kávé
|
Nagyvonalakban az eddigi kutatások eredményeiről Egy nyáron publikált tanulmány meglehetősen erős és szenzációhajhász konklúziót ismertet: azok az 55 év alatti emberek, akik négy vagy annál több csésze kávét isznak meg egy nap, nagy valószínűséggel hamarabb halnak meg, mint azok, akik kevesebb mennyiségben vagy egyáltalán nem fogyasztanak kávét. Persze ez azért elsőre elég erős következtetésnek tűnik, a tanulmányt tovább olvasva, pedig kiderül az is, a helyzet azért közel sem ennyire drasztikus, sőt mi több közel sem ennyire egyértelmű.
A szkeptikus szakértők ugyanis felhívják a figyelmet arra, hogy a több mint 40.000 felnőtt körében végzett kutatás eredményei meglehetősen korlátozottak és az eredmények nem mutatnak egyértelmű összefüggést a kávéfogyasztás és az átlagosnál korábban bekövetkezett halál között. Egyes kritikusok szerint a vizsgálatok számos tényezőt, mint például a genetikai adottságokat, az alanyok egészségügyi állapotát, korábbi betegségeiket, étrendjüket és életmódjukat, dohányzási szokásaikat is figyelmen kívül hagyták. Sőt mi több, korábbi kutatások eredményeit megvizsgálva, az is kijelenthető, sokak szerint a kávé nemhogy negatívan, de sok esetben pozitívan hat az emberi szervezet működésére. Ezt a kutatók kétféleképpen magyarázzák. Egyfelől a koffein már önmagában jótékonyan hat az idegrendszerre: stimulálva azt elősegíti a koncentrációs képességet és fellép a rossz hangulat ellen. Ezen kívül a főzet antioxidáns-tartalma harcban áll a szabadgyökökkel, amik a szervezetben kialakuló gyulladásokért felelnek. Emiatt pedig akár csökkenthetik a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szívbetegségek kockázatát.
Akkor most jót tesz vagy ártalmas a kávé? ? Lássunk néhány konkrét érvet!
A kávézás jótékony hatásai
Egy közel 200.000 fő részvételével készített kutatás szerint azoknál az alanyoknál, akik 6 vagy annál több kávét ittak naponta 35%-kal csökkent a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. Azt azért fontos tisztáznunk, hogy a csodaszert ebben az esetben nem maga a koffein jelentette, hiszen ugyanezeket az előnyös hatásokat felfedezték azoknál is, akik a kutatás során koffeinmentes kávét fogyasztottak. A hatásmechanizmus voltaképpen nem tisztázott. Egyesek szerint a kávéban levő klorogénsav lassítja a vérben a glükóz-kibocsátást. Mások szerint az antioxidánsok segítik a szervezet inzulinnal szembeni érzékenységének szabályozását.
A kávé igazi szíverősítő Ahogy a bor, úgy a kávé is jótékony hatással van a szívre? állítják a szakértők. Egy közel 27.000 nő részvétel készített kutatás szerint azoknál a hölgyeknél, akik 1-3 kávét ittak naponta 24%-kal csökkent a szívbetegségek kockázata, szemben azokkal a résztvevőkkel, akik egyáltalán nem ittak kávét. A jótékony hatás kiváltója a kávéban található antioxidáns. A mechanizmus itt is hasonló, mint a cukorbetegség esetén, ugyanis a szívbetegségek alapját is az erekben levő gyulladás okozza, amik hatására szabadgyökök alakulnak ki és szaporodnak a szervezetben. A kávé egy egész sereg antioxidánst juttat a szervezetbe, amik aztán felveszik a harcot a szabadgyökökkel szemben.
A kávé agyserkentő A kávét talán legtöbben agyműködést serkentő hatása miatt fogyasztják. Azonban legalább ennyire jó okot jelenthet a kávéfogyasztásra depresszió elleni hatása is. Egy kutatás szerint ugyanis azoknál az alanyoknál, akik négy vagy annál több csésze kávét ittak naponta, 20%-kal kevesebb esetben fordult elő depresszió, mint azoknál, akik maximum egyet ittak egy héten. Mivel a koffeinmentes kávét fogyasztóknál az arány nagyjából megegyezett azokéval, akik egyáltalán nem ittak kávét, a jótékony hatás ebben az esetben egyértelműen a koffein számlájára írható. Ugyan az, hogy pontosan miként hat a koffein a depresszióval szemben nem tisztázott, a vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy amikor a koffein bejut az agyba, megváltoztatja a szerotonin és a dopamin szintet, ami a jó közérzetért felelős.
A kávé javítja a memóriát A kutatók szerint azok a résztvevők, akik koffeintartalmú kávét ittak reggel, jobban teljesítettek azokon a teszteken, ahol az új információk elsajátítását vizsgálták, mint azok, akik nem ittak kávét. Szakértő szerint a kutatás legnagyobb felfedezése az volt, hogy a kávé jótékonyan hat a tartós figyelmet igénylő kognitív teljesítményekre és növeli a munkamemória hatékonyságát.
A kávézás ártalmas hatásai
A kávé növelheti a csontritkulás kockázatát Megfigyelések szerint a kávé elősegítheti a kalcium vizelettel történő kiürülését a szervezetből. Mivel a kalcium felelős a csontok épségéért, ezért a sok kávéfogyasztás csontritkuláshoz is vezethet. Szakértők szerint kb. 5 milligramm kalciumot veszítünk el minden 6. csésze kávébevitellel. De ez a kalciumveszteség könnyedén pótolható, ha két evőkanál tejjel vagy joghurttal fogyasztjuk el kávénkat.
A kávé ráncokat okoz Bár a kávé antioxidáns, ha túlzásba visszük a fogyasztását az, bizony okozhat ráncokat a bőrünkön. Ez a dehidratáció következménye, ami a rendkívül rossz hatással van a bőrre. A szakértő tanácsa szerint ezért célszerű a reggeli kávét egy pohár vízzel kiegészíteni.
A kávé súlygyarapodást okoz Bár a kávéfogyasztás bizonyos esetekben csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, fontos tisztáznunk, ez csak a tisztán feketén vagy kevés cukorral fogyasztott kávé kockázatát, ez az állítás nem minden esetben igaz. Ha az italt sok cukorral és tejjel vagy tejszínnel fogyasztjuk, az akár súlygyarapodáshoz is vezethet. Nem beszélve arról, hogy a vércukorszint ingadozása, amit a nagy mennyiségű koffeinbevitel okozhat, hozzájárulhat az ételek utáni vágy növekedéséhez. Ezen kívül tény az is, hogy a kávéivás szorosan összekapcsolódik az étkezés kultúrájával. Például gyakran eszünk forró italunk mellé egy kis desszertet.
A hagyományos kávé növényvédő szereket tartalmazhat A kávét még növényként permetezik, így tartalmazhat vegyi anyagokat, növényvédő szereket, gyomirtókat. Ezért fontos, hogy ha sok kávét iszunk, mindig győződjünk meg róla, hogy a szerves változatot fogyasztjuk-e? Koffeinmentes kávé fogyasztása esetén pedig annak is érdemes utánajárni, hogy milyen eljárással történik a kávészem koffeinmentesítése. Az eljárás során gyakran kémiai szereket használnak, emiatt gyakran az is előfordul, hogy a koffeinmentes kávé több vegyi anyagot tartalmaz, mint a hagyományos.
A kávé, függőséget okozhat és túladagolható! A koffein, ahogy a nikotin vagy az amfetaminok, rendkívül addiktívak. Általában 100 milligramm fogyasztása már elég ahhoz, hogy fizikai függőséghez vezessen. A kávé ugyanis stimulálja az agy motivációs mechanizmusait, ami a folyamatos újrafogyasztást ösztönzi függetlenül attól, hogy az ember éppen hogy érzi magát. Ezen kívül a felesleges koffein, hatással van a stressz hormonokra, mint például az adrenalinra vagy a kortizolra, amik pánik-szerű állapotot idézhetnek elő. A koffein ezen kívül mesterséges energiabomba is, ami azért lehet veszélyes, mert távol tartja az embereket a természetes energiaforrásoktól.
Mi a tanulság? Bár még a szakértők sem jutottak egy álláspontra a kávé jótékony, illetve káros hatásaival kapcsolatban, tény, hogy a koffein sokaknak egyfajta csodaszert jelent. Ezeknél az embereknél a koffein hatására sok pozitív tapasztalat kerül előtérbe és meglehetősen kevés negatív. Másoknál azonban éppen ellenkezőleg. Talán a kávéfogyasztással kapcsolatban éppen ez a megállapítás jelentheti a kulcsmondatot. Ahhoz, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, figyelembe kell vennünk, hogy nem mindenki reagál a koffeinre azonos módon. Vannak, akik már egy csésze kávétól felpörögnek, mások meg sem érzik. Testsúly, életkor, nem és még a genetika is hatással lehet arra, hogy miképpen reagálunk a koffeinre. Emiatt talán egyetlen jótanács adható: igyunk annyi kávét, amennyi jólesik, de figyeljünk arra, hogy ne ez legyen életmódunkban az egyetlen energiaforrás! A rendszeres mozgás és a magas tápanyag tartalmú ételek legalább annyira felpörgethetnek, mint egy csésze kávé. Ezen kívül véleményem szerint figyelemre méltó a szakértő állítása, miszerint a kávé, akárcsak a csoki és a vörösbor rendkívül vonzó, bizonyos fokig még egészséges termék is, de mindegyik ésszerű fogyasztást kíván.
Forrás: termalfurdo.net
A kávé növeli a szellemi és fizikai teljesítőképességet, csökkenti a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a máj- és a méhrák kockázatát, enyhíti a fejfájást, az asztmások számára, pedig megkönnyíti a lélegzést - világítottak rá. A kávé az egyik legkedveltebb ital több mint ezer éve. Élénkítő, a koncentrációt növelő hatásából naponta szerte a világon százmilliók profitálnak, egy német állampolgár évente átlagosan 150 liter kávét iszik meg. Pedig - mint arra a Die Welt című napilap tudományos rovatában emlékeztetett - sokáig az volt a meggyőződés, hogy a kávé egészségtelen. A monda szerint ennek egyik legfőbb szószólója III. Gusztáv svéd király volt, aki 1771 és 1792 között volt trónon. A király meg volt győződve arról, hogy a kávé mérgező. Ennek alátámasztására, pedig két halálra ítélt fogollyal sajátos kísérletet rendelt el. Az egyiknek naponta kávét kellett innia, míg a másik teát kapott.
Mindezzel III. Gusztáv azt akarta bizonyítani, hogy a kávé jóval gyorsabban öl, mint a tea. A várható eredményt nap, mint nap két orvosnak kellett dokumentálnia. A krónika szerint azonban az orvosok az évek során elhunytak, a két halálra ítélt még a királyt is túlélte, míg végül közülük elsőként - 83 éves korában - a "teázó" halt meg. Hogy a kávéra ítélt még meddig élt, az nem ismert. A bajorországi Ismaning Táplálkozástudományi Intézetének legújabb kutatásai azonban egyértelműen bizonyították a néhai svéd király - és követői - nézeteinek helytelenségét. A vizsgálatok egyebek között arra derítettek fényt, hogy a kávé fogyasztása jelentős mértékben csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az adatok szerint, aki naponta három-négy csésze kávét iszik, annál az említett kockázat 25 százalékkal kisebb. Ez a hatás akkor is fennáll, ha koffeinmentes kávéról van szó. Hasonló tanulmányok természetesen már korábban is napvilágot láttak - írta a Die Welt, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a németek legkedveltebb itala csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint egyes tumorok kialakulásának kockázatát. Az asztmások számára, pedig jelentős mértékben könnyebbé teszi a lélegzést. Az újság szerint ez utóbbi például régóta ismert Skóciában, ahol az asztmásokat már 1859 óta koffeinnel gyógyítják. Az ismaingi kutatások most arra világítottak rá, hogy a napi legkevesebb három kávé 30 százalékkal csökkentheti az asztma kockázatát. A szakértők szerint nem igaz az sem, hogy a kávának vízhajtó hatása lenne. Ezért mítosz az is, hogy az eszpresszókávé mellé rendszerint felkínált kispohár vizet a vízhajtó hatás ellensúlyozására adják. A víznek azonban egy jótékony hatása mégiscsak van, mégpedig az, hogy "szabaddá teszi" az ízlelőbimbókat, ezáltal fokozza a kávé élvezetét. Mindennek nyomán a német kutatók úgy foglaltak állást, hogy az egészséges ember számára a kávé semmifajta rizikót nem jelent. Nézetük szerint a kávét élvezni kell, és attól az egészségre nézve sokkal inkább pozitív, mint negatív hatásokat kell várni. Egyedül a terhes nőknek, a magas vérnyomásban szenvedőknek, továbbá az érzékeny gyomrúaknak kell a kávéfogyasztás terén némileg tartózkodóbbnak lenniük.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
A résztvevők átlagosan kevesebb, mint két csésze kávét ittak naponta - adta hírül a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportál.
Összességében a kolorektális rák előfordulási esélye nagyjából 30 százalékkal alacsonyabbnak mutatkozott a kávéfogyasztóknál, mint a nem kávézóknál. A szakemberek szerint minél több kávét ittak az emberek, annál alacsonyabb volt a valószínűsége esetükben a betegség kialakulásának. A tanulmányt készítő kutatók egyike, Stephanie Stenzel, a Dél-Kaliforniai Egyetem Norris Átfogó Rákkutatási Központjának munkatársa elmondta, egyelőre túl korai lenne a vastagbélrák-kockázat csökkentésére alkalmas módszerként javasolni a kávéfogyasztást, de a bizonyítékok mindenképpen ebbe az irányba mutatnak. A szakember az Amerikai Rákkutató Társaság találkozóján ismertette az eredményeket. A naponta kevesebb, mint egy csésze kávét elfogyasztó emberek kockázati mértékéhez képest, a naponta 1-2 csészényi kávét ivók esetében 22 százalékkal, a 2-2,5 csészével fogyasztóknál 44 százalékkal, míg a 2,5 csészényi kávénál többet ivóknál 59 százalékkal volt alacsonyabb a kolorektális rák kialakulásának kockázata. Az eredmények azután sem változtak, hogy a kutatók figyelembe vették azon tényezőket, amelyek befolyásolhatják a vastagbélrák kialakulását, úgy, mint a résztvevők kora, neme, zöldség fogyasztásának mértéke és hogy szedtek-e naponta aszpirint, vagy sem. (Néhány korábbi tanulmány azt sugallta, hogy az aszpirin csökkentheti a tumor kockázatát.) Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a kávézás csökkenti a vastagbélrák esélyét, de nem találtak a mostanihoz hasonló összefüggést. A szakemberek szerint a vastagbél tumorral küzdő résztvevők számának tekintetében ez volt az egyik legnagyobb tanulmány, amely a témában született. A kutatók feltételezése szerint a kávéfogyasztás azáltal csökkentheti a kolorektális rák kockázatát, hogy felgyorsítja az anyagok áthaladását a vastagbélen, ami azt jelenti, hogy a szövet kevesebb ideig van kitéve a potenciálisan rákkeltő anyagoknak. Az is lehetséges, hogy a kávéfogyasztás befolyásolja a bélben lévő mikrobák összetételét vagy a kávé alkotóelemei rákmegelőző tulajdonságokkal bírnak. Stenzel közölte: további tanulmányokra van szükség, hogy más populációknál is megnézzék a kávéfogyasztás hatását a vastagbélrák kockázatára és annak kiderítése érdekében, hogy az összefüggést befolyásolja-e a genetika. A mostani tanulmány készítésekor a kutatók azt kérdezték a résztvevőktől, hogy hány "adag" kávét isznak naponta, ami viszonylag szabad értelmezésre ad lehetőséget, tehát továbbra sem egyértelmű, hogy pontosan mekkora mennyiségű kávéval van összefüggésben az alacsonyabb vastagbélrák-kockázat. Más tanulmányok a bőr- és a mellrák bizonyos típusainak, valamint a prosztatarák alacsonyabb kockázatával hozták összefüggésbe a kávéfogyasztást.
Forrás: MTI, idesuss.hu
A spanyol kutatók az Amerikai Hipertónia Társaság kongresszusán ismertették eredményeiket. Koffein hatására gyorsul a szívműködés, a vérnyomás, pedig megemelkedik. A korábbi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy e vérkeringési változások csak átmenetiek, és nem vezetnek magas vérnyomáshoz, vagy más szív- és érrendszeri betegséghez. Esther Lopez Garcia és munkatársai a Madridi Független Egyetem klinikáján összegyűjtötték az orvosi szakirodalomból azokat a magas vérnyomásban szenvedők koffeinfogyasztásáról szóló adatokat. A nemzetközi folyóiratokban található öt ellenőrzött vizsgálatok során a magas vérnyomású betegek 200-300 milligram koffeint kaptak, ami egy-másfél csésze kávénak felel meg. A kutatók a hasonló feltételek között végzett megfigyelések adatait egyesítve és értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein ilyen dózisban a szisztolés vérnyomást átlagosan 8,1, a diasztolés vérnyomást 5,6 Hgmm-el emelte. Ez a hatás a koffein elfogyasztását követő egy órán keresztül tartott, ritkábban a vérnyomás csak három óra elteltével állt vissza a kiindulási értékre. A megfigyelési idő 4-25 év között változott és a kutatók hangsúlyozzák, hogy a megfelelően kezelt magas vérnyomásos betegeknél a kávé nem fokozta a betegséget. Idéznek egy nagy angol és egy svéd tanulmányt is, melyek azt jelezték, hogy az agyi katasztrófa előfordulása éppen azok között volt a legritkább, akik évtizedeken keresztül naponta több kávét ittak.
Forrás: MTI,napidoktor.hu
További cikkeink:
|
A kávé egyik legmegosztóbb dolog, a csoki és a vörösbor mellett az egészséges életmódról szóló párbeszédekben. Egészséges vagy éppen ellenkezőleg, ártalmas a kávé a koffeinfogyasztás? Egyáltalán hány kávét ihatunk meg naponta? Mi számít túlzott koffeinfogyasztásnak? Jót tesz-e a koffeinmentes kávé? Cikkünkben a legutóbbi kutatások eredményeit tárjuk fel.
A kávé csökkenti a cukorbetegség kockázatát
Régóta vita az orvosok körében, hogy egészséges vagy egészségtelen-e a kávé, illetve mennyi az egészséget nem károsító, napi megengedett mennyiség.
Naponta egy-két csésze kávé elfogyasztása csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát - egy új kutatás eredményei szerint. A kutatók 8500 Izraelben élő ember kávéfogyasztási szokásait vizsgálták tanulmányukban. A résztvevők közül nagyjából ötezren küzdöttek vastagbél tumorral, 3500 embernél nem diagnosztizáltak rákot.
A magas vérnyomásra hajlamos emberek vérnyomását egy jó erős kávé hirtelen megemeli, de ez a hatás nem tartós és nem növeli a szív-és érrendszeri kockázatot.