daganat
| ||||||||
|
Európa lakossága leginkább szív- és érrendszeri betegségek miatt hal meg, minden ötödik ember viszont a rák áldozata. Megjelent a WHO-nak az európai régióra vonatkozó legfrissebb egészségügyi jelentése. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO Európai Regionális Hivatala szerdán közzétette az európai országokról háromévente készített egészségügyi felmérés legfrissebb eredményeit. A European health report 2012 című jelentés készítői kedvező tendenciákat, de nagy regionális, nemi és társadalmi egyenlőtlenségeket találtak az egészségügyi változások terén.
Tovább csökkenő gyerekvállalási hajlandóság A 2012-es Európai Egészségügyi Jelentés 53 ország csaknem 900 millió lakójának adatain alapul. A régió lakossága 1990-hez képest 5 százalékkal gyarapodott. Az előrejelzések szerint ez a szám az elkövetkező években számottevően nem változik: a csökkenő születési rátát (jelenleg már kevesebb, mint 1,75 gyerek jut egy európai nőre) épp hogy ellensúlyozzák majd a bevándorlók. A népesség csökkenése, a születéseket meghaladó halálozások a legtöbb közép- és kelet-európai országban már az 1990-es, 2000-es évek elejétől megfigyelhetők. A becslések szerint jelenleg 73 millió bevándorló él Európában, ez a teljes népesség 8 százaléka. Csak 2005 óta 5 millióval nőtt a számuk.
A legtovább a francia és az olasz nők élnek Az egész régiót tekintve 1980 és 2010 között 5 évvel nőtt a várható élettartam (71-ről 76-ra emelkedett), amely elsősorban bizonyos halálozási okok, kockázati faktorok és szociális problémák visszaszorulásának köszönhető. A várható élettartamban ugyanakkor nagy különbségek mutathatók ki az egyes országok között: míg Svájcban a születéskor várható élettartam 82,2 év, Kazahsztánban csak 68,7 év. Nagy különbségek mutathatók ki a férfiak és nők között is: a régióban 2010-re a nők várható élettartama elérte a 80 évet, míg a férfiaké csak 72,5 volt. A két nem várható élettartamában a legkisebb a különbség - kevesebb, mint négy év - Izlandon, Izraelben, Hollandiában és Svédországban, a legnagyobb pedig - tíz évet meghaladó - a volt szovjet tagállamokban: Fehéroroszországban, Észtországban, Kazahsztánban és Litvániában. A nők egyébként Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban élnek a legtovább: náluk a születéskor várható élettartam elérte a 85 évet, és átlagosan 5-6 évvel élik túl velük egy időben született férfi honfitársaikat.
2050-ben már minden negyedik európai 65 év felett lesz Egy másik kedvező tendencia a halálozási ráta csökkenése, bár ennek mértéke is jelentős regionális eltéréseket mutat, Kelet-Európában magasabb, mint a nyugati országokban. A várható élettartam növekedésével és a halálozási ráta csökkenésével párhuzamosan tovább öregedett az európai népesség: 2050-re a 65 év felettiek aránya várhatóan meghaladja a teljes népesség 25 százalékát. Jelenleg ez az arány 15 százalék. Ma az európai népesség 70 százaléka él városi környezetben, ez a szám 2045-ig 80 százalékra nőhet. Már most 10 országban meghaladja a 85 százalékot, 8 országban viszont 50 százalék alatt van.
A keringési betegségek és a rák okozza a legtöbb halálesetet Az összes halálozás legnagyobb hányadáért, mintegy 80 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek Európában. A keringési rendszer betegségei (iszkémiás szívbetegség, stroke stb.) okozzák az összes halálozás csaknem felét - és ezeknek az eseteknek a felében magasvérnyomás-betegség áll a háttérben -, míg az összes halálozás 20 százaléka valamilyen rákbetegség számlájára írható. A korai (65 év előtt bekövetkező) halál vezető oka azonban a térség 28 országában ma már nem a szív- és érrendszer betegsége, hanem a rák. A daganattípusok közül a legalacsonyabb a túlélési ráta a tüdőráknál (14 százalék). A férfiak esetében a daganatos betegségek, okozta halálozások 50 százalékáért a tüdő-, vastagbél-, gyomor- és prosztatarák felelős. A nőknél a listát az emlőrák vezeti, ezt követi a tüdő-, gyomor-, vastagbél, méhnyak- és petefészekrák. A jelentés kiemeli a cukorbetegséget, mint a régió meghatározó egészségügyi problémáját, amely közvetlen és közvetett módon kihat az agy, a szem, a szív, az érrendszer és a végtagok állapotára is. A fertőző betegségek, bár Európában ritkábbak, mint más földrészeken, még mindig sok áldozatot szednek, különösen a tbc, a HIV és más szexuális úton terjedő betegségek. Ugyanakkor az AIDS előfordulása a hatékony kezeléseknek köszönhetően csökken, és a tbc okozta halálozások száma is jelentősen, 30 százalékkal mérséklődött 1990 és 2010 között.
A moldávok alkoholizálnak a legtöbbet Az egyik fő egészségügyi rizikófaktor Európában a dohányzás: becslések szerint a 15 évnél idősebbek 27 százaléka rendszeresen dohányzik. Az adatok szerint ott, ahol drágább a cigaretta, kisebb a dohányosok aránya. Egy doboz ára az európai régióban 1 és 10 dollár (körülbelül 230 és 2300 Ft) között mozog. A másik fő kockázati tényező az alkoholfogyasztás, amely a halálozások 6,5 százalékáért okolható. A 15 év felettiek körében az egy főre jutó alkoholfogyasztás a régióban az előző jelentéshez képest nem változott: évente 10,6 liter. Országonként azonban nagy a szórás: míg Moldáviában az éves átlagos alkoholfogyasztás 21 liter, Tadzsikisztánban csupán 0,5 liter/fő. A jelentés utal egy közelmúltban megjelent tanulmányra, amely igazolta az alkoholárak, és az alkohol okozta halálozások közötti összefüggést. Ha az alkoholárak csökkentek egy országban, a 40-69 év közötti lakosság körében az alkohol okozta elhalálozás 17-40 százalékkal növekedett.
A legtöbb mutatót tekintve a jelentés szerint Magyarország a mezőny alsó felében- harmadában helyezkedik el, ami nem túl jó bizonyítvány, tekintve, hogy a WHO európai régiójába az összes volt szovjet tagállam is beletartozik. Amiben viszont a legrosszabbak között vagyunk, az a dohányzás, a tüdőrák okozta halálozások és az alkoholfogyasztás. Magyarországon a férfiak 37 százaléka dohányzik, ezzel 13-dikak vagyunk a listán, összehasonlításképpen a listavezető Örményországban a férfiak 57 százaléka dohányos, a lista utolsó helyén álló svédeknél viszont csak 15 százalékuk. A nőket tekintve viszont Montenegró után másodikak vagyunk: a magyar nők 29 százaléka cigarettázik. Érdekes módon ez az arány a nőknél épp Örményországban a legalacsonyabb (2 százalék). A 15 év felettiek körében mért egy főre jutó alkoholfogyasztás nálunk évi 14 liter körül van, ezzel 53 ország közül a tizedikek vagyunk. Luxemburgot kivéve csak közép- és kelet-európai országok előznek meg bennünket, többek között szomszédaink: Csehország, Szlovénia, Románia, valamint Észtország, Fehéroroszország és Litvánia.
Biztonságosabb lett a szülés és a közlekedés A világon Európában a legalacsonyabb a gyermekhalandóság (1000 élve születésre 7,3 haláleset jut), ami az 1990-es adatokhoz képest látványos, 54 százalékos csökkenést jelent. Az egyes országok között e tekintetben is nagy különbségek vannak. Felére csökkent 1990 óta az anyai halálozás gyakorisága is: 2010-ben 100 000 élveszülésre 13,3 anyai haláleset jutott. 2010-ben feleannyian haltak meg közlekedési balesetben, mint húsz évvel korábban, és - az 1990-es évek közepén megfigyelt átmeneti növekedés után - Európa-szerte 24-40 százalékkal csökkent az öngyilkossági ráta. A csökkenés a 2008-ban kezdődött gazdasági válsággal párhuzamosan lelassult.
Az egészség nem pusztán a betegség hiánya A 2012-es jelentés kiemelt témája a jóllét, amely az 53 tagország által 2012 szeptemberében elfogadott új európai egészségügyi stratégia, az Egészség 2020 program szerves része. A WHO alapokmánya szerint az egészség "nem pusztán a betegség vagy panasz hiánya", hanem "a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota". A WHO Európai Regionális Hivatala a szervezet több mint 60 éves fennállása óta először tesz kísérletet arra, hogy definiálja a jóllétet, kidolgozza a mérésére alkalmas módszereket, és 2013 végére regionális célkitűzéseket és mutatókat dolgozzon ki. A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a jóllét és az egészség "interaktív és többdimenziós fogalmak", amelyeket részben ugyanazok a tényezők befolyásolnak, például az egészségügyi rendszer. A jó életminőség biztosítása nem tartozik egyetlen szektor vagy szolgáltatás hatáskörébe, hanem számos tényező határozza meg. Ezért a javításához az egész kormányra és az egész társadalomra, kiterjedő intézkedésekre van szükség a jelentés szerint.
Forrás: origo.hu
Egy új elmélet szerint a minden emberben megtalálható ős-DNS okozhatja a rákot. Az ősi, archaikus makromolekulák vizsgálata közben kiderült, hogy évmilliókkal ezelőtt, az első sejtekben a DNS nem öregedett, az ősi sejtek értek, szaporodtak, de nem haltak meg. Az évmilliós fejlődés során az ősi gének mutálódtak, és a többsejtű szervezetek ”rendőrállamának” szolgálatába kellett állniuk. Ezek az elnyomott DNS-ek máig próbálják visszanyerni korábbi állapotukat, amikor korlátlanul szaporodhattak. Halálos régiségek?Ezen elmélet alapján a rák nem betegség, hanem visszaalakulás. Így a rák keletkezésének legfőbb okai a különböző fertőző betegségek, gyulladások és epigenetikai tényezők, amelyek bizonyos RNS molekulákon keresztül aktiválják a rák-géneket. Ha a ”fiatalabb” gének, amelyek addig elnyomták az ősi géneket, valami miatt elromlanak, bekapcsolódhatnak azok a tumorért felelős ősi gének, amelyet addig a magasabban fejlett gének kikapcsolva tartottak. Ez az elmélet optimizmusra ad okot, hiszen az ősi mechanizmusok száma véges, hiszen ha a rák evolúciós értelemben nem fejlődik, a baktériumokkal ellentétben nem tanulhat meg védekezni a gyógyszerekkel szemben. Az ősi gének RNS-szabályozási útvonalainak megismerésével ezeket a bizonyos ősi géneket a jövőben ki lehet kapcsolni a betegekben, ami a személyre szabott orvoslás felé mutat.
Forrás: videoklinika.hu
További cikkeink:
Az a felvetés, hogy egy baktérium játszhat közre egy daganat kialakulásában, nem példa nélküli. A méhnyakrák kialakulásával egy vírust, a gyomorrák kialakulásával, pedig egy baktériumot hoznak összefüggésbe. A Science szaklapban megjelent közös brit-amerikai kutatásból az derült ki, hogy az E. coli a vastagbélben megtelepedő válfaja összefüggésbe hozható a béldaganattal. Ez egy olyan gént tartalmaz, amely egy bizonyos méreganyag termelésével a rák során tapasztalható DNS károsodást okozza. Az E. coli baktériumot általában az ételmérgezéssel kapcsoljuk össze, valójában azonban ezek a törzsek természetes módon is, bármilyen rendellenesség kiváltása nélkül is megtalálhatók a bélrendszerben. A kísérletből az derült ki, hogy a béldaganatos betegekből vett 21 minta kétharmadában jelen volt a baktérium, míg az egészségesekből származó minták esetében csak minden ötödikben fordult elő. Az egérkísérletek azt is kimutatták, hogy a baktériummal beoltott egyedek a béldaganat megnövekedett kockázatának voltak kitéve, amennyiben az E. coli a méreganyagot termelő „pks” génnel rendelkezett. A tanulmány társszerzője, Dr. Barry Campbell, a Liverpooli Egyetem kutatója azt nyilatkozta, hogy az E. coli az új eredmények szerint sokkal nagyobb mértékben hozzájárul a béldaganat kialakulásához, mint korábban gondoltuk. Az adatok alapján a további kutatások során arra kell fényt deríteni, miért van jelen egyesekben a pks gént tartalmazó baktériumtörzs, míg másokban nem fordul elő.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
A Nature tudományos magazin legfrissebb számában megjelent eredeti tanulmány szerint a kis méretű, 23 ember bevonásával zajlott klinikai kipróbálás során a vírus csak a daganatot támadta meg, miközben békén hagyta az egészséges szöveteket. Nem számít újnak az elképzelés, hogy vírusokkal vegyék célba a rákos sejteket, ám eddig közvetlenül a daganatba kellett befecskendezni azokat, hogy elkerüljék a szervezet immunrendszerének figyelmét. A kutatók a himlő elleni vakcinában is használt vírust módosították, amely így a JX-594 jelölést kapta. Szaporodása egy olyan kémiai útvonaltól függ, amely bizonyos ráktípusokban gyakori. A klinikai próbában részt vevő 23, áttétes rákban szenvedő páciens véráramába különböző mennyiségben juttatták be a vírust. A legnagyobb adagot kapott nyolc páciens közül hétnél a vírus sokszorozódott a daganaton belül, de nem tette ezt az egészséges szövetekben. A vírusterápia további hat páciensnél is megállította egy időre a tumor növekedését, bár a betegek nem gyógyultak ki a rákból az alkalmazott egy adag vírus után. "Nagyon izgatottak vagyunk, mert ez az első eset az orvoslás történetében, amikor egy vírusterápiáról igazolódik, hogy emberi intravénás alkalmazást követően szelektíven és következetesen csak a rákos szövetekben másolódik" - mondta John Bell kutatásvezető, az Ottawai Egyetem professzora.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
|
||||||||
Magyarország dohányzásban és alkoholfogyasztásban van az élmezőnyben
Új elmélet látott napvilágot a rák keletkezéséről, amely, noha ijesztően hangzik, mégis optimizmusra ad okot.
A kutatók szerint az egyik leggyakoribb daganattípus kialakulását az E. coli bélbaktérium is serkentheti.
Az első sikeres tesztjein van túl az a "méretre szabott" vírus, amely a véráramba fecskendezve képes kiválasztani a célba vett ráksejteket a testben.