daganat
| ||||||||
|
A hasnyálmirigy daganat (pancreas carcinoma) a hasnyálmirigy állományának tumoros elfajulásával járó betegsége. A hasnyálmirigy daganata Magyarországon a rákos megbetegedések közül a hetedik leggyakoribb.
Kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, azonban számos kockázati tényező hozható összefüggésbe a kialakulásával. A dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező, amely mintegy 30 százalékban tehető felelőssé a rák kifejlődéséért, ráadásul egyértelmű dózis-hatás összefüggést is megfigyeltek több vizsgálatban, azaz az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő a hasnyálmirigyrák kialakulásának a kockázata. Az elhízás is fontos kockázati tényező, a kockázat mértéke egyenes arányban áll a fokozott kalória bevitellel. Ugyanakkor a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag táplálkozás csökkentheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. Az alkohol ill. a kávéfogyasztás, valamint az idült hasnyálmirigy gyulladás és a hasnyálmirigyrák kialakulása közötti kapcsolat jelenleg még nem egyértelműen tisztázott. Családi halmozódás, valamint daganatos szindrómákkal, örökletes betegségekkel való összefüggés is tapasztalható.
A hasnyálmirigy daganat három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki.
Milyen tünetekkel jár a hasnyálmirigy daganat? A hasnyálmirigy daganat alattomos megbetegedés, tüneteket meglehetősen későn okoz, általában már csak akkor, amikor a környező szerveket beszűrte és távoli szervekbe is adott áttéteket. A hasnyálmirigy daganatok többsége a felismeréskor sajnos már nem operálható.
Általános tünet a rövid idő alatt kialakuló jelentős mértékű fogyás. A hányinger, hányás, gyengeség gyakori, de nem specifikus tünetek. Szövődményként kialakulhat mélyvénás vérrögösödés, mely többször is ismétlődhet és akár mindkét alsó végtagon megjelenhet. A hasnyálmirigy feji részéből kiinduló daganatok az epeutak elzárásával epepangást okoznak, amit a sárgaság és a bőrviszketés jelezhet. A hasnyálmirigy testi és farki részéből kiinduló daganatok epevezeték elzáródást nem okoznak, így sárgaság sem alakul ki. Sokkal inkább jellemző tünetük a köldök körüli és övszerűen a hátba sugárzó fájdalom. A fájdalom oka, hogy a növekvő daganat nyomja a hasnyálmirigy mögött elhelyezkedő idegdúcokat. Fekvő helyzetben a legnagyobb az idegdúcokra gyakorolt nyomás, így érthető, hogy éjjel sokkal intenzívebb a fájdalom.
A hasnyálmirigy daganatok jellemzője a gyors terjedésre való hajlam. Rövid idő alatt beszűri a környező szerveket, a nyirokcsomókat és a véráram útján távoli szervekbe is áttéteket ad. Leggyakrabban a tüdőben, a májban, valamint a csontokban képződnek áttétek.
A hasnyálmirigy daganat diagnózisa A hasnyálmirigy daganat diagnosztizálásában a képalkotó vizsgálatoké az elsődleges szerep. A hasi UH vizsgálattal általában csak a 2 cm-nél nagyobb tumorok fedezhetők fel. Sokkal inkább alkalmas a kimutatásra a hasi CT vizsgálat, hiszen ezzel a kisebb daganatok is láthatók és a környezetre való terjedés mértéke is megítélhető.
A pontos diagnózis felállítása csak szövettani mintavétel alapján lehetséges, amely leggyakrabban a hasfalon keresztül történik egy tű segítségével (finomtű biopszia). Az endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia (ERCP) gyakran nélkülözhetetlen a diagnózis felállításában, amely során szövettani, vagy citológiai mintavételre is van mód. A nyirokcsomó, valamint a távoli áttétek kimutatásában, differenciáldiagnosztikai kérdésekben és a terápia hatásosságának a megítélésében a PET-CT vizsgálat hasznos információkat szolgáltat. A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések. Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumor marker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.
A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések.
Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumormarker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.
A hasnyálmirigyrák kezelése A hasnyálmirigy daganat kezelésében a műtétnek, sugárkezelésnek, kemoterápiás szerek alkalmazásának, valamint fájdalomcsillapítók adásának van szerepe. A terápia megválasztását a tumor kiterjedése, valamint a beteg általános állapota határozza meg.
Korai stádiumú hasnyálmirigy daganat esetén műtéti beavatkozással még van remény a tumor teljes eltávolítására és a végleges gyógyulás elérésére. Amennyiben a korai stádiumú daganat a pancreas fejre lokalizálódik, a műtét során a hasnyálmirigy fejet és a daganat által beszűrt patkóbelet távolítják el. A hasnyálmirigy testében lévő daganat esetén a test és a farok, valamint a lép eltávolítására kerül sor. A hasnyálmirigy farokban lévő daganat esetén a léppel együtt csak a farki részt veszik ki.
Előrehaladott stádiumban a daganat teljes műtéti eltávolítása és ezzel a végleges gyógyulás sajnos már nem érhető el. Ezekben az esetekben úgynevezett palliatív kezelések végezhetők. Ilyen beavatkozás az epeelfolyás segítésére és ezzel a sárgaság mértékének csökkentésére irányuló műtétek.
Palliatív beavatkozás a fájdalom csillapítása is. Eleinte szájon át adható, vagy bőrön keresztül felszívódó fájdalomcsillapítókat alkalmaznak, később a betegség előrehaladtával ezek az eljárások már nem bizonyulnak elegendőek. Ilyenkor jelenthet segítséget az érintett idegdúcok műtéti beavatkozással vagy bőrön keresztül történő alkoholos infiltrációja. Az eljárás célja az, hogy az idegszövetbe adott alkohollal elpusztítsák az érző idegsejteket.
A sugár-, valamint kemoterápiát kisegítő kezelésként alkalmazzák műtétek után. Céljuk a műtét után még bentmaradó daganatos sejtek számának csökkentése.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
A rákot könnyebb gyógyítani, ha a tüneteit korán felismerik. Bizonyos ráktípusok, például a petefészek- és a prosztatarák esetén a korai diagnózis óriási különbséget jelenthet a prognózis és a kimenetel szempontjából. Érdemes tehát nagyon odafigyelni a tünetekre és a rendszeres szűrővizsgálatokra, hogy szeretteink megőrizhessék jó egészségi állapotukat. Íme néhány gyakori daganatos betegség tünetei a legfontosabb kockázati tényezőkkel együtt. Prosztatarák Prosztatarák esetén vizelési panaszok merülhetnek fel, ami nehezen induló vizelés, illetve gyenge, vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár formájában jelentkezhet. Ezen kívül fájdalom vagy égető érzés tapasztalható vizelés közben, vér jelenhet meg a vizeletben vagy az ondóban, merevedési zavar léphet fel, fájdalom jelentkezhet ejakuláció közben, és fájdalom érezhető deréktájon, a csípőben vagy a comb felső részében. Fontos, hogy a 60 éven felüli férfiak több mint a fele szenved jóindulatú prosztata-megnagyobbodásban, ami hasonló tünetcsoporttal jár. Ez az állapot kellemetlen, de nem életveszélyes. A prosztatapanaszokat tapasztaló férfiakon rendszeres PSA (prosztataspecifikus antigén) tesztet kell végezni, és megfigyelés alatt kell tartani a prosztatarákot illetően. Kockázati tényező az is, ha valakinek előfordult prosztatarák a családi kórtörténetében. Emlőrák Tünetei közé tartozik a kitapintható csomó vagy megkeményedés az emlőben illetve a hónalj környékén, az emlő vagy az emlőbimbó érzékenysége, az emlő vagy az emlőbimbó alakjának megváltozása, váladékozás az emlőbimbóból, valamint vörös, duzzadt vagy hámló bőr az emlőn vagy az emlőbimbón. A kockázatot az is növelheti, ha előfordult a családi kórtörténetben emlőrák, ha valaki telített zsírokban gazdag étrenden él, elhízott, korai vagy késői menopauzát tapasztal, gyermektelen illetve idősebb korban szülte első gyermekét, vagy hormonokat szed. A BRCA gén jelenléte nagymértékben megnöveli a kockázatot (a kelet-európai zsidó származású emberekben a leggyakoribb), különösen akkor, ha családi kórtörténettel is párosul. Vastag- és végbélrák Székrekedés, véres széklet, szorulás vagy hasmenés, hasi görcsök, puffadás, teltségérzés kevés evés után is, valamint hányinger és hányás jelentkezhet. Mivel a kolorektális daganat jelei könnyen összetéveszthetők valamilyen emésztőrendszeri rendellenesség tüneteivel, nagyon oda kell figyelni, és orvoshoz kell fordulni abban az esetben, ha a panaszok gyakran kiújulnak, nem múlnak el gyorsan, vagy krónikussá válnak. Ötven év felett mindenkinek javasolt a rendszeres kolonoszkópiás rákszűrés. A kockázatot növeli a polipeltávolítás a vastagbélből, és a gyulladásos bélbetegség előfordulása. A családi kórtörténet is kockázati tényező lehet, az afro-amerikai és a kelet-európai zsidó származású emberekben, pedig különösen magas a kolorektális rák kockázata. Tüdőrák Légszomj, krónikus köhögés, a krónikus köhögés megváltozása, fájdalom köhögés vagy légzés közben, vér felköhögése, nyelési nehézség jelentkezhet. A dohányzás nagymértékben növeli a tüdőrák kockázatát, de a másodlagos füst és bizonyos vegyi anyagok is kockázati tényezők lehetnek. Petefészekrák Medence-táji vagy hasi fájdalom, puffadás, sürgető vizelési kényszer, gyakori vizelés, szokatlanul korán bekövetkező jóllakottság tapasztalható. A petefészekrák egyik legfőbb kockázati tényezője a családi kórtörténet. A BRCA génmutációval rendelkezők esetében az emlőrák mellett a petefészekrák kockázata is magasabb. A daganatos betegségek általános tünetei (nem meghatározott ráktípus) Étvágytