daganat

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente körülbelül 66 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb daganat még mindig a tüdőrák.

Férfiaknál a prosztata-, és a fej-nyaki rákos betegségei, míg nőknél a vastag-, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést.

A daganatos betegségeknél különösen fontos lenne a megelőzés, a szűrővizsgálatok elvégzése és a korai diagnosztika, amiben sokat segítene, ha a betegek - ismerve a jellegzetes panaszokat -a tünetek jelentkezése esetén azonnal orvoshoz fordulnának. Talán akkor hazánkban a rák nem követelne évente 33-34 ezer áldozatot.

A legtöbb ráktípus a korai stádiumban nem produkál jellegzetes tüneteket, azonban felborítja szervezetünk egyensúlyát. A tünetek először nem biztos, hogy elég riasztóak, csak ha már elég sokáig nem múlnak el, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat. A következőkben olyan figyelmeztető korai és késő tüneteket mutatok be, amelyekkel az egyes daganatok jelentkezhetnek.

Bőrdaganatok

Ha a festékes anyajegyek színe és mérete megváltozik vagy 35 év felett új festékes folt jelennek meg, illetve nem gyógyuló sebek, fekélyek esetén keressünk fel egy szakorvost. Későbbi tünet lehet, amikor a bőrdaganat vérezni kezd, fekélyessé válik.

Mellrák

Korai tünet leggyakrabban önvizsgálat során felfedezett különálló, nem nyomás érzékeny, nem körülhatárolt, tömött vagy kifejezetten kemény tapintatú csomó. Ha azonban az emlő bőrén, vagy az emlőbimbó területén behúzottságot, illetve véres váladékozást észlelünk, az előrehaladott folyamatra utalhat. Ilyenkor a hónaljárokban megnagyobbodott nyirokcsomók lehetnek. Az emlő mérete is megváltozik: ödémássá, fájdalmassá válhat.

Fül-orr-gége daganatok

Egyik jellegzetes tünet az állandó vagy visszatérő rekedtség. A nyakon kemény tapintatú csomó jelenhet meg, illetve nyeléskor fülbe sugárzó fájdalom is lehet. Később, amikor a daganat növekszik, fulladásérzés lehet főként fekvő helyzetben, illetve a nyelés is nehezítetté válik. Gyakran csak a véres köpet miatt keresnek fel az egyének szakembert.

Hasnyálmirigy daganat

Az emésztőrendszer második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Jelentős fogyással, gyengeségérzéssel, puffadással, zsírszéklet megjelenésével jár. A kezdeti bizonytalan hasi fájdalom, később erősödik, övszerűvé válik. Később sárgaság is kialakulhat.

Heredaganatok

Napjainkban az egyik legsikeresebben gyógyítható rák. Eleinte a herében tapintható fájdalmatlan, tömött göb hívja fel a figyelmet, ami később fájdalmassá válik. Sok esetben a here megnagyobbodik, mivel a herezacskóban folyadék szaporodik fel. Ha a daganat hormont termel, a mellek megnagyobbodhatnak. A fájdalom gyakran a deréktájékon jelentkezik. Ha előre haladott a folyamat, a lágyékon tapintható nyirokcsomók jelennek meg.

Hólyagdaganat

Nem túl gyakori ráktípus és csak későn ad jellegzetes tünetet. A véressé vált vizelettel, vesetájéki vagy hasi-, alhasi fájdalommal keressünk fel egy szakorvost. Gyakran az ismeretlen okból kialakult étvágytalanság, fogyás, vérszegénység hátterében is ez a rák állhat.

Májdaganat

A májban gyakrabban fordulnak elő más daganatok áttétei, mint elsődlegesek. A rosszindulatú májdaganatok gyakran lázzal, fogyással, májmegnagyobbodással, sárgasággal járnak. Nyomásérzékenység lehet a bordaív alatt, esetenként a tumor is tapinthatóvá válik.

Méhnyakrák

Ez a ráktípus gyakrabban fordul elő azokban a nőkben, akik fiatal korban kezdték a nemi életet, akik gyakran váltogatják partnerüket, vagy többször szültek. Azonban sokáig nem okoz panaszt, ezért fontos hangsúlyozni a nőgyógyászati rákszűrés fontosságát a korai felismerésben. Előrehaladott stádiumban a daganat bővebb folyással vagy vérzéssel jelentkezik. Gyakori panasz a derék-, kismedencei fájdalom, illetve az alsó végtagok ödémája.

Pajzsmirigydaganatok

Korai tünetek közzé tartozik a nyak-, fül- és tarkótáji fájdalom, nyelési nehezítettség. Megtévesztő tünet lehet a rekedtség. A nyaki nyirokcsomók megnagyobbodhatnak. Durva, egyenetlen felszínű, nagyobb pajzsmirigy tapinthatóvá válik.

Petefészek daganat

Klinikailag tünetszegény, sokféle daganatos megbetegedést utánozhat. Alhasi feszülést, fájdalmat okozhat. Később puffadás, fogyás, gyengeség és rendellenes vérzés jelentkezik.

Prosztata- (dülmirigy-) rák

Tüneteket ritkán okoz, így korai felismerés csak szűrővizsgálatok alapján lehetséges. Jellegzetes tünetek később a gyakori vizelés, a vizeletürítés zavara, véres vizelet. A folyamat kiterjedt lehet, ha már részleges vagy teljes vizeletelakadást, illetve csontfájdalmat okoz.

Tüdőrák

Kezdetben semmilyen tünete nincs a daganatnak, fájdalom is csak akkor jelentkezik, ha a daganat a mellhártyát is érinti.  Nagy szerepe van a korai diagnózisban a tüdőszűrőnek. A köhögés, mint tünet lehet állandó, kínzó, ugató, illetve ingerköhögés. A köpet ilyenkor vércsíkos vagy véres lehet. Később a gyengeség, fogyás, fulladás, vérköpet mennyisége fokozódik.

Vastag- és végbélrák

Mindig gondolni kell rá, ha az eddigi székelési szokás megváltozik, ha szorulás és hasmenés váltakozik, ha fájdalmassá, nehezítetté válik a székürítés. A széklet mennyiségében, állagában is változás lép fel, sokszor friss vagy alvadékos vér, illetve nyák található benne. Ezek a tünetek sokszor összetéveszthetőek az aranyér okozta tünetekkel. Később hasi diszkomfort érzés, görcsös fájdalom jelentkezhet. Emellett gyakori a fogyás, vérszegénység, sápadtság, mint általános tünet. Amennyiben a felsorolt tünetek közül csak egy is előfordul, érdemes szakorvoshoz fordulni.

Vesedaganat

Kezdeti stádiumban ritkán okoz jellegzetes tüneteket. Leginkább hasi, deréktáji panaszok miatt keresnek fel szakembert, és így véletlenül fedezik fel a daganatot. Ha előre haladott a folyamat, vérvizelés, deréktájon jelentkező tompa vagy görcsös fájdalom észlelhető. Nem ritka, hogy tapinthatóvá válik a daganat. Kísérő panaszok lehetnek a láz hidegrázással, a fogyás, hasi puffadás, hányás és a hirtelen jelentkező magas vérnyomás.

Forrás:

Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható

További cikkeink:

Cholican kapszula

Ican kapszula

Spirulina kapszula

Lecitin tartalmú kalcium

A Hepatology című orvosi szakfolyóirat szeptemberi számában megjelent tanulmány szerint a sáfrány hatékonyan alkalmazható a májrák megelőzésében és megállítására, azaz kiváló természetes kemopreventív anyag.

A máj sejtjeiből elsődlegesen kiinduló daganat, azaz a májsejtrák (hepatocelluláris karcinóma, HCC) a világon az ötödik leggyakrabban előforduló rákfajta, és a köznyelv legtöbbször ezt a daganatos betegséget érti "májrák" alatt. A májsejtrák kialakulásának kockázatát leginkább a krónikus hepatitis B és C vírusfertőzés növeli, de e betegségre hajlamosít a vastúlterhelés, a zsírmáj és a túlzott alkoholfogyasztás is. Kialakulásában továbbá szerepet játszhatnak káros környezeti hatások (dohányfüst, benzingőz, stb.) is.

Manapság a rák ellen folytatott küzdelemben komoly érdeklődés övezi a gyógynövényeket és fűszernövények kemopreventív hatásait, hiszen kevés igazán hatékony kezelési mód létezik a daganatok kialakulásának megelőzésére és elburjánzásának megállítására. Korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy a sáfrány (Crocus sativus) antioxidánsokban igen gazdag, gyulladásgátló és rákellenes hatású, így a kutatók komoly reményekkel vágtak bele e fűszer vizsgálatába.

A kutatás során a szakemberek májsejtrákos patkányokon vizsgálták a sáfrány hatásait. A 22 hétig tartó kísérletben az állatokat először rákkeltő anyaggal (dietil-nitrozamin, DEN) kezelték, majd két hét elteltével naponta adtak nekik testsúly-kilogrammonként 75 mg, 150 mg vagy 300 mg sáfránykivonatot. Az eredmények azt mutatták, hogy a sáfrány jelentősen csökkentette a májban található csomók (nodulusok) számát, továbbá a legnagyobb dózissal kezelt egyedekben teljesen meggátolta a csomók kialakulását. A sáfrány megelőzésként is hatásosnak bizonyult: a vizsgálat előtt megelőzési céllal alkalmazott sáfránykúra hatására jóval kisebb mértékben nőttek a máj károsodásának mértékére utaló májfunkciós értékek (pl. GGT, ALT, AFP).

Az eredmények azt sugallják, hogy a sáfrány rákellenes hatással rendelkezik, segíti a károsodott sejtek úgynevezett programozott halálát (idegen szóval apoptózist), gátolja a rákos sejtek burjánzását és csökkenti a gyulladásokat. A további kutatások a sáfránykivonat működési mechanizmusát kívánják feltárni.

Forrás: origo.hu

A nyelőcsőrákban megbetegedők 50 és 70 év közöttiek, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél.

A táplálkozási szokásokkal összefüggésben nagy eltérések vannak az egyes térségek között a betegség előfordulásában. Kínában elterjedtebb, Európában valamivel ritkább betegség a nyelőcsőrák, ám ezzel együtt is számos tragédiáért felelős. Magyarországon évente körülbelül négyszáz új beteget regisztrálnak. A nyelőcsőrák hazánkban az összes rosszindulatú daganatnak nagyjából 2 százalékát, a tápcsatorna lehetséges tumoros elváltozásainak 4 százalékát adja.

A nyelőcső (oesophagus) a garat és a gyomor között helyezkedik el, a mellüregen áthaladva átfúrja a rekeszizmot. Belülről nyálkahártya béleli, önálló kötőszövete és erős izomszövete van - a perisztaltikus mozgás révén képes a falatot a gyomor felé - egészséges állapotában a testhelyzettől gyakorlatilag függetlenül - továbbítani.

Kit fenyeget a nyelőcsőrák?

A nyelőcsőrákban megbetegedők életkora általában 50 és 70 év között van, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél.

A kiváltó okok között legfontosabbakként a táplálkozási szokásokat tartják számon. Az alkoholfogyasztás, a rendszeresen, forrón elfogyasztott étel, a túl fűszeres étrend, a vitaminhiány, valamint a dohányzás, a munkahelyi ártalmak - például egyes vegyszerek éveken át történő használata - említhető a veszélyeztető tényezők között.

A veszélyeztetettség a kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén megtöbbszöröződik. A szakirodalom megemlíti a HPV-fertőzés (humán papilloma víruscsalád) szerepét is, amelyek a hámsejtekbe integrálódva azokat fogékonyabbakká teszik a daganatos elváltozásokra. A nyelőcső kémiai vagy fizikai sérülései, hegei és a szöveteket károsító sugárterápia is említhető a kockázati tényezők sorában.

A nyelőcső sérüléseit nemcsak külső tényezők, lúgok, mérgek a szervezetbe kerülése okozhatja, hanem az olyan „belső ártalmak” is, mint például a reflux-betegség, amely során a gyomor tartalma rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, s a savak károsítják annak nyálkahártyáját. Mindez akár egy Barrett-oesophagus nevű, a nyálkahártya megváltozásával járó elváltozást is eredményezhet, amely magában hordozza a rosszindulatú elváltozás kialakulásának veszélyét.

Milyen tünetei lehetnek a nyelőcsőráknak?

Az esetek döntő többségében a nyelőcsőrák diagnosztizálásakor a tumor már előrehaladott állapotban van jelen a szervezetben. Legfontosabb a tünet a nyelési nehézség (dysphagia) lehet. Ennek a tünetnek azonban számos válfaja létezik: nyelési gondokat beidegzési zavar, elzáródás, gyulladás, de akár görcsök és pszichés tényezők is okozhatnak.

A nyelőcsőrák gyanúja akkor vetődik fel inkább, ha a nyelési nehézség nem folyadékiváskor, hanem szilárd táplálék elfogyasztásakor jelentkezik. Ez kezdetekben nem állandó panasz, ám az idő előrehaladtával egyre sűrűbben fordulhat elő, és súlyossága - a nyelőcső átmérőjének fokozatos szűkülésével - erősödik, egy idő után már a pépes ételek fogyasztása is fájdalmat okoz.

Tünet lehet a visszatérő hányás és csuklás, a hátba kisugárzó fájdalom, vérszegénység, valamint mindezek mellett a rákos folyamat általános jellemzőjeként is számos alkalommal leírt fogyás. Figyelmeztető jel a tartós köhécselés éppúgy, mint a krónikus rekedtség.

A nyelőcsődaganat kezelés nélkül a nyelési nehézség fokozódásához, majd teljes nyelésképtelenséghez vezet. A daganat betörhet a légcsőbe és étkezéskor fulladásos rosszullétet, okozhat.

Forrás: Rákgyógyítás,napidoktor.hu

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Chitosan kapszula

Super kalcium por

A betegség kezdetén a pajzsmirigydaganatok alig okoznak tüneteket. Csak a tumor méretének növekedésével jelentkeznek a panaszok.

A páciensek egy növekvő csomót észlelnek a pajzsmirigyben, ami nyomja a nyelő- illetve a légcsövet, ezért az evés vagy a lélegzés nehézségekkel jár. Az is előfordul, hogy egyéb okból készült vizsgálat (ultrahang, CT) mellékleleteként kerül felismerésre.

Ha a növekvő pajzsmirigydaganat az idegpályákat károsítja, különböző jelenségeket okoz, így például a hangredő bénulása miatt a hang rekedtté válik.

Ezen kívül kialakulhat az ún. Horner-szindróma, ami a pupilla szűkülésével, a szemgolyó szemüregbe való besüllyedésével, valamint az érintett oldalon a szemhéj lecsüngésével jár.

Ha a nyaki nyirokcsomókat is érinti a pajzsmirigydaganat, akkor ezek erősen megduzzadnak, és a környező szövetek tönkremennek.

A pajzsmirigydaganat terápiája.

A pajzsmirigydaganat kezelése a tumor típusától, illetve a betegség kiterjedésétől függ.

A személyre szabott legmegfelelőbb terápia kiválasztása különböző orvosi tudományterületek szakembereinek közös döntése. Sebészek, onkológusok, onkoradiológusok, endokrinológusok vesznek részt a betegség kezelésében.

Az alkalmazható módszerek, közé tartozik az operáció, a radioaktív jódterápia vagy a külsőleges sugárkezelés. Hormonterápiára akkor van szükség, ha a pácienseknek – például a teljes pajzsmirigy eltávolítása után- pajzsmirigy hormonra van szükségük.

A kemoterápia a pajzsmirigyrák kezelésében eddig alig alkalmazott módszer, mivel a pajzsmirigy-tumorok gyakran alig reagálnak a terápia során alkalmazott gyógyszerekre (cystostatikumok). Az elszórtan kialakult áttétek, és a különösen agresszív tumorok kezelésében viszont a kemoterápia hatékony lehet.

Pajzsmirigybetegségek tünetei – Mire figyeljen?

A pajzsmirigy rendellenességek előfordulásuk gyakoriságát tekintve hazánkban is népbetegségnek számítanak. A tünetek igen szerteágazóak lehetnek, az elváltozások korai észlelése a megfelelő kezelés szempontjából is különösen fontos.

Forrás: Onmeda.de,

Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható

Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal	Banting növényi tabletta és por