daganat
| ||||||||
|
A hús az egyik legfontosabb fehérje- és zsírforrás az ember számára. Ám korábbi kutatások szerint a vörös húsok - elsősorban a sertés-, marha- és birkahús, valamint az ezekből készült húskészítmények - túlzott fogyasztása kedvezőtlenül hat a cukoranyagcserére, a szív- és érrendszer egészségére és hozzájárulhat bizonyos daganattípusok kialakulásához. Az Archives of Internal Medicine című szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmány megerősítette, hogy a túl sok vörös hús több szempontból is jelentősen növeli a halálozási kockázatot.
Az eredményekből kiderült, hogy a sok vörös húst fogyasztóknál jelentősen (12-20 százalékkal) magasabb volt a rákos vagy szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálozási kockázat és a legnagyobb veszélyt a feldolgozott formában fogyasztott vörös húsok jelentették. Vörös hús helyett szárnyas és halA tanulmányból az is kiderült, hogy amennyiben valaki a vörös húst más fehérjeforrásra, elsősorban szárnyasra, halra, sovány tejtermékre, olajos magvakra vagy teljes kiőrlésű gabonára cserélte, jelentősen mérséklődött a halálozási kockázat: a szárnyasok például 14, a hal 7, az olajos magvak 19, a tejtermékek, pedig 10 százalékkal csökkentették a kockázatot. A kutatók azt is megállapították, hogy ha a vizsgált személyek naponta csak maximum fél adag (kb. 4-5 dkg) vörös húst vagy húskészítményt fogyasztottak volna, akkor férfiaknál 9,3, nőknél, pedig 7,6 százalékkal csökkent volna a vizsgált időszakban a halálozási ráta.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Az ökológusok számára közhely, hogy az élőlények környezetében fellépő nagyarányú zavarok drámai módon kihatnak az életközösségek szerkezetére. A környezeti zavarok okozta változások, érintik a társulások változatosságát, fajösszetételét, s a megállíthatatlan láncolat gyakorta visszahat a táj egészére: az ökoszisztéma instabillá válik, s a vidék, amit hajdan sűrű erdő vagy dús rét borított, örökre pusztasággá változhat. Nem csoda hát, ha az emberi szervezet, mint belső környezet jelentős zavarai is felborítják a vele békésen együtt élő, egyébként stabil mikrobiális társulások egyensúlyát. A humán mikrobiomként ismert életközösség összetételének megváltozása, pedig váratlan, s olykor igen drasztikus következményekkel bírhat a gazdaszervezet egészségére nézve. A gyulladás megzavarja a bél ökosztisztémáját A Science című. Folyóirat, augusztusi számában megjelent cikk írói épp egy efféle láncreakció létezése mellett érvelnek. Régóta ismeretes, hogy a béltraktus krónikus gyulladásos betegségei hajlamosítanak a rák kialakulására, ám az okokat eddig csak találgatták. A tanulmány szerint az összefüggést részben az magyarázhatja, hogy a gyulladásos folyamat megzavarja a bél természetes ökoszisztémáját, s a megváltozott körülmények között kórokozó baktériumok szaporodnak el a bélben. Az egykori gazdag életközösség romjain buján eltenyésző veszedelmes mikrobák folytonosan károsítják a bélfal sejtjeit, s ezzel növelik a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát.
A kutatók felhívták a figyelmet az emberi betegségekkel fennálló párhuzamra: megmutatták, hogy egy daganatkeltésért felelős géneket hordozó E. coli-változat nemcsak a vastagbélrákos, de már a krónikus gyulladásban (irritábilis vastagbél-szindrómában) szenvedő páciensek belében is nagy arányban elszaporodik. Mi az ok és mi a következmény? A cikk egyik szerzője, Anthony Fodor, az Észak-Karolinai Egyetem bioinformatika professzora és az amerikai Humán Mikrobiom Konzorcium tagja a közelmúltban egy másik, rokon témájú tanulmány elkészítésében is közreműködött. Abban a kutatásban 70, részint vastagbél-adenómában (jóindulatú, de elfajulásra hajlamos daganatban) szenvedő, részint egészséges emberek beléből vett mintát elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a betegek belében lényegesen nagyobb arányban voltak jelen az E. coli tágabb rokonsági köréhez tartozó kórokozó baktériumok. Bár Fodor hisz a bélflóra ökológiai változatossága és a vastagbélrák közötti összefüggésben, a jelenlegi eredmények kapcsán egyelőre óva int a messzemenő következtetésektől. "Amint az-az orvosi kutatásban oly gyakran megesik, egyelőre nem látjuk, mi az ok és mi a következmény" - figyelmeztet a professzor. - "Meglehet, hogy a mikrobák teremtik meg a daganat képződésének kedvező feltételeket, de az sem kizárható, hogy a rák keletkezésével összefüggő valamely egyéb körülmény teszi egyúttal védtelenné a béltraktust az ott megfigyelt baktériumokkal szemben. Mindenesetre az egérmodell lehetőséget nyújt számunkra, hogy az ok-okozati viszonyokat feltérképezzük." Hozzátette, hogy az E. coli daganatkeltő tulajdonságát tisztázó kísérletekkel máris fontos lépést tettek ebbe az irányba. Ijesztően csökken a sokféleség A Science-ben leírt kutatás első lépéseként világos összefüggést mutattak ki a bélgyulladás, mint kórélettani állapot és a bélben élő mikrobiális közösségek összetételének megváltozása között. A kísérletekben kulcsszerep jutott egy génmódosított egértörzsnek, amelyből előzetesen kiütötték az interleukin-10 (IL10) nevű immunszabályozó jelmolekula génjét. Mivel az IL10 rendesen a gyulladásos válasz elnyomásában vesz részt, az IL10 nélküli egerek veleszületett hajlamot mutatnak a bélgyulladásra. A kutatók elsődlegesen kimutatták, hogy a genetikailag elősegített bélgyulladás nyomán a bakteriális életközösség sokfélesége ijesztően visszaesik. A pusztán bélgyulladásos, illetve már daganatot hordozó IL10-hiányos állatok mikrobiális változatosságában már nem is találtak lényeges eltérést, ami arra utal, hogy a választóvonal nem a gyulladás és a rák, hanem az ép állapot és a gyulladás között húzódik. Miközben a bélben élő baktériumtársulás teljes fajszáma lényegesen visszaesett, a pusztulásnak akadt néhány nyilvánvaló haszonélvezője, s közülük az E. coli volt az, amelynek az egyedszáma a gyulladásos környezetben a normális érték 100-szorosára ugrott. Kólibaktériumok a bűnösök A kutatók ezután fogtak neki az E. coli és a vastagbélrák közötti - sejtett, de mindeddig nem bizonyított - ok-okozati összefüggés feltárásának. Ehhez az IL10-hiányos egereket teljesen steril, baktériummentes viszonyok között nevelték fel, majd kizárólag az E. coli egy kiválasztott törzsét (az NC101 jelűt), illetve kontrollként egy másik közönséges bélbaktériumot, az Enterococcus faecalis-t juttatták a beleikbe. A gyulladásra amúgy is fogékony egerek mindkét csoportjában súlyos bélgyulladás alakult ki, ám az E. coli-val fertőzött egerek 80 százalékában rövidesen a rosszindulatú daganatok is megjelentek, míg az Enterococcus faecalis-szal fertőzött társaikban nem fejlődött ki rákos burjánzás. Ez a kísérlet elég egyértelműen alátámasztotta a feltevést, hogy nem úgy általában a gyulladás, hanem specifikusan a gyulladásos környezetben tenyésző E. coli az, ami a rákot előidézi. Irodalmi adatok alapján ismert volt a kutatók előtt, hogy az E. coli egyes törzsei hordozzák a "pks sziget" néven emlegetett gén együttest, amely DNS-károsodást képes okozni a gazdaszervezet sejtjeiben - márpedig köztudott, hogy a DNS károsodása a daganatkeletkezés előszobája. A fenti kísérletekhez felhasznált NC101 történetesen olyan törzs volt, amely tartalmazta ezt a veszélyes géncsoportot, ám amikor kipróbálták az NC101 egy módosított változatát is, amelyből eltávolították a pks-szigetet, a kórokozó lényegesen kisebb daganatkeltő potenciállal rendelkezett, miközben gyulladáskeltő képessége nem csökkent. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a gyulladás kialakulásáért felelős kórokozó-gazdaszervezet kölcsönhatások nem azonosak azokkal, amelyek a gyulladt bél daganatos elfajulásában játszanak szerepet. A kutatócsoport végül emberekben kívánta tisztázni, vajon létezik-e összefüggés a pks-t hordozó baktériumok és a vastagbélrák között. A 24 egészséges kontroll mellett 35 krónikus gyulladásban (irritábilis vastagbél-szindrómában) és 21 vastagbélrákban szenvedő pácienst vontak be a vizsgálatba. Míg a 24 egészséges alany közül csak 5-ben találtak pks-sel felszerelt baktériumot, ami 20%-os aránynak felel meg, a bélgyulladásos betegek 40 százalékában, a vastagbélrákosoknak, pedig a 66,7 százalékában akadtak rá a DNS-t károsítani képes kórokozókra. Fodor szerint az eredmények azért különösen izgalmasak, mert első alkalommal mutatnak rá a megváltozott bélflóra és a gyulladásos bélbetegség rosszindulatú elfajulása közötti szoros kapcsolatra, s ilyen módon előrevetítik az olyan jövőbeni terápiás beavatkozás lehetőségét, amely a daganatkeltés szempontjából veszélyes baktériumok célzott kiirtása révén elejét veszi majd a rák kialakulásának.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.
További cikkeink: Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid )
Jellemzői a fizikai gyengeség, ingerlékenyég, a koncentrálóképesség csökkenése, a szellemi-fizikai lelassulás, az érdektelenség. Szintén tünet lehet a légszomj, a szapora légzés és szívverés, a túlzott szívdobogás, a szédülés, a fülzúgás, a sápadtság, az étvágytalanság, az izom- és végtagfájdalom. Ezek együttes következtében jelentősen romlik a betegek életminősége. A vérszegénység miatt a daganatok oxigénellátottsága csökken, az oxigénhiányos környezetben lévő daganatos sejtek pedig ellenállóbbak a sugárterápiával és a kemoterápiával szemben. Ennek következtében romlik a kezelés hatékonysága, romlanak a beteg gyógyulási és túlélési esélyei. Klinikai adatok bizonyítják: önmagában a vérszegénység önmagában 20-40 százalékkal csökkentheti a túlélési esélyeket. Ez kifejezetten igaz a fej-nyaki, a nőgyógyászati és a tüdődaganatok esetében, ám a következtetések zömmel érvényesek a többi daganattípusra is. Az okok: hormonszint-változás, vashiány és vérzések A szervezetben a vörösvértest termelést egy vese által termelt eritropoetin (EPO) nevű hormon szabályozza. A szervezetben észlelt oxigénhiány hatására a hormon mennyisége emelkedik, amelynek következtében a csontvelőben megindul az őssejtekből a vörösvértestek termelődése. A betegség következtében a szükséges szint alá csökken az eritropoetin-termelés és a csontvelői őssejtek száma is csökken. Így együttesen ez a folyamat is vérszegénységhez vezethet. Mivel a hemoglobin vastartalmú fehérje, termeléséhez vasra van szüksége a szervezetnek. Vashiányos állapothoz vezethet a fokozott vérvesztés, a csökkent vasbevitel, valamint a bélből való felszívódás romlása is. A hemoglobin termelődéséhez szükséges vas a szervezet saját raktáraiból való felszabadulását szintén kóros folyamatok akadályozhatják meg, amelyek következtében ugyancsak károsodik a vörösvértest-termelés. A daganatos betegek kezelése során alkalmazott kemoterápia és sugárterápia szintén különböző mechanizmusok útján jelentősen fokozhatja a vérszegénységet. Gyakran a daganatos betegségek - méhnyak-, méhtest-, fej-nyaki és a bélrákok - első tünete a vérzés. A kis mennyiségű, ám folyamatos vérzés, vérvesztés is súlyos vérszegénységet okozhat.
