daganat
| ||||||||
|
A módszert az eddig is alkalmazott műtét, a daganatellenes gyógyszerek és a besugárzás mellett próbálják felhasználni a túlélési arány növelésére. A glioblasztómák az agy támasztósejtjeiből alakulnak ki, és a leggyorsabban növekvő rosszindulatú daganatokat jelentik. Általában fiatal korban jelentkeznek, és igen hamar súlyos tünetekhez vezetnek. A meglévő kezelési lehetőségek gátolják a sejtek rákos szaporodását, de a folyamatot megakadályozni, akár késleltetni igen nehéz. „A rosszindulatú glioblasztóma a 35 év alatti daganatos halálozás második leggyakoribb oka, és az 54 éves életkor alattiak körében az ilyen betegségben bekövetkező elhalálozás negyedik okaként szerepel” – írja J. Paul Duic professzor a Neurology című szaklapban.
Duic és munkatársai arra gondoltak, hogy az eddigi beavatkozások mellett ezeket a betegeket túlnyomásos oxigénnel is kezelik. Japán kutatók már évekkel korábban tapasztalták, hogy az oxigén belégzése után a besugárzás és a gyógyszer javította az ilyen betegek túlélését. Az amerikai munkacsoport a gyógyszerrel és besugárzással, hat héten át használná a tiszta oxigént magas nyomással. Ezután egy hónapos kezelési szünet következik, majd havonta adnának gyógyszert. Az agysebészek azt remélik, hogy ezzel a kombinációval a betegek javulási esélyeit sikerül növelni. Erre nagy szükség volna, mert a glioblasztómában szenvedők közül jelenleg csak minden negyedik él két évvel a diagnózis kiderülése után.
Forrás: MTI, vital.hu.
További cikkeink: Gyümölcs és zöldség tisztító készülék
A kutatások azt bizonyítják, hogy ez tíz percen belül elpusztítja a daganatsejteket, és a nőbetegek nem sokkal később már haza is térhetnek, vagy visszamehetnek a munkahelyükre. A svéd Karolinska Intézet orvosai által kifejlesztett, preferenciális rádiófrekvenciás abláció elnevezésű eljárást helyi érzéstelenítésben végzik. Dr. Karin Leifland, a kutatásban részt vevő radiológus úgy véli, a technológia alternatívaként szolgálhat a sebészeti beavatkozás helyett korai stádiumú emlőrákos nőbetegek esetében. A vese-, máj- és csontrák kezelésében már alkalmaznak rádiófrekvenciás ablációt használó hasonló kezeléseket. Dr. Leifland szerint olyan ez, mint a tojásfőzés. A daganatot addig hevítik, amíg a daganatos sejtek elpusztulnak, miközben a környező szövet nem károsodik. A kezelés főként olyan nőbetegek számára alkalmazható, akik daganata nem haladja meg a 2 cm-es átmérőt, és a daganat egyetlen csomóban koncentrálódik. A kezelést követően a beteg nem érez fájdalmat, nincs műtéti heg, a páciens szinte azonnal hazamehet, és visszatérhet a munkahelyére is.
Már több mint 80 beteg esett át a kezelésen, és a módszer mindegyikük esetében hatékonynak bizonyult. A betegeket 2 éve követik nyomon, és eddig egyikükben sem újult ki a betegség. Dr. Leifland szerint a technológia különösen hasznos lehet lassan fejlődő daganattal rendelkező nők esetében, akik magas életkoruk vagy valamilyen alapbetegség, például diabétesz vagy légzőszervrendszeri betegség miatt nem eshetnek át a hagyományos műtéten. Ráadásul az új módszer olcsóbb is, mint a daganat sebészeti úton történő eltávolítása.
