kávé
|
Sokan nem tudnak lemondani a kávézásról, szinte szertartásként beleépül a napi rutinba. Nehéz dolog is lemondani erről az élvezetről, de sokan megteszik, ha az orvosuk azt tanácsolja. Aki ragaszkodik a kávézás rituáléjához, gyakran helyettesíti kedvenc italát annak koffeinmentes változatával. Felvetődik ilyenkor a kérdés: Melyik kávé fogyasztása javasolt? Erről megoszlanak a vélemények. Korábban szinte minden orvos azt javasolta a betegének, hogy hagyjon fel a koffeinfogyasztással, térjen át koffeinmentes kávéra. Mára már változott a helyzet. Az elmúlt években több olyan tanulmány született, mely a koffeines kávé jótékony és a koffeinmentes kávé káros hatásait mutatta be. Így meggondolandó, hogy nem az árt-e igazán a szív- és érrendszernek, ha az ember lemond a hagyományos kávéról és a koffeinmenteset részesíti előnyben. Meglepő, de több tanulmány is igazolta, hogy a koffeines és a koffeinmentes kávé egyaránt csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A koffeines, vagy a koffeinmentes? A koffeinmentes kávé káros hatásait is több orvoscsoport vizsgálta. Bebizonyították például, hogy a koffeinmentes kávét olyan kávébabból állítják elő, melynek sokkal magasabb a zsírtartalma, ezáltal a vér koleszterinszintjét jelentősen emeli. Ez fokozza az érelmeszesedés és a későbbi szövődmények kialakulásának kockázatát. Egy 2005-ben elvégzett vizsgálat szerint azoknál, akik hozzászoktak a rendszeres koffeinfogyasztáshoz, a koffein szív- és érrendszerre gyakorolt káros hatásai mérsékelt kávéfogyasztás esetében csak minimális mértékben voltak kimutathatóak, ugyanis a szervezetükben tolerancia alakul ki. Azoknál az alanyoknál, akik nem voltak hozzászokva a koffeinfogyasztáshoz, már mérsékelt adag után is egyértelműen kimutathatóak voltak a koffein káros hatásai. Ezzel szemben a túlzásba vitt kávéfogyasztás rendkívül káros a szervezetre, de a szívinfarktus és a koffeinfogyasztás közötti összefüggést egyértelműen nem sikerült igazolni. Nagy esetszámú tanulmányok alapján azt bizonyították, hogy napi 4 csésze kávé fogyasztása mellett mutatható ki egyértelműen, hogy ez az infarktus és egyéb szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora lenne, kb. 2,5-szeres rizikót jelent a kávét nem fogyasztó populációhoz képest.
Összességében elmondható, hogy azoknál, akik hozzászoktak a koffeinfogyasztáshoz, az egészségük megóvása szempontjából inkább javasolt továbbra is mérsékelt kávéfogyasztás a koffeinmentes kávéra történő áttérés helyett.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
A biológusok csak az utóbbi időben kezdtek foglalkozni az ételek és italok íze és a hőmérséklet közötti összefüggést, de még nem folyt olyan kutatás, amely kifejezetten a kávéra összpontosított volna. Három elmélet azonban felmerült. Az első szerint a langyos kávé azért olyan rossz ízű, mert az ősembernek nem volt hűtője. Nézzük meg ezt egy kicsit bővebben.
Mi köze azonban ennek az ősemberhez? Talavera szerint az érzékelésünk általában úgy alakult ki az evolúció során, hogy azon a hőmérsékleten teljesítsen a leghatékonyabban, amelynek általában ki vagyunk téve. Őseink főként gyűjtögetett bogyókat és frissen elejtett állatok húsát fogyasztották a 20-37 Celsius fokos hőmérséklet tartományban. Mivel a forró kávé kívül esik az ízlelőbimbóink maximális hatékonyságának tartományán, ilyenkor nem érezzük a kávé igazi keserűségét. Ez a hőmérsékletfüggő hatás azonban az édes íz esetében kifejezettebb, mint a keserűben, ezért valószínűleg más tényező is szerepet játszik. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a langyos kávé keserűsége nem is az íz érzékeléssel, inkább a szaglással áll összefüggésben. Az illat nagyon erősen befolyásolja a kávé ízét, és még a legkeserűbb eszpresszónak is fantasztikus íze lehet, ha forrón szolgálják fel. A jelenség következő lehetséges magyarázata, hogy a forró kávé melegsége elvonja a figyelmünket erős ízéről. Ilyenkor egy figyelmi mechanizmus lép működésbe. Amikor forrón vagy jegesen isszuk a kávét, a hőmérsékletre összpontosítunk inkább, ami elvonja a figyelmünket a keserű ízről.