Forrás: Rákgyógyítás,napidoktor.hu
További cikkeink:
A vizsgálódásba 811 pácienst vontak be, akikről a Hasnyálmirigyrák Együttműködési Regiszterből (Pancreatic Cancer Collaborative Registry), a betegség jobb megismerését célzó nemzetközi adatbázisból szerezték az információkat. A regiszterbe nemcsak a már hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált páciensekről kerülnek be információk, hanem azokról is, akiknél nagy a betegség kialakulásának kockázata. Erős dohányosnak a Michigani Egyetem kutatói mostani elemzésükben azt tekintették, aki naponta legalább egy csomag cigarettát elszívott, nagyivónak, pedig azt, aki naponta átlagosan legalább három adag szeszesitalt megivott. (Egy adag szeszesitalnak általában 1,5 deciliter bor vagy 3-4 centiliter tömény felel meg.) A kutatók úgy találták, hogy az erős dohányosoknál átlagosan 62 évesen, a nagyivóknál, pedig átlagosan 61 évesen diagnosztizálták a hasnyálmirigyrákot. Ez körülbelül egy évtizeddel korábbi megjelenése a betegségnek az átlaghoz képest, ami 72 év. Jó hír ugyanakkor, hogy a dohányzás és az italozás káros hatása is visszafordítható: tíz év elteltével már nem találtak emelkedett kockázatot azoknál a korábbi erős dohányosoknál és nagyivóknál, akik felhagytak szokásukkal. A kutatók figyelmeztettek arra, hogy megállapításaik nem jelentenek ok-okozati összefüggést, viszont jelzik, hogy ezek a szokások a hasnyálmirigyrák korábbi megjelenéséhez vezethetnek. A tanulmányt az American Journal of Gastroenterologycímű szakfolyóiratban ismertették részletesen.
Forrás: MTI, origo.hu |
||||||||
Egy új kutatás megerősítette, hogy a vörös húsok túlzott fogyasztása növelheti a szív- és érrendszeri betegségekre, valamint a daganatokra visszavezethető halálozási kockázatot.
A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének munkatársai korábbi kutatások adatait elemezték, és 28 éves időszakot áttekintve több mint 121 ezer ember (közel 38 ezer férfi és 83 ezer nő) étkezési szokásait vizsgálták. A kutatók a résztvevők körében közel 24 ezer halálesetet dokumentáltak, amelyek negyede szív- és érrendszeri megbetegedésekre, 40 százaléka, pedig valamilyen daganatra volt visszavezethető.
Az emberi szervezetben élő mikroba-társulásokat érő "ökológiai katasztrófa" drasztikus hatással lehet a gazdaszervezet egészségére. A legfrissebb kutatások felvetik, hogy a vastagbélrák kialakulásában a gyulladt bél mikrobiális egyensúlyának felborulása lehet az első lépés.
Bélgyulladásra hajlamos egereken végzett kísérletsorozatukban amerikai, brit és kanadai szerzők arra figyeltek fel, hogy a gyulladás önmagában is az egészséges bélflóra komplexitásának jelentős csökkenéséhez vezetett, és az elszegényedett társulásban új, a normálistól eltérő fajok vetették meg a lábukat. A kibillentett ökoszisztéma gyarmatosítói közül a jól ismert Escherichia coli és rokonai tűntek ki leginkább. Márpedig steril körülmények között tartott egereken bizonyították, hogy a bélbe juttatott E. coli jelenléte kedvez a daganatképződésnek. Ugyanakkor, ha a fertőzést olyan módosított E. coli-törzzsel ismételték meg, amelyből a gazdaszervezet DNS-ének károsításáért felelős genetikai elemeket eltávolították, a baktériumok rákkeltő képessége számottevően csökkent.
A vérszegény daganatos betegeknél gyakran jelentkezik a fáradékonyság olyan formája, amely pihenéssel, alvással nem szüntethető meg
A dohányosoknál és a nagyivóknál jóval fiatalabb korban, a 72 éves átlaghoz képest egy évtizeddel korábban jelenhet meg a hasnyálmirigyrák - állapították meg amerikai kutatók.