Forrás: hazipatika.com
További cikkeink:
A mobiltelefon használata növelheti az agydaganatok bizonyos típusainak kockázatát - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) régóta várt, kedden nyilvánosságra hozott állásfoglalásában. Az eddig rendelkezésre álló összes tudományos adat arra utal, hogy a mobiltelefont az "esetlegesen rákkeltő" kategóriába kell sorolni - közölte egy 14 ország 31 kutatójából álló munkacsoport Lyonban, a WHO részeként működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) székhelyén. A szakértők egyhetes tanácskozásuk során több tucatnyi tanulmányt vettek alapul annak eldöntésére, hogy lehet-e kapcsolat a rákbetegség és a mobiltelefonok, a mikrohullámú sütők, és a radar kibocsátotta elektromágneses sugárzás között. A kutatócsoport végül a mobiltelefonokat abba a 2B jelzésű - vagyis emberre nézve esetlegesen rákkeltő - kategóriába sorolta, amelyben a DDT rovarirtó és a benzinmotor kipufogógáza is szerepel. A lépés arra sarkallhatja az Egészségügyi Világszervezetet, hogy vizsgálja felül a mobilhasználattal kapcsolatos ajánlásait - mondták el az IARC szakemberei, akik ugyanakkor jelezték, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy bármilyen határozott állásfoglalást lehessen kiadni a rák és a mobilozás közötti esetleges kapcsolatról. A WHO korábban úgy foglalt állást, hogy nincs megalapozott bizonyíték a kapcsolatra. Tavaly egy nagyszabású, 13 ezer mobilhasználót tíz éven át, követő tanulmány nem talált világos választ arra, hogy van-e kapcsolat a mobiltelefon használata és a rák között. A kutatás azonban utalt egy estleges kapcsolatra a túlzott mobilhasználat és az agydaganat egy ritka, de gyakran halálos kimenetelű fajtája, a glióma kialakulása között. A mobilok rendkívüli elterjedtsége szinte lehetetlenné teszi, hogy összehasonlítsák az agytumorban szenvedő mobilhasználókat azokkal, akik nem használnak mobiltelefont. Egy tavalyi felmérés szerint a mobil előfizetők száma világszerte elérte az ötmilliárdot, a Föld lakosságának háromnegyedét. A mobilozási szokások ugyancsak rengeteget változtak az óta, mióta az első tanulmányok - évekkel ezelőtt - megjelentek, és az sem világos, hogy az akkori kutatási eredmények vajon érvényesek-e még. Mivel sok daganat kifejlődése évtizedeken át, tart a szakemberek szerint lehetetlen kizárni a mobilok hosszú távú egészségügyi kockázatát. Az eddig publikált tanulmányok egy évtizednél tovább nem követték a kutatásban szereplő embereket.
Forrás: origo.hu
További cikkeink:
„Ez egy meglehetősen nagy előrelépés a rákkutatásban. A rákos sejtek nagyon gyorsan növekednek és fejlődnek, ám mikor olyan környezetbe kerülnek, amely nem kedvező a számukra, ahol nem képesek a további növekedésre, akkor könnyel elhalnak” – magyarázta Dr. Rajesh Agarwal, a denveri Coloradói Egyetem Rákkutató Központjának tudományos munkatársa és a Skaggs Gyógyszerészeti Iskola professzora.
A szakember elmondása szerint a rákos sejtek akkor támadhatók a leghatékonyabban, ha kiiktatják a védekező mechanizmusukat, így ugyanis nem lesznek képesek a regenerálódásra. Ugyanez azonban nem mondható el az egészséges sejtekről. Csak az Egyesült Államok területén évente mintegy 12 ezer, míg világszerte több mint félmillió ember hal meg agy-, gége-, torok-, vagy nyelvrákban, tehát a fejet és a nyaki területeket érintő daganatos betegségekben.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
|
||||||||




Az egyik legrosszindulatúbb agyi daganatos betegség állapotának javítását igyekeznek amerikai agysebészek elérni azzal, hogy a beteget nagynyomású oxigénkamrába helyezik.
Kórélettani vizsgálatok tanúsága szerint ezek a daganatsejtek alacsony oxigéntartalmú közegben növekszenek fokozottan. Azt is bizonyították, hogy ilyen anyagcsereviszonyok között ezek a rákos sejtek ellenállóbbak a sugárkezeléssel és a gyógyszerek hatásával szemben.
Az orvosok egy új kezelési módszert fejlesztettek ki, melynek során "főzéssel" pusztítják el a daganatsejteket - mindössze néhány perc alatt. Az eljárás célzott elektromos árammal hevíti a daganatot 70-90 Celsius fokra.
Az eljárás során az orvosok ultrahang segítségével egy vékony, tűszerű elektródát vezetnek be az emlődaganat közepébe. Az elektródába vezetett elektromos árammal közel 90 Celsius fokra hevítik a daganatot, ami elpusztítja a daganatsejteket, a környező szövetet azonban nem károsítja. Az elhalt szövetrészt a testben hagyják, ez idővel ártalmatlan heggé alakul. Mindössze egy kezelésre van szükség. Egy, hat és tizenkét hónap elteltével MRI-vizsgálattal, mammográfiával és ultrahanggal ellenőrzik, hogy a daganat valóban elpusztult, és nem terjedt tovább. Amennyiben további kezelésre, például kemoterápiára van szükség, ezt már a hagyományos módon végzik az eljárást követően.
A kipufogógázzal és a DDT-vel került egy kategóriába a mobiltelefon a rákkockázat szempontjából.
A fej-nyaki daganatok kezeléséhez jelenthet segítséget a szőlőmag: egy amerikai kutatás szerint a magból készült kivonat képes elpusztítani a feji és a nyaki területen elburjánzott rákos laphámsejteket, úgy, hogy eközben az egészséges sejtek egyáltalán nem károsodnak.