hírek
|
A szúnyogriasztó növény, a kakassarkantyú nyáron a balkonládák kedvelt dísznövénye, hiszen gondozása egyszerű, és tarka színes leveleivel gyönyörű színfolt lesz az erkélyen vagy teraszon.
Félcserjés dísznövény, amely akár egy méter hosszúra is megnőhet így akár balkonládába akár csüngő virágtartóba, jól mutat.
A növény, késő nyártól az ősz elejéig virágzik, ám a virágok aprók fehérek és jelentéktelenek. A kert napos vagy félárnyékos részbe is tehetjük, mindkét esetben szépen fejlődik.
Egy függő virágtartóba egy vagy két tő növényt ültessünk a balkonládába, pedig 30 centiméterenként egy növényt telepítsünk.
Tavasztól a növekedési időszakban öntözzük a földjét rendszeresen, de kerüljük a pangó vizet, mert könnyen kirohad a gyökere. Az öntöző víz mellé adhatunk hetente egy kevés tápoldatot is, majd ősszel csökkentsük le a locsolást is és hagyjuk el a tápoldatot.
Szinte bármilyen balkonvirág mellett jól érzi magát, és szépen mutat, így bátran kombináljuk muskátlival, bársonyvirággal, petúniával, vagy paprikavirággal.
A kakassarkantyú teleltetése igen gondos odafigyelést igényel, világos 10-15 fokos helyiségben érdemes átteleltetni, de egyszerűbb, ha minden évben újra megvásároljuk a növényt.
Forrás: kertvarázsmagazin, napidoktor.hu
A krémet egyelőre öt emberen tesztelték, a résztvevők a vitiligo elnevezésű, a haj és a bőr pigmentációjának hiányával járó betegségben szenvednek. Ám mivel az időskori őszülés hátterében ugyanezen festéktermelő sejtek kimerülése és elhalása áll, a most bemutatott krém a jövőben elvezethet az őszülést visszafordító szer megalkotásához is. A krém kereskedelmi forgalomba való kerülésére még a vitiligóban szenvedőknek is kell néhány évet várniuk. A krémről és a vizsgálatról a FASEB amerikai kísérleti biológiai szaklap legfrissebb száma számolt be.
Újraindított pigmenttermelés
A német és brit bőrgyógyászok együttműködésében készült kutatásba több mint kétezer vitiligóban szenvedő beteget vontak be. A vitiligo vagy magyarul pigmenthiány, foltos festékhiány a Föld lakosságának 1-2 százalékát, Magyarországon mintegy 100-200 ezer beteget érint. Jellemzője, hogy a bőr foltokban elveszíti barnaságát, azaz foltokban pigmentmentessé válik. A foltok lehetnek veleszületettek, de korral is kialakulhatnak. A pigmenthiányos foltok nem fájdalmasak, nem veszélyesek, és nem is fertőzőek, lelkileg azonban mégis sokak számára megterhelőek.
A vizsgálatba bevont betegeknél a kutatók azt találták, hogy pigmenthiány kialakulásával bőrükben bizonyos vegyületek szintje megugrik: többek között nő a peroxinitrit és a hidrogén-peroxid koncentrációja, ez utóbbi a fehérítők egyik összetevője is.
A most alkotott krém éppen a bőr hidrogén-peroxid szintjét hivatott csökkenteni. Az öt betegnél, akiken végül kipróbálták a krémet, mind a bőr, mind a szempillák pigmenttermelését sikerült visszaállítani, azaz festékanyag jelent meg a bőr korábban fehér foltjaiban, valamint a szőrszálakban.
Mivel a normál, korral járó őszülés során a hajhagymákban és a hajszálakban szintén megemelkedik a hidrogén-peroxid szint, a vegyület szintjének csökkentésével, jó eséllyel szintén visszafordítható a folyamat.
Forrás: origo.hu
Az Országos Epidemiológia Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban felkészültek az egészségügy számára is új kihívást jelentő vírusok, baktériumok azonosítására. Ez a laboratórium az egyetlen ilyen közegészségügyi célú létesítmény Közép-Európában, és hasonló az egész Európai Unióban is csak néhány országban működik.
Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő. A legveszélyesebb vírusok egyikének, a Krími kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a magyarországi megjelenése is jó példa minderre. A globalizáció, az áruk szabad mozgása, a turizmus előretörése is számtalan járványügyi veszélyt rejt magában. Egyre emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy a maláriát.
Csúcslaboratórium véd minket és Európát Hazánk már az európai uniós csatlakozást megelőzően elkezdte a felkészülést ezekre a helyzetekre. Egy uniós program keretében olyan laboratóriumot hoztak létre, amely Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzését és fejlesztését szolgálja. Rendkívüli események, veszélyhelyzetek (pl. bioterrorizmus) esetén is biztosítja a gyors reagálást, amelyben a diagnosztika szerepe kulcsfontosságú. Mindezzel hazánk kapuőr szerepét is erősíti Európai Unióban.
A Nemzeti Biztonsági Laboratóriummal (NBL) a legmagasabb biztonsági követelményeket is kielégíti, speciális védelmi rendszerekkel rendelkezik. A legveszélyesebb kórokozókkal való munkavégzés a dolgozók szempontjából és a környezetre nézve sem jelent kockázatot. A teljesen zárt, túlnyomásos védőruházat, a leghatékonyabb fertőtlenítő szerekkel végzett kötelező fertőtlenítés, az állandó, a környezethez képest sokkal alacsonyabb belső légnyomás, a különleges felszerelések, valamint a laboratórium 24 órás, folyamatos megfigyelése mind-mind a biztonságos és hatékony munkavégzést szolgálja.
Az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), illetve a járványügyi csúcslaboratóriumban az elmúlt 10 évben kifejlesztették a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét. A létesítmény - speciális kialakításánál fogva - alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére (akár kísérleti állatokban is), valamint biokémiai tesztek elvégzésére, gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájuk meghatározására. Mind a bakteriális, mind a virális veszélyes kórokozók esetében saját készítésű, nemzetközi körvizsgálatokban igazolt diagnosztikumok előállítására is képesek a szakemberek, melyhez a hátteret ez a speciális Biztonsági Laboratórium adja, így biztosítva a folyamatos diagnosztikai készültséget. A diagnosztikumok előállítása mellett a laboratórium veszélyes kórokozók elleni kísérletekben is részt vett, és készen áll az új influenzavírus, a H7N9 vizsgálatára is.
A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az Ebola vagy a Krími-kongói vérzéses láz. Fontos kiemelni, hogy a Krimi-kongói vérzéses láz vírusa déli szomszédjainknál jelen van, az azt terjesztő kullancs elterjedési határvonala egyre északabbra tolódott, így a betegség felbukkanása nem csak hazánkban várható, de azokban a környező országokban is, ahol eddig a fertőzés nem fordult elő.
A magas kockázati csoportba olyan kórokozók tartoznak, mint például a környezetben hosszú túlélési képességgel rendelkező anthrax és a pestis baktérium, a majomhimlő és a madárinfluenza vírusa. Az általuk okozott megbetegedésekre jellemző, hogy súlyos, gyakran életet veszélyeztető és sokszor nem tipikus tünetekkel jelentkeznek. Ez is az oka, hogy a felsoroltak közül több felkerült a bioterrorizmus esetén felhasználható kórokozók listájára. Ezek a kórokozók nem csak a bioterrorizmusban, hanem a behurcolt és az endémiás megbetegedésekben is jelen lehetnek. A megfelelő vizsgálatokat (pl. antibiotikum rezisztencia vizsgálatok, állatoltás) csak biztonsági laboratóriumi körülmények között lehet elvégezni. Ilyenkor a gyors és pontos vizsgálat nem csak a beteg életét mentheti meg, de a fertőzés időben történő észlelésével elkerülhető egy esetleges járvány kialakulása is.
Az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratórium munkáját és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Referencia Laboratóriumok felkészültségét a veszélyes kórokozók kimutatása terén nemzetközi szinten is elismerik. A nemzetközi - legtöbbször zárt - hálózatokban való részvétellel hazánk hozzájut a biológiai biztonságot szolgáló legújabb eljárásokhoz, diagnosztikai módszerekhez, részt vesz azok egységesítésében, fejlesztésében. A nemzetközi zárt információs rendszerekhez történő hozzáférés révén korán jutnak új fertőzések, járványok információihoz és lehetőségük nyílik a nemzetközi szakértőkkel történő konzultációra. Ez a háttér biztosítja ma a veszélyes kórokozók által okozott megbetegedések gyanújának kivizsgálását Magyarországon, mely nem csak a betegbiztonságot, hanem hazánk járványügyi biztonságát is szolgálja.
Forrás: ANTSZ, hazipatika.com
A burgonya és a többi fehér zöldségféle legalább annyira fontos a kiegyensúlyozott táplálkozásban, mint tiritarka rokonságuk - olvasható az Advances in Nutrition szakfolyóiratban közzétett tanulmányban. Bár a zöld, vörös és narancsszínű zöldségek sokkal gyakrabban fordulnak elő a dietetikusok ajánlásai között, a fehér zöldségek is jó tápanyagforrások, amelyek megérdemelnék, hogy gyakrabban kerüljenek egészségtudatos fogyasztók tányérjára is.
A kálium és a magnézium a fő értékük
A fehér zöldségfélék rostban, káliumban és magnéziumban gazdagok, és éppen ezek az anyagok a szükségesnél kisebb mennyiségben találhatóak meg a legtöbb ember étrendjében. A fehér zöldségek zászlóshajója, a burgonya ráadásul igen népszerű, amelyet a zöldségeket egyébként nem szívesen fogyasztók - például gyermekek - is hajlandóak megenni, így hozzájárulhat a zöldségfogyasztás általános növeléséhez. Ráadásul a keményítőben gazdag zöldségfélékből, így a krumpliból az Egyesült Államokban például az ajánlott bevitelnek mindössze felét fogyasztják. A sütési technikák, feldolgozási módszerek fejlődése, emellett a sütőolajok minőségének javulása révén a burgonya kezd megszabadulni korábbi egészségtelen hírnevétől.
Nemcsak a burgonya tekinthető a fehér zöldségek sztárjának: e csoportban találjuk a karfiolt, a hagymát, a gombát, a pasztinákot és a karalábét is, amelyek szintén kiváló élettani hatásokkal rendelkeznek, így ezeket is érdemes minél gyakrabban étrendünkbe iktatni.
Forrás: origo.hu
|
||||||||||||||||
Nincs is bosszantóbb nyáron, mint a szúnyogoktól hemzsegő kert vagy üdülő. A megoldás a szúnyogriasztó növény ( plectranthus coleoides) vagyis más néven a kakassarkantyú!
A kakassarkantyú apró kis ovális levelei zöldek vagy tarka színűek, és egy jellegzetes kámfor illatot bocsátanak ki magukból, ami miatt a rovarok, szúnyogok és molylepkék is elkerülik a körzetét. Így ha nyáron elhelyezünk néhány cserép szúnyogriasztó növényt a kertbe sokkal kevesebb szúnyog fog minket megtámadni.
Jó hír azoknak, akiket szorongással töltenek el őszülő hajszálaik: már készül a folyamatot visszafordító krém. Bőrön és szempillán már működik.
Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő.
Halálos kórokozók
A táplálkozással foglalkozó szakemberek magas antioxidáns-tartalmuk miatt főként a piros, zöld és narancssárga színű zöldségek fogyasztását ajánlják, míg a fehér színű zöldségfélék méltatlanul háttérbe szorulnak. Pedig nem kellene, hiszen élettani hatásaik ezeknek is igen kedvezőek.