Forrás: vital.hu
Ez a koffeinnel interakcióba lépő kortizol nevű hormonnak köszönhető, ami a szervezetünk belső óráját irányítja, és segíti a figyelem és az éberség fenntartását. A kortizol szint ébredés után általában magas, és magas is marad legalább reggel 8-9-ig. Steven Miller, a Fegyveres Erők Orvostudományi Egyetemének munkatársa szerint épp ezért jobb, ha az első kávénkat az után isszuk meg, hogy a kortizol szintünk elérte reggeli csúcspontját. "Ha az emberek magas hormonszint mellett kávéznak, idővel koffein-tolerancia alakulhat ki náluk, aminek köszönhetően reggelente egy plusz kávéra lesz szükségük ahhoz, hogy elérjék a korábbi hatást."
A stresszes helyzetekben, nagyobb mennyiségben termelődő kortizol egyébként segít az energiatartalékokat cukorrá alakítani, hogy a testünk sejtjei felhasználhassák azokat. Ezáltal a reggeli energialöket bár növeli az éberséget, akár éhesek is lehetünk tőle.
A szakértők szerint a kortizol a testi funkcióink ritmusát is befolyásolja. Számtalan vizsgálat bizonyította, hogy a kortizol szint ébredés után szinte azonnal megnő, és csak órákkal később kezd csak el csökkenni.
"Mivel a kortizol szintünk átlagosan 8 és 9 óra között tetőzik, az a legjobb, ha 9.30 és 11.30 között kávézunk, mert szervezetünknek ilyenkor van leginkább szüksége a kortizol-utánpótlásra" - nyilatkozta Miller.
Forrás: hazipatika.com
A Maastrichti Egyetem a Cancer Causes Control szaklapban közzétett kutatásából az derül ki, hogy a rendszeres teafogyasztók esetében 37 százalékkal alacsonyabb a prosztatarák kockázata, mint azokban, akik hetente legfeljebb egyszer isznak teát.
Az eredmények azonban azt mutatták, hogy naponta legalább két csésze tea fogyasztása jelentős rákellenes hatással jár, ami a kávéról nem mondható el. A mostani kutatás nem vizsgálta, hogyan előzi meg a tea a prosztatadaganat kialakulását, de a korábbi kutatások arra utaltak, hogy a teában található polifenolok védelmet nyújtanak a szöveteknek és szerveknek a daganatos sejtek inváziójával szemben. Egy 2010-ben végzett kutatás azt mutatta, hogy azokban a nőkben, akik naponta egy csésze teát fogyasztanak, 10 százalékkal alacsonyabb a petefészekrák kialakulásának kockázata.
Forrás: hazipatika.com
|
||||||||
Közismert dolog, hogy a túlzásba vitt kávéfogyasztás ártalmas lehet a szívre és az érrendszerre. Emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, fokozza a szív munkáját.
Ha belegondolunk, furcsa, hogy a forró kávé és a jeges kávé is finom, de a kettő közötti hőmérséklet a senki által sem kedvelt keserűséget eredményezi. Mégis, miért ilyen rossz az íze?
Karel Talavera, a kubai Ioncsatorna-kutató Laboratórium szakértője azt kutatja, hogyan reagálnak az ízlelőbimbóinkban lévő receptorok a molekulákra a különböző hőmérsékleteken. Munkatársaival kimutatta, hogy bizonyos íz receptorok a 20-35 Celsius fokos tartományban vagy szobahőmérsékleten a legérzékenyebbek az ételek molekuláira. Ez magyarázza, hogy a forró kávé kevésbé érződik keserűnek, mint a szobahőmérsékletű, mert a keserű ízt érzékelő receptoraink nem olyan érzékenyek a kávé keserű molekuláira, amikor azok forrók.
Lehet, hogy sokaknak jó ötletnek tűnik egy jó erős kávéval indítani a reggelt, de a legújabb kutatások szerint jobban teszik, ha várnak vele egy kicsit. A szakértők szerint ugyanis a napi koffeinadag bevitelére a leginkább ideális időszak a délelőtt 9.30 és 11.30 közti intervallum.
"A kortizol-termelés szoros összefüggésben van a éberséggel, és a szervezet 24 órás kortizol szintje valamikor reggel 8 és 9 között éri el a csúcspontját. A farmakológia egyik alapvető előírása, hogy csak akkor használunk egy adott szert, amikor arra szükség van. Másképp a páciens idővel immunis lesz az azonos dózisban beadott szerre. Más szóval, a reggeli kávé sokkal kevésbé hatásos, mint a délelőtti, és idővel csak egyre nagyobb koffeinadaggal tudjuk elérni majd ugyanazt a hatást, mint korábban." - fogalmazott a szakember.
Egy friss kutatás szerint azokra a férfiakra, akik naponta legalább két csésze teát isznak, a prosztatadaganat több mint harmadával alacsonyabb kockázata leselkedik
A kávé azonban az eredmények szerint nem jár ilyen kedvező hatással. A korábbi kutatások ellentmondásos eredményeket hoztak a különböző italok a 
