daganat
| ||||||||
|
Az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a szegény országokban is bárhol alkalmazható, házi szűrővizsgálatot. Méhnyakrák következtében a világstatisztika szerint évente 250 000 nő hal meg, 85 százalékuk igen szegény vagy szegény országban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban ez a rosszindulatú daganat ma kevesebb halált okoz, mint az emlőrák, a tüdőrák, a béldaganat és a bőrrák együtt. Az iparilag fejlett országokban a méhnyakrák okozta halál azért lett ritkább, mert jó szűrővizsgálati lehetősége van: a Pap-kenet. Az egyszerűsített elnevezés Giorgios Papanicolaou, az Egyesült Államokban dolgozó, görög származású kórboncnok nevéből származik, aki fél évszázada fölfedezte ezt a módszert. A méhnyak felszínéről vett szövetmintából jól képzett szakemberek megállapítják, hogy van-e ott rosszindulatúan elfajuló sejt.
Az elváltozás néhány napi tanulás nyomán egy ápolónő számára is fölismerhető. Ma Zimbabwétől Thaiföldig, 20 szegény országban folyik a méhnyakrák szűrővizsgálata ezzel a filléres és könnyen kivitelezhető módszerrel, ráadásul egy mélyhűtött fémpálcával, a gyanús területet megérintve, a kezelés is megoldható. A fagyasztás egy-két napig égő érzéssel jár, de 90 százalékban hatékony. Az ecetes ecsetelés is kitűnő módszer, legfeljebb gyakrabban jelez kórosnak tűnő elváltozást, mint a Pap szövetminta, de az utóbbihoz bonyolult laboratóriumra és magasan képzett szakemberekre van szükség. A VIA/cryo technika, ahogy az új, olcsó eljárást nevezik, bárhol, minimális oktatással elindítható. Az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a mindenütt könnyedén bevezethető eljárást, és így a súlyos, rosszindulatú daganatos betegség korai fölismerése és kezelése világszerte megoldható.
Forrás: egeszsegtukor.hu, MTI, napidoktor.hu
További cikkeink:
Miközben több olyan étrend is létezik, amelyek ajánlásai alapján húst kell enni hússal, folyamatosan jelennek meg tanulmányok, amelyek a vörös húsok kockázataira hívják fel a figyelmet. A Scientific American ismeretterjesztő magazin megpróbált rendet teremteni az ellentétes nézetek között.
Sokat köszönhetünk a vörös húsoknak Tény, hogy hús nélkül az emberiség ma nem tartana ott, ahol tart. Az evolúcióbiológusok szerint körülbelül 6 millió éve, az ember és a csimpánz közös őséről való leválás idején őseink még csak gyümölcsöt és leveleket rágcsáltak, valamint termeszeket kóstolgathattak. Az emberősök által elfogyasztott első húsok a ragadozók által meghagyott zsákmányokból származtak. Az első kőeszköz, amelynek segítségével le tudták metszeni a húst a csontról, hárommillió évvel ezelőtt készülhetett. Tűzön sütni-főzni 400 ezer éve kezdett az ember, az első húsdarabot, pedig 200 ezer éve tűzte kő lándzsája hegyére. A rendszeres húsevés és a főtt étel megváltoztatta őseink szervezetét. Kisebbek és kevésbé hegyesek lettek a fogaik, a bélrendszerükön belül a féregnyúlvány elsorvadt, a vastagbél viszont hosszabbá vált. Az energiadús ételek hatására agytérfogatuk háromszorosára nőtt.
Ma, Japánt kivéve, a fejlett országokban az első számú fehérjeforrás a hús. A becslések szerint a Föld húsfogyasztása 2030-ra eléri az évi 376 millió tonnát. A húsellenzők szerint az, hogy őseink egykor hogyan táplálkoztak, nem lehet érv a húsfogyasztás mellett, mivel a mai ember mozgásszegény életmódja nem vethető össze az ősemberével, aki számára a vadászat volt az egyetlen lehetőség a túlélésre. Azaz érvelésük szerint a mai ember életmódjához képest eszik túl sok húst. De ehetünk-e annyi húst, ami már káros az egészségre? Húsz évvel ezelőtt a táplálkozástudósok nagy része a kérdésre "igennel" felelt volna. A vörös húsok és a belőlük készült bacon, tarja, hamburger telítettzsírsav-tartalma ugyanis kiugróan magas. A telített zsírsavak lebomlása során többek között koleszterinmolekulák keletkeznek, amelyek az érfalon letapadva csökkentik annak rugalmasságát, és ezáltal növelik a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
Ma már finomodik a megítélése Az utóbbi időben azonban egyre több kutató kérdőjelezi meg a vörös húsok és a szív- és érrendszeri betegségek közötti ok-okozati kapcsolatot. A kutatások szerint ugyanis a különféle kémiai eljárások, amelyeken a feldolgozott hústermékek átesnek, nagyobb veszélyt jelentenek az egészségünkre, mint a telített zsírsavak. A dietetikusok egyre inkább hangsúlyozzák azt is, hogy annak megállapítására, hogy valaki mennyire étkezik egészségesen, az egész étrendet kell vizsgálni, nem pedig egyes kiragadott ételeket. Például hiába hagyja el valaki a vörös húsokat, ha ugyanakkor megnő a pizza-, a fehér kenyér- vagy a jégkrém-fogyasztása, nem lesz egészségesebb. Az elmúlt évek két legnagyobb, a vörös húsok kockázatait, feltáró kutatást az amerikai Harvard Egyetemen végezték. Az első kutatásba 120 ezer embert vontak be, és a férfiaknál 22, a nőknél 28 év volt a vizsgálat időtartama. A kutatás eredményei szerint a vörös hús-fogyasztás egyértelműen magasabb szív- és érrendszeri kockázattal jár, illetve nő a daganatos betegségek kockázata is. Már ebben a vizsgálatban is megállapították, hogy a kockázatok egyértelműen magasabbak voltak a feldolgozott hústermékek esetében. A vizsgálat szerint napi plusz egy adag vörös hús körülbelül 13 százalékkal növeli a halálozási kockázatot, ugyanez az érték feldolgozott hústermék esetében 20 százalék. A kutatócsoport azt is kiszámolta, hogy ez mit jelent élettartamra nézve: számításaink szerint napi plusz egy adag (lásd keretes írásunkat) vörös hús egy évvel csökkenti a várható élettartamot. (Azaz egy 30 éves európai férfi előtt átlagosan nem 41, hanem csak 40 év áll haláláig.) Összehasonlításképpen: a rendszeres dohányzás több mint tíz évvel mérsékli. A vizsgálatban továbbá megállapították, hogy a vörös húsfogyasztás egészségre gyakorolt pontos hatását nehéz megállapítani, mert jellemzően a vörös hús rajongók körében az átlagnál magasabb a dohányozók aránya, az átlagnál több alkoholt fogyasztanak, valamint az átlagnál kevesebbet mozognak. A második, 20 korábbi vizsgálatot áttekintő metaelemzés eredménye szerint a vöröshús-fogyasztás önmagában nem növeli a betegségek vagy az elhalálozás kockázatát, a feldolgozott húsáruk azonban igen. Az 1,2 millió ember adatait áttekintő elemzés szerint minden 50 gramm feldolgozott hús 42 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegségek, és 19 százalékkal a cukorbetegség kockázatát.
A feldolgozott hústermékek plusz kockázatai Miért sokkal egészségtelenebb a feldolgozott hústermék, mint a nyers hús? Ami közös bennük, hogy telített zsírsavak mindkettőben találhatók. Fontos különbség azonban, hogy a nyers húshoz képest 50 gramm feldolgozott húsban jellemzően több a kalória, kevesebb viszont a koleszterin, a fehérje és a vas. A legnagyobb különbség azonban a só- és egyéb adalékanyagok mennyiségében van. A feldolgozott húsáruk átlagosan négyszer több sót tartalmaznak és 50 százalékkal több tartósítószert. Ez többnyire nitrátot és nitritet jelent, amelyek baktériumölő hatásúak, valamint vonzó piros színt is biztosítanak a húsnak. Továbbá a feldolgozott termékek tartalmazhatnak nitrozamint is, amely magas hőmérsékleten, illetve a gyomorsav hatására ugyancsak nitritre bomlik. A sóról ismert, hogy vérnyomásnövelő hatású, fokozott mennyiségű nitrát és nitrit hatására, pedig az erek veszíthetnek rugalmasságukból, és cukorbetegséget utánzó állapot jöhet létre. A nitrozamin rágcsálókon, emlősökön és embereken végzett kísérletek szerint is növeli a daganatos betegségek kockázatát. Korábbi vizsgálatokból az is ismert, hogy a vörös húsok megítélése szempontjából számít a konyhatechnológiai eljárás is: a jól átsült, rostonsült húsok növelik a vastagbél- és hasnyálmirigy daganatok esélyét. Az eredmények alapján tehát önmagában az, hogy valaki egészségesen táplálkozik-e, nem állapítható meg az alapján, hogy fogyaszt-e vörös húst, vagy sem. Az, hogy a vörös hús inkább árt-e, mint használ, függ a termék feldolgozottságától, elkészítésétől, és az elfogyasztott mennyiségtől. Az emberiség manapság már nem függ úgy a hústól, mint az ősember függött, de a vörös hús globálisan továbbra is fontos fehérje-, vas- és B12-vitaminforrás marad.
Mennyi a napi ajánlott mennyiség? Vörös húsnak számít a marha, a sertés, a bárány és kecske húsa. Húskészítménynek tekinthető minden olyan élelmiszeripari termék, amely az előbbi húsokat tartalmazza és füstöléssel, sózással vagy adalékanyagok segítségével állították elő. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet aktuális ajánlása szerint naponta 2-3 egység húsra, húskészítményre van szüksége szervezetünknek. Egy egység: - 10 dkg sovány sertés, baromfi, marha, borjú (nyers súly) - 5 dkg sovány felvágott - 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágott
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
Az elterjedt tévhitek a betegséggel és a gyógymódjaival kapcsolatban persze reményt adhatnak mindazoknak, akik egy diagnózis után kétségbe estek. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy ezek a félinformációk, tévedések, csúsztatások, tévhitek csak hamis reményt nyújthatnak, valódi megoldást és vigaszt sosem. Most a IflScience vette elő a rákkal kapcsolatos tévhitek témáját, és ezek közül tíznek a cáfolatára vállalkoztak 1. A rák egy ember alkotta, modern betegség Mind többször hallani arról, hogy a rákosok száma évről évre nő. Arról is egyre többet tud az orvostudomány, hogy mely anyagok „rákkeltőek”, azaz melyek növelik a rákos megbetegedések kockázatát. Mindezekből sokan levonhatják azt a téves következtetést, hogy a rák a modern társadalmak betegsége, és hogy az emberi civilizáció bizonyos vívmányainak terméke.
Ez azonban tévedés: az első rákos esetekről szóló beszámolók i. e. 3000 körülről származnak az ókori Egyiptomból, és azt is tudjuk, hogy a betegség elnevezése Hippokratésztól származik. Az igaz, hogy a rákos megbetegedések száma nő, ez azonban nem kizárólag a modern élet káros hatásaival magyarázható. A népesség várható élettartama nő; ma sokkal tovább élünk, mint akár 100 évvel ez előtt; így mind nagyobb az esélye annak, hogy rákban haljunk meg, ugyanis a rák hátterében a DNS mutációja áll, amire annál nagyobb az esély, minél tovább élünk. Ezen kívül az orvostudomány mind pontosabban és mind több esetben tudja diagnosztizálni a rákot; ez is növeli a fölismert megbetegedések számát.
2. A rák megelőzhető bizonyos ételek fogyasztásával Az áfonya, a cékla, a brokkoli, a fokhagyma, a zöld tea és még nagyon sok más étel úgy híresült el a köztudatban, hogy ezek a daganatos megbetegedések kialakulását megakadályozó anyagokat tartalmaznak. Azaz, hogyha ezeket fogyasztjuk rendszeresen és nagyobb mennyiségben, akkor nem leszünk rákosak. Sokan ugyanezt a hatást az úgynevezett antioxidánsoknak tulajdonítják, így arra biztatnak, hogy minél több olyan élelmiszert fogyasszunk, amely sok ilyesmit tartalmaz. Ezek a mítoszok azonban nincsenek tudományosan alátámasztva.
Mai ismereteink szerint nincs olyan étel, amely a rák kialakulását megelőzné. Az ilyen kijelentések általában egy-egy termék marketingjének részei, nem tudományos állítások. Persze ez nem jelenti azt, hogy az élelmiszerek egyformán „egészségesek”. Természetesen vannak egészségesebb és kevésbé egészséges ételek, de az „egészségességnek” objektív, abszolút és pontos skálája nincs. Az mindenképpen jó, ha kiegyensúlyozottan sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztva étkezünk. Ez pedig – más az egészséget megőrző szokásokkal együtt – valóban jelentheti a hosszabb, betegségmentes életet.
3. A „savas” étrend rákkeltő A szervezet „savasításának”, illetve „lúgosításának” mítosza. A rákkal kapcsolatosan nagyon makacs módon tartja magát az a tévhit, amely szerint, ha az étrendünkkel túl sok savas ételt viszünk be a szervezetünkbe, akkor a vérünk „savassá” válik, ami pedig kedvez a rák kialakulásának. A rák ellen pedig „lúgosítani” kell a szervezetünket; például zöldségekkel és gyümölcsökkel (többek között citrommal)... Ez – ahogy már korábban is írtuk – biológiai nonszensz.
Persze, mint a legtöbb marhaságnak, lehet ennek is valamiféle alapja: tény, hogy a rákos sejtek nem életképesek túlzottan lúgos kémhatású környezetben. Ez azonban a teljesen egészséges sejtekre is igaz. Sőt, a túlságosan savas környezetre is, nem csak a túlságosan lúgosra. A vérünk valóban enyhén lúgos kémhatású; ennek szabályozása a vesék és a kiválasztás feladata. A bevitt táplálékkal tehát nem egykönnyen befolyásolható a vérünk kémhatása; annál inkább a vizeletünké. Az is igaz, hogy a daganatok mikrokörnyezete savas; ennek az a magyarázata, hogy a daganatos sejtek légzése eltér az egészséges sejtekétől, és az égés melléktermékeként savak keletkeznek. Ezekből a tényekből azonban nem következik, hogy a lúgos kémhatású ételek fogyasztása használ a rák ellen.
4. A rák édesszájú Szintén elterjedt tévhit, hogy a rákos sejtek „szeretik a cukrot”, így ha nem akarjuk hizlalni daganatainkat, akkor ne együnk édességeket, cukros ételeket. Ez olyannyira leegyszerűsíti a valóságot, hogy teljesen értelmetlen kijelentés. A „cukor” nem egyféle anyagot jelöl, hanem számos szénhidrátot (szénből, oxigénből és hidrogénből felépülő szerves anyag), amely glükózból (szőlőcukor) és/vagy fruktózból (gyümölcscukor) épül föl. A kockacukor vagy a konyhában található „cukor” elnevezésű anyag az úgynevezett szacharóz, ami glükózból és fruktózból áll. A poliszacharidokat (a krumpliból származó keményítőtől kezdve a rizsből, a tésztából vagy a répából származó szénhidrátokig) a szervezetünk egyszerű alkotórészekre (fruktóz- és glükózmolekulákra) bontja; ezek már be tudnak kerülni a véráramba, és a sejtlégzés során ezek elégetésével keletkezik a szervezet számára hasznosítható energia (és melléktermékként víz és szén-dioxid). Látható tehát, hogy nemcsak a daganatos sejtek, de minden sejtünk „cukorral működik”.
Az igaz, hogy a daganatok nagy része igen gyorsan növekszik, így több energiára, azaz több tápanyagra (glükózra) van szüksége, mint az egészséges sejteknek. Azt is tudjuk, hogy a glükózt a daganatos sejtek másképp bontják le, mint az egészségesek. Ha azonban kevesebb cukrot viszünk be a szervezetünkbe, azzal nem csak a rákos sejtjeinket „éheztetjük”, hanem az összes többi sejtünket is. Ennek következtében a szervezetünk a saját tartalékait (zsírok) fogja fölélni. Azért soványodnak le igen hirtelen a rákos betegek, mert nem tudnak kellő mennyiségű tápanyagot bevinni, mivel a daganat rengeteg glükózt fogyaszt.
5. A rák egy gomba, az ellenszere, pedig a szódabikarbóna Ez a tévhit abból a nem túl bonyolult és nem is helytálló megfigyelésből táplálkozik, hogy „a rák mindig fehér”. A rák ugyanis nem gomba és nem is mindig fehér. Vannak fehér színű daganatok, de nem mindegyik az. Az elképzelést hirdetők magyarázata szerint a candidagomba okozta fertőzés hatására védekezésképp alakul ki a szervezetben a rák. Ez azonban nincs így. Az egészséges népesség egy jó része candidával fertőzött, és még csak nem, is tudnak róla, hiszen a fertőzést az ember immunrendszere legtöbb esetben, kordában tartja. Ezek az emberek nem rákosak.
Azok azonban, akik azt hiszik, hogy a rákot gombás fertőzés okozza, abban is hisznek, hogy az egyszerű ellenszere a komoly betegségnek a szódabikarbóna-injekció. Ennek hatásosságára azonban nincs kellő bizonyíték, viszont a szódabikarbóna nagyobb mennyiségben veszélyes is lehet. Állatkísérletekből csupán az, derült ki, hogy a szódabikarbóna a daganatok közvetlen mikrokörnyezetének savasságát csökkenti. Arra nézve is vannak klinikai vizsgálatok, hogy a szódabikarbóna csökkenti-e a tumorok, okozta fájdalmat. Azt azonban semmilyen klinikai vizsgálat nem támasztotta alá mind a mai napig, hogy a szódabikarbóna hatásos lenne a rák ellen. Problémás ugyanis, hogy nem lehet olyan mennyiségben bevinni a szervezetbe, amely a daganatok mikrokörnyezetének pH-jára hatna, de ne tenné tönkre a veséket.
Forrás: nyest.hu
Amint a Parlamentben a vastagbélrák-ellenes nemzetközi hónap kapcsán tartott sajtótájékoztatón az Egészségügyi Bizottság tagja részéről elhangzott, egy korrekt szűrővizsgálati rendszer részeként el kell indítani a szervezett vastagbélrászűrést. Évente 9 ezer ember szembesül vastagbélrákkal, minden évben 5 ezren meghalnak, pedig közülük több ezren megmenthetők lennének, ha időben kerülnének orvoshoz. A vastagbélráknak 3-5 év is kellhet a kifejlődéshez, tehát olyan betegségről van szó, amelyet idejében fel lehetne fedezni és meggyógyítani. Magyarország olyan stádiumba jutott, hogy mindent meg kell tennünk a daganatos halálozások csökkentéséért - jelentette ki a vastagbélrák-elleni küzdelem szimbólumát, kék szalagot viselő dr. Nagy Kálmán országgyűlési képviselő, az Egészségügyi Bizottság kormánypárti tagja a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a létező legbiztosabb vizsgálati módszer a vastagbéltükrözés, amelyet akár altatásban is el lehet végezni, de - amint fogalmazott - „saját tapasztalatból mondom, altatás nélkül sem egy kibírhatatlan vizsgálat, én is túl vagyok rajta.” A vastagbéltükrözés során egyúttal el tudják távolítani a bélrendszerben esetlegesen megtalálható polipokat is, s ezzel megelőzhetik, hogy azok rosszindulatú daganattá fajuljanak. Nagy Kálmán hangsúlyozta: a szűrővizsgálatokhoz pontosan célozva kell meghatározni a rizikócsoportokat, amelyek tagjait a legjobb költség-hozam aránnyal lehet szűrni. A kockázati csoportba elsősorban az 50 év felettieket, valamint azokat sorolta, akiknek a családjában fordult már elő hasonló betegség. „5 évente egyetlen szűrővizsgálat már biztonságot nyújt. Egy jól működő szűrővizsgálati szisztéma nem pazarlás, éppen ellenkezőleg: a takarékosság záloga” - jelentette ki a képviselő. Az onkológiai kezelésekről Nagy Kálmán azt mondta: az orvosok kezében széles eszköztár van, hogy a betegeket a korábbiaknál jobban, eredményesebben tudják kezelni, s biztosított, hogy a legkorszerűbb kezelések még igen előrehaladott esetekben is elérhetők legyenek. Sokaknál túl sok idő telik el, amíg egy székrekedés, hasmenés, véres széklet vagy más bélpanaszok miatt orvoshoz fordulnak, s rászánják magukat a kivizsgálásra. Utána ismét túl sok idő, amíg a vizsgálatok eredményeként szükség esetén megkezdődik a kezelés. Ha az egészségügyi ellátórendszert egy páciens nem is tudja felgyorsítani, de az mindenkinek a saját felelőssége is, hogy tünetek megléte esetén ne várjon hónapokat vagy akár egy évnél is többet mire orvoshoz fordul - jelentette ki dr. Szegő László, az emésztőszervrendszeri daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke. A civil szervezet társadalmi párbeszédet indított annak érdekében, hogy az emberek ne féljenek a vizsgálatoktól, s megértsék: annak lényegesen nagyobb az esélye a gyógyulásra, aki időben tesz ezért. Elhangzott: az időben felfedezett bélrák 90 százalékos valószínűséggel meggyógyítható, túl későn kezdett kezelés esetén viszont az 5 éves túlélés 10 százalék alatti. Magyarország Európában ma a legrosszabb helyek egyikét foglalja el a lakosságszámra vetített vastagbélrákos halálozásban. Szegő László elmondta: 2012-ben közel 17 ezer beteget kezeltek vastagbélrákkal vagy végbélrákkal. Azoknál a betegeknél, akiknél nem lehet eltávolítani a tumort és nincs reális esély a teljes gyógyulásra, a kombinált onkológiai terápiák, célzott kezelések szolgálják, hogy a rákot krónikus betegséggé szelídítsék, s a korábban jellemző néhány hónapos túlélés helyett egyre több esetben viszonylag jó életminőségben megélhető aktív éveket biztosítsanak a betegeknek. Mivel a vastagbélrák sok embert érint, világszerte további kutatások folynak, hogy egyrészt minél hatékonyabb, másrészt a betegeket minél kevésbé megterhelő kezelésekkel bővüljön a terápiás paletta - mondta Szegő László.
Forrás: napidoktor.hu
|
||||||||
A méhnyakrák korai elváltozásait egyszerű beavatkozással könnyű láthatóvá tenni és ebben az időszakban jó eséllyel kezelni is.
Egy évtizede a leghíresebb amerikai orvostudományi egyetem, a John Hopkins Medical School intézeteiben kimutatták, hogy az 5 százalékos konyhai ecet a méhnyak felszínére kenve 3-5 perc alatt elszínezi az egészséges sejteknél több fehérjét, és a kevesebb vizet tartalmazó daganatos szövetet.
Ehetünk-e annyi húst, ami már káros az egészségre? A legutóbbi átfogó felmérések alapján nem maga a vörös hús veszélyes, hanem a feldolgozása során felhasznált adalékanyagok.
Húsz éve még egyértelműen károsnak vélték a vörös húst
Az Internet tele van olyan oldalakkal, amelyek a biztos rákellenes módszert javasolják. A rák továbbra is az egyik legtöbb halált okozó betegség. Rákellenes diéták, lúgosítás, szódabikarbóna? A rákkal kapcsolatos tévhitekről már sok cikk jelent meg. Nem lehet azonban elégszer elővenni ezeket a mítoszokat, mivel az Interneten újra és újra előkerülnek az új vagy régi, de mindenképpen eltitkolt csodagyógymódok, amelyek gyógyítják „a rákot”.
Mintegy 30 ezer ember szembesül a következő három évben vastagbélrákkal Magyarországon, akikben már ma is ott a daganat, csak még nem tudnak róla.