hírek
|
Nyomokban kadmiumot, krómot, alumíniumot, mangánt és egyéb fémeket találtak a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói 32 különböző rúzs és szájfény vizsgálatakor. A minták egy részében ezek a fémek ráadásul az egészségre ártalmas szintet meghaladó mennyiségben voltak jelen - olvasható az Environmental Health Perspectives szakfolyóirat cikkében.
Olyan rúzsokat és szájfényeket választottak, amelyeket az amerikai fiatalok széles körben használnak. A vizsgált minták 7 vállalat termékeiből kerültek ki, de ezek az eredeti tanulmányban is csak azonosító számmal szerepelnek.
A rúzsok és szájfények a többi kozmetikumhoz képest talán még nagyobb veszélyt jelentenek a cikk szerint, mivel a bennük lévő anyagok nemcsak a bőrön át felszívódva, hanem az ajkak megnyalásakor, harapdálásakor vagy egy csók során közvetlenül lenyelve is a szervezetbe juthatnak. Egy rendszeresen sminkelő nő naponta átlagosan 24 milligramm rúzst használ, de aki napközben többször megigazítja sminkjét, ennek akár 3 és félszeresét (87 mg) is "elfogyaszthatja".
A rúzsokban található fémek tulajdonképpen szennyeződések, amelyek a gyártás során a gépsorról vagy a festékanyagokkal kerülhetnek a termékbe, ezért azokat értelemszerűen a gyártó nem fogja feltüntetni az összetevők között - emelte ki a kutatás vezetője. A probléma komolyabban pár évvel ezelőtt került előtérbe, amikor a legnépszerűbb rúzsmárkák 61 százalékáról derült ki, hogy ólmot tartalmaz. Egy ezt követő átfogó vizsgálat még ennél is szomorúbb eredményt hozott: az összes vizsgált mintában találtak ólmot, ráadásul a korábbiaknál négyszer magasabb koncentrációban.
Egy kis rúzstörténelem
Napjainkban a rúzsok zömének alapanyaga a méhviasz és a ricinusolaj: előbbi megfelelő bázist képez a pigmenteknek, utóbbinak, pedig a selymes csillogást köszönhetjük. A rúzs mai formáját közel 130 éve nyerte el, amikor Párizsban selyempapírba csomagolva árulták a méhviaszból, ricinusolajból, szarvasfaggyúból készült, legtöbbször kárminnal színezett terméket.
Az ajkak festése azonban már évezredek óta fontos a nők számára: az ókori Egyiptomban például tengeri fű, jód és egy igen mérgező növényi eredetű anyag elegyét kenték a szájukra, Kleopátra porrá zúzott hangyák, és bogarak keverékével színezte ajkait, Mezopotámiában pedig összezúzott féldrágakövek porát kenték a nők.
Forrás: origo.hu
Az életkor előrehaladásával együtt járnak olyan élettani változások, amelyek sebezhetőbbé, a különböző betegségekre fogékonyabbá teszik az emberi szervezetet, ugyanakkor befolyásolják az emésztéssel, az anyagcserével, a felszívódással, a keringéssel stb. kapcsolatos folyamatokat, hatásmechanizmusokat, megnehezítik az idős emberek eredményes gyógyszerezését. Ráadásul nemegyszer több krónikus betegség, elváltozás is kialakulhat egyazon betegnél, így a több gyógyszer egyidejű szedése miatt felmerülhet a különböző gyógyszerkölcsönhatások problémája is.
Élettani változások
Dr. Székely Gábor néhány, időskorban gyakori élettani változásnak a szervezetre tett hatását sorolja az alábbiakban: - Csökken az össz-izomtömeg, ezzel együtt az össz-kreatinin mennyisége is, ezért a veseműködésre jellemző kreatinin-érték már nem megbízható. - Csökken a testtömeg, nő a testzsír mennyisége, ezért a zsírban oldódó gyógyszerek tovább tartózkodnak a szervezetben, lassabban ürülnek, tovább hatnak. - Csökken a test össz-víztartalma, ezért a vízoldható gyógyszerek szérumszintje és hatása is nő, dózist kell csökkenteni. - Csökken 10-20 százalékkal a szérum albumin szintje, ezért nő a vérben a szabad gyógyszermennyiség és a toxikus hatás veszélye, emiatt gyakoribb ellenőrzés szükséges. - Csökken a gyomorsav-termelés, a bélmozgás, ezért lassabb a felszívódás, később alakul ki a gyógyszer hatása. - Kevesebb a szívben a béta-receptor, kisebb a szív perctérfogata (a kilökött vérmennyiség), ezért a béta-blokkoló szerek hatása gyengébb, a perctérfogattól függő szerek adását kisebb dózissal és óvatosabban kell kezdeni. - Időskorban csökken a gyógyszerek lebontása (metabolizmus) és kiválasztása is. Bár a vesefunkció nagyon egyéni, megállapítható, hogy 85 éves korra már csak kb. 50 százalékos, melyet ronthat a fennálló cukorbetegség, magas vérnyomás is. Vesén át, ürülnek például a digoxin, ciprofloxacin, H2-gátló fekélyellenes szerek.
Központi idegrendszeri változások
Időskorban nő az érzékenység a központi idegrendszerre, ható szerekre (pl.: nyugtatók, antikolinerg szerek, vérnyomáscsökkentők egy része, műtéti érzéstelenítők, fekélygátló szerek), főleg, ha a kognitív működés már zavartabb. Felmerülhetnek egyéb problémák is, így például alkoholgondok és több gyógyszer egyidejű szedése is. Az időskorú betegek, mintegy 20-25 százaléka alkoholizál valamilyen szinten. Az alkohol a gyógyszerek nagy részével kölcsönhatásba léphet. Idősebb korban jóval több ún. pszichoaktív szert kap a beteg, ez is bonyolítja a problémát. Az időskori kórházba szállítások, mintegy egyharmadáért a gyógyszerek toxicitása felel, ez nagyon magas arány! Ebbe belejátszik mindazon változás, amelyet felsoroltunk, és az ún. polipragmázia – azaz, hogy az idős beteg egyidejűleg többféle gyógyszert szed. Az idős korúaknál fokozottabb a gyógyszerkölcsönhatások, vagyis két, vagy több gyógyszer egymással reakcióba lépésének, nem kívánt hatások kialakulásának veszélye. A különböző készítmények gyengíthetik, vagy akár fel is erősíthetik egymás hatását. Érdekes adat, hogy a várható mellékhatások aránya: 5-nél kevesebb gyógyszer esetén kb. 4 százalék 5-10 gyógyszer között kb. 10 százalék 10 gyógyszer felett már kb. 28 százalék! Sok esetben lehet "terápiás hiba", amikor egy gyógysze rmellékhatást az orvos "új betegségként" értékel. Ilyen lehet például a NSAID (nem szteroid gyulladásgátló) okozta magas vérnyomás, vagy tiazid vizelethajtók, okozta köszvény.
Együttműködő-e az időskorú beteg?
Végeztek néhány vizsgálatot erre vonatkozóan, és kiderült, hogy az idősek csak 40-60 százalékban működnek együtt az orvossal. Az időskorúak körében nem ritka látás- és hallásprobléma, feledékenység, esetleg zavartság is hozzájárulhat a nem megfelelő gyógyszerhasználathoz. Vagyis lehetőség szerint egyszerűsíteni kell a gyógyszerelést, a beteg és a hozzátartozók számára érthetően elmondani a szükséges tudnivalókat, adagolást, várható mellékhatásokat stb. Sok idős beteggel az is a gond, hogy meglévő gyógyszerei közül egyet sem szeretne "feladni", abbahagyni. Valójában számos gyógyszer esetén ez gond nélkül megtehető lenne – kivétel ez alól valamennyi szív- érrendszerre és központi idegrendszerre ható szer! Minden esetben természetesen gondosan kell eljárni, lassan, fokozatosan lehet csak "leépíteni" gyógyszereket, kezeléseket.
Forrás: Egészségkalauz, vital.hu
A szív- és érrendszeri betegségek rizikója nő, legtöbbször magas vérnyomás alakul ki. A nagy mennyiségű zsír a cukoranyagcsere legfontosabb hormonjának, az inzulinnak a hatásvesztéséhez vezet. Ez nem minden estben jelenti, hogy a cukorbetegség megjelenik, de mindenképpen olyan anyagcsere változásokat okoz, melynek komoly következményei vannak. Az inzulin szükséges ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a cukrot a vérből (kivéve az idegsejtek, mert azok cukorfelvételéhez nem kell az inzulin).
Az elhízás során a zsír lerakódást annak helye szerint szokták csoportosítani. Ezek bár a megjelenésükben is mások, a legfontosabb különbséget mégis a bennük zajló zsíranyagcsere eltérései, a szabályozásuk, szabályozhatóságuk változatossága jelenti.
Hasi elhízás esetén a zsír nem csak a hasfal bőre alatt halmozódik, de a belek és a zsigeri szervek körül is. A felső és alsó testfél bőre alatt elhelyezkedő zsírsejtek jól reagálnak az inzulin szabályozó hatására.
Normálisan a zsírszövetből nem lép ki zsírsav étkezéseket kövezően, valamint inzulin emelkedést követően. A hasüregben elhelyezkedő zsírsejtek működését kevésbé befolyásolják ezek a tényezők, a zsírsav felszabadulás folyamatos.
Hogyan hat a májra a hasüregi zsír?
Szerencsére ez nem gyakori jelenség, de van olyan beteg, akiben súlyos májzsugor alakul ki az elhízás következtében. A kóros zsíranyagcsere másik következménye, hogy a vér magas zsírsavtartalma miatt romlik a szervezet az inzulinnal szembeni érzékenysége. Az inzulin nem kellő erejű hatékonysága arra érzékenyekben a cukorbetegség kialakulását provokálja.
Az anyagcserezavar hosszú távon szívérrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Ezért az elhízás, különösen annak hasi formája és a cukorbetegség, a máj fokozott zsírraktározása révén májkárosodáshoz vezethet. Mégsem ez a legfontosabb szövődmény. A zsírmáj kialakulása inkább indikátora a várható érbetegségeknek. Magát a zsírmájat nem kell, sőt nem is lehet kezelni. A cél a hasi elhízás, a túlsúly megszüntetése, és ezzel az érbetegségek kialakulásának megelőzése. Siker esetén párhuzamosan a májeltérések is javulnak.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon.
A központi idegrendszerben több millió idegsejt található, amelyek elektromos jeleket küldenek az agyból és az agyba. Ezek a jelek a sejt huzalszerű nyúlványain (axonok) vagy idegrostokon keresztül terjednek. A myelinhüvely egy olyan zsírban gazdag anyag, amely bevonja és védi ezeket a rostokat, hasonlóan az elektromos huzalok körül található szigeteléshez.
A sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél az immunrendszer tévedésből elpusztítja a myelinhüvelyt létrehozó sejteket. A folyamat során kialakuló gyulladás eredményeként a myelinhüvely megduzzad és leválik az idegrostokról. A levált myelin idővel elpusztul, helyét megkeményedett (sclerotisáló), foltokban kialakuló hegszövet veszi át a rostokon. Amikor az ideg impulzusok elérik a károsodott területet, az impulzusok nem tudnak továbbterjedni, így az információ elakad. Végeredményként a folyamat az idegek elpusztulásához vezet, amely az SM-mel együtt járó tartós károsodásnak az alapja.
Genetikai tényezők bizonyos embereket érzékenyebbé tesznek a sclerosis multiplex iránt. A genetikai érzékenység azonban csak része a betegség kialakulásának. Számos kutató szerint a betegség egy a myelin fehérjéhez hasonló fehérjéhez kapcsolható, amit egy vírus juttathat be a szervezetbe. A folyamat eredményeként az immunrendszer fokozottan reagál a myelin fehérjékre, és emiatt nagyobb valószínűséggel alakul ki sclerosis multiplex az erre érzékeny betegekben.
A betegség fellángolását (exacerbatio) vírusfertőzés, például egy megfázás, influenza, forró fürdő, szaunázás, továbbá az immunrendszer - a terhesség első 6 hónapjában bekövetkező - változásai is előidézhetik.
Mi vezethet az SM kialakulásához?
Örökletesség. A sclerosis multiplex gyakoribb az észak-európai származású betegekben. Van továbbá a betegségnek egy genetikai komponense is, bár a sclerosis multiplexes betegek gyerekeinél csak az esetek 5 százalékában alakul ki SM. A kutatók feltételezik, hogy a sclerosis multiplex kialakulása iránti érzékenység öröklött, de a betegség csak akkor jelenik meg, ha a környezeti kockázati tényezők is jelen vannak.
Környezeti tényezők. A környezeti tényezőknek hatása lehet a sclerosis multiplex kialakulására. Több vírus és baktérium állhat az SM hátterében. Leggyakrabban az Epstein-Barr vírust, a mononucleosis infectiosa kialakulásáért is felelős vírust hozzák összefüggésbe vele. Egyes vizsgálatok felvetették, hogy egy bizonyos kritikus időszakban kialakuló fertőzés állhat az akár egy évtizeddel később kialakuló SM hátterében.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
|
||||||||
A rúzs hatezer éves történetében sokféle hozzávalóval kísérleteztek, a tengeri növényektől kezdve a rovarok nedvén vagy szarvasfaggyún át egészen a szintetikus kemikáliákig. Az utóbbi években azonban olyan anyagok is felbukkantak a rúzsokban, amelyek hosszú távon az egészségre is ártalmasak lehetnek.
Ami az egészségre gyakorolt hatást illeti, a vizsgált rúzsok és szájfények némelyikének rendszeres használata túlzott króm-, alumínium-, kadmium- és mangánterhelést jelent a szervezet számára. Mivel a nehézfémek zömét korábban összefüggésbe hozták bizonyos daganatos betegségek kialakulásával, ezért a szakemberek mindenképpen óvatosságra intenek a rúzsok hosszú távú használata során.
Az idős korban megnő a gyógyszerfogyasztás: egy amerikai adat szerint az USA-ban a hatvanöt év felettiek kapják az összes felírt gyógyszerkészítmény mintegy negyven százalékát. Magyarországon is hasonló lehet az arány, ezért különösen érdemes ismerni azokat a körülményeket, amelyek az idős korban befolyásolhatják a gyógyszerezés hatékonyságát.
Az elhízás jelentős egészségügyi probléma az egész világon. Nem egyszerűen esztétikai hiba. Még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy a nagy súly miatt tönkremennek az alsó végtagok nagy ízületei, illetve degenerativ gerincbetegség jelenik meg, bár ezek is megkeserítik a beteg életét. A kövérség egy fajta anyagcserezavart jelent.
Normális testsúly esetén a kis mennyiségű hasüregi zsírból felszabaduló zsírsav feldolgozása a máj számára nem jelent problémát. Nagy mennyiségű hasüri zsírtartalom mellett azonban a vérben folyamatosan magas a zsírsav szintje. A belszervek felől ez elsőként a májba vezetődik. Ha meghaladja a máj feldolgozó képességét, zsírcseppek formájában, a máj sejtjeiben rakódik le. A zsírraktározás az esteknek egy részében a májsejtek károsodásához vezet.
Az orvosok és a kutatók jelenleg nem tudják pontosan, mi váltja ki a sclerosis multiplexet előidéző autoimmun folyamatot, ám úgy tűnik, hogy az arra érzékeny betegekben egy kiváltó tényező szükséges a folyamat elindításához.