daganat
| ||||||||
|
A felfedezést egy olyan kutatás során tették, amely az agydaganat és az agyi gyulladásokban szerepet játszó peptid, az úgynevezett P-anyag összefüggéseit vizsgálta. A P-anyagot az idegrendszer szabadítja fel a testünkben, hozzájárulva a szövetek duzzanatához sérülések után. Az agyban a P-anyag szintje jelentősen megemelkedik traumás agysérülést és agyi érkatasztrófát követően. „Egy ideje már tudjuk, hogy a P-anyag szintje a különböző daganattípusok esetén is megemelkedik a szervezet különböző részein” – magyarázta Dr. Elizabeth Harford-Wright. „Arra voltunk kíváncsiak, vajon a peptid megemelkedett szintje az agydaganatos sejtekben is megfigyelhető-e, és ha igen, ez befolyásolja-e a daganat növekedését. Főként azt próbáltuk kideríteni, hogy a P-anyag gátlásával megállítható-e a daganat növekedése.” Dr. Harford-Wright kimutatta, hogy a P-anyag szintje az agydaganatos szövetben sokkal magasabb. Abból kiindulva, hogy a P-anyag kötődik az NK1 receptorhoz, az aprepitant hatóanyagú antagonista gyógyszert használták fel a P-anyag kötődésének gátlására a receptorhoz. Az aprepitant hatóanyagú készítményt jelenleg a kemoterápia során fellépő hányinger kezelésére használják. Lenyűgöző eredményeket kaptak. Sikerült meggátolni a P-anyag kötődését az NK1 receptorhoz, ami az agydaganat növekedésének korlátozását eredményezte, sőt a daganatos sejtek pusztulását okozta. „A P-anyag működésének gátlásával az agydaganatokban megállítható az agytumor növekedése” – mondta a kutató. „Ez az izgalmas felfedezés újabb lehetőségeket vetít előre a következő években az agydaganat kezelésében.”
Forrás: Medipres, vital.hu
A leggyakoribb agydaganat-típus a glioblasztóma, amely Dr. Deliang Guo, az Ohioi Állami Egyetem Rákközpontjának onkológus adjunktusa és munkacsoportjának vizsgálatai szerint az esetek 90 százalékában rendelkezik egy „hiperaktív” koleszterin jelátviteli útvonallal. Ez azt jelenti, hogy a daganatsejtek arra vannak programozva, hogy magukba szippantsák az LDL-koleszterint, ami tovább táplálja a növekedésüket. „Kutatásunk kimutatta, hogy a tumor sejteknek nagy mennyiségű koleszterinre van szükségük a növekedéshez és a túléléshez. Ha gyógyszeresen vágjuk el előttük a koleszterinforrástól, akkor forradalmian új terápiás módszert dolgozhatunk ki a glioblasztóma kezelésére” – nyilatkozta Guo. Dr. Paul Mischel, a Kaliforniai Egyetem Jonsson Rákközpontjának patológus professzora hozzátette: „Lehetséges, hogy a felkínált stratégiával gátolható a mechanizmus, a tumor sejtek elpusztításához, pedig nem lesz szükség jelentős mérgező anyag bevetésére. Sokkal hatékonyabb kezelés válik lehetővé az agydaganat e halálos fajtájában szenvedő betegek számára.” Az eredmények emberi agydaganatsejtek laboratóriumi vizsgálataiból és állatkísérletekből származtak. A tanulmányt a Cancer Discovery című folyóirat közölte. A multiform glioblasztóma felnőtteknél fordul elő leggyakrabban. A legagresszívabb daganattípusok egyike, kezelése igen bonyolult. A felfedezésétől számítva átlagosan 15 hónap túlélési időre lehet számítani.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
Íme egy tipikusan férfi betegség: a prosztata megbetegedése sajnos nagyon sok férfit érint. A prosztatarák számít a leggyakoribb ráktípusnak, amelybe a páciensek belehalnak. De hogyan is alakul ki?
A prosztata vagy dülmirigy egy mirigyes szerv, a húgyhólyag alapja és a medencefenék között található meg. A prosztata hátsó felszínét ki lehet tapintani a végbél felől. Mivel a prosztatának négy része van, elmondható, hogy a prosztatarák leggyakrabban a perifériás, külső zónájából alakul ki. A betegség leginkább idős férfiak körében jelentkezik, 80 éves kor felett. Ám hogy miért alakul ki pontosan, nem ismert. Szerepet játszhat benne, ha valakinek a családjában több férfinál is előfordult a betegség - genetikai okai tehát mindenképpen vannak a prosztatarák kifejlődésének. Mivel a betegség csak akkor alakul ki, ha tesztoszteron is jelen van, valószínű, hogy hormonális okok szintén állnak a prosztatarák hátterében. Az életkor előrehaladottsága fontos tényező.
Mikor gyanakodhatunk prosztatarákra? Hasonlóan a legtöbb rákos megbetegedéshez, a rák jelei nem mutatkoznak meg a korai szakaszban, csak akkor, ha a prosztata központi részéből indul ki a daganat.
Sokszor csak lappangó formában van jelen a prosztatarák, sőt, ki sem derül az ember életében. Viszonylag szerencsés esetnek számít, ha a prosztata jóindulatú megnagyobbodása miatt megy a férfi orvoshoz, ahol elvégzik a vizsgálatokat, és a szövettan kimutatja, hogy rák is kifejlődőben van. Ez a kezdeti prosztatarák, amelynek nincsenek tünetei, a megnagyobbodás produkál csupán tüneteket.
Amennyiben a daganat a központi zónából indul ki, észrevehetők a betegség kezdeti szakaszában a prosztatarák tünetei: a vizelet folyása nehézkessé válik. Ha viszont a kór a prosztata perifériás, külső zónájából alakul ki, a rák jelei csak akkor jelentkeznek, ha már áttétet képzett a daganat. A betegség azért szed annyi áldozatot, mert sajnos a külső zóna a leggyakoribb kiindulási hely, és a páciens többnyire a már észlelhető tünetek után fordul orvoshoz: a prosztata tájékán keletkező kellemetlen tünetek indítják útnak.
A prosztatarák tünetei ebben az esetben a vizeletürítéssel kapcsolatos problémák - a férfinak vizelés közben panaszai vannak, sűrűn kell vizeletet ürítenie, éjszaka kijárkál a vécére.
Előfordul, hogy szex során, vagy után tapasztal furcsa tüneteket - szexuális zavarokkal küzdhet, észreveszi, hogy a sperma nem olyan, mint máskor, esetleg véres elszíneződése van. Nem szabad megvárni, hogy a daganat már komoly vizeletürítési nehézséget okozzon, mert az azt jelenti, hogy méretes. Jellegzetes érzés prosztatarák esetén, hogy a férfi úgy érzi, sosem tudja eléggé kiüríteni a húgyhólyagját. Valóban, ha nem ürül megfelelően a vizelet, további problémákat okoz – melynek, azaz eredménye, hogy a beteg még rosszabbul érzi magát. A vizeletürítés fájdalmassá válik, a beteg fájdalmat és égető érzést tapasztal vizeléskor. A hólyagban pangó vizelet felülfertőződéshez vezet, melynek akár vesegyulladás is lehet a vége.
Súlyos esetben, amikor a daganat már áttétet képez a körülötte levő szervekben, a prosztatarák tünetei az ágyék, a gát, keresztcsont táján érezhető fájdalom, mely nem erős, de állandó. A lábakban tüneteket okozhat azzal, ha a nyirokcsomókba is átterjed a daganat, ezáltal az alsó végtagok duzzadni kezdenek. Amennyiben a daganat a csontokba is eljut, fájdalom tapasztalható a hát- és a deréktájékon, a csípőben, sőt a combcsont táján is. A rák áttétei akár csonttöréseket is okozhatnak.
A rák jelei általában is jelentkeznek a prosztatarákos betegnél: nincs étvágya, gyenge, émelyeg, hányinger gyötri és hány.
A prosztatarák megállapítása
Négy stádiuma van a prosztataráknak: a harmadikban haladnak túl a prosztata tokján a daganatsejtek és terjednek a körülötte levő szervekre, a negyedikben, az utolsóban pedig már a távolabbi szerveket is érintik.
Prosztatarák kezelése
A prosztatarák kezelése nagymértékben függ nemcsak a betegség stádiumától, hanem a beteg életkorától, általános egészségi állapotától. Már a korai szakaszban is a prosztata teljes eltávolításával lehetséges a gyógyulás. Ezt a radikális műtéti beavatkozást azonban azokon végzik, akiknek egészségi állapota jó, van esély rá, hogy akár tíz évet is élhessenek. A műtét nemcsak megterhelő, hanem a későbbiekben fennáll a lehetősége annak, hogy a páciens merevedési zavarokkal küzd majd, vizelettartási problémái lesznek.
A daganatot nem lehet eltávolítani a besugárzási technikával - amely külső és belső forrásból is történhet -, a daganatos sejtek pusztítása a célja. Bár jók az eredményei, olyan következményekkel jár, melyek később nehezíthetik a beteg mindennapjait - a hólyag és a végbél gyulladását eredményezik. Ha sem a sugárzás, sem a műtét nem jöhet szóba, az orvosok tesztoszteron-csökkentéssel igyekeznek gyógyítani a beteget. Ha a heréket eltávolítják, hasonló eredményt érnek el.
A kezelést követően gyakran kell ellenőrzésre járni, ami nagyon fontos, hiszen az orvos észreveheti a változásokat, időben reagálni tud, ha ismét kiújul a kór. Megelőzésnek csak a rendszeres orvosi vizsgálat tekinthető, amely életmentő lehet!
Forrás: napidoktor.hu
Az agyi tumorokhoz számos jó és rosszindulatú agydaganat tartozik. Kétharmaduk szerencsére jóindulatú, a rosszindulatú agydaganat sokkal ritkábban fordul elő. Néhány jellegzetesen gyermekkorban alakul ki, és vannak, melyek felnőttkorban jelentkeznek.
Az agydaganat leggyakoribb tünetei Tipikus tünetek, melyek agydaganatra utalhatnak:
Ha felsorolt tüneteket tapasztalja, forduljon neurológus szakorvoshoz! A cikkben említett tünetek általánosak, ezek alapján ne állítson fel öndiagnózist! Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Vannak olyan esetek is, melyeknél egyáltalán nem jelentkezik fejfájás. Panaszaival keressen fel szakorvost!
A jóindulatú agyi tumorok közé sorolják a hipofízis adenómát, a rosszindulatúakhoz a glioblasztómát. Az agydaganatokat asszerint csoportosítják, milyen szövetben alakultak ki. Leggyakrabban különböző gliasejtekből indulnak ki, amelyek az agy támasztósejtjei. Ezt a tumortípust gliomának nevezzük, ide tartozik az astrocytoma, az oligodenroglioma, a glioblastoma és a kevert glióma. Ependimomának nevezik az agykamrák belső hártyájából eredő tumorokat. Továbbá vannak tumorok, melyek az agyhártyából indulnak ki, ezek a meningeomák. Ritkábban fordulnak elő az agyalapi mirigy daganatai (hipofízis tumor) vagy idegrostokból kiinduló daganatok (neurinoma). A központi idegrendszer primer limfómája a nyiroksejtekben alakul ki, melyeknek fontos szerepe van az immunvédelemben. Nyiroksejtekből áll többek között a lép, a nyirokcsomók, és megtalálhatóak a vérben is. A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a kisagyban lévő medulloblastoma. A felsorolt primer agydaganatoktól, melyek az agyban keletkeznek, el kell különíteni az agyi metasztázist, mely más szervek daganatainak áttéte. Az agydaganatok okairól és kockázati tényezőiről még keveset tudunk. A terápia a daganat típusától és a tumor helyétől, elhelyezkedésétől függ.
Forrás: Webbeteg.hu
|
||||||||
A kemoterápia mellékhatásai ellen használt gyógyszerrel megállíthatják az agydaganat növekedését - derült ki az Adelaide Egyetem legújabb kutatásából.
A „rossz” koleszterinként is ismert LDL-koleszterin köztudottan hozzájárul az érelmeszesedés, illetve a stroke és a szívroham kialakulásához, amerikai kutatók szerint, pedig egyes agydaganatok növekedésében is szerepet játszik.
A prosztatarák a második leggyakoribb ráktípus, melyben a férfiak meghalnak - idejében észre kell venni ahhoz, hogy a beteg a gyógyulás útjára léphessen. Hogyan ismerhető fel?
A prosztatarák tünetei
Mivel a prosztatarák tüneteit a jól gyógyítható időszakban nehéz felismerni, nagyon fontos a rendszeres szűrés, ha egy férfi elmúlt 50 éves. A rektális digitális vizsgálat, azaz a dülmirigy végbélen keresztüli tapintása nem a legkellemesebb, de rendkívül fontos a megelőzésben. A vizsgálat során az orvos arra figyel, van-e egyenetlenség, asszimetria a prosztatán, mennyire kemény a szövet. Ha ezek fennállnak, gyanakodni lehet rákra. Biopsziával (vagy a pontosabb eredmény érdekében transzrektális ultrahang-vizsgálattal kiegészülve) vesznek mintát, amely alapján megkapható a szövettani eredmény. Majd további vizsgálatok következnek annak tisztázására, vannak-e áttétek és hol, illetve, milyen a beteg általános egészségügyi állapota.
Az agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!
Az agydaganatok típusai