszakot felölelő kutatás több mint 13 ezer amerikai felnőtt bevonásán alapult, és ez idő alatt minden ötödik résztvevőnél diagnosztizáltak valamilyen daganatos megbetegedést (elsősorban tüdő-, vastagbél-, végbél- vagy emlődaganatot).
A dohányzás különösen sokat árt! Azt is megállapították, hogy a hét lépés közül a dohányzásnak kiemelten fontos szerepe van: ha nem vették figyelembe a dohányzásra vonatkozó adatokat, akkor a fennmaradó hat lépésből legalább öt megléte 25 százalékkal csökkentette a rák kialakulásának esélyét. A dohányzásról történő leszokás tehát rendkívül fontos, de önmagában természetesen nem elegendő a szív egészségéhez és a daganatok kockázatának csökkentéséhez - összegezte a kutatás vezetője.
Forrás: origo.hu
|
||||||||
A több rostot tartalmazó étrenden élő emberek kisebb kockázattal halnak meg szív- és fertőző, illetve légzőszervi betegségekben.
A multivitaminok rendszeres, napi szedése nem csökkenti idősebb férfiaknál a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát - állapították meg 15 ezer ember követéses vizsgálatával amerikai kutatók.
Az amerikai kutatók megállapították egy kísérleti rákvakcináról, hogy átlagosan 80 %-kal csökkenti a tumor méretét. Az eredményekről a „Tudományok Nemzeti Akadémiájának Közleményei” c. kiadványban számoltak be.
Egy amerikai kutatás megerősítette, hogy ami a szív egészségének jó, az a daganatok kialakulása ellen is védelmet nyújthat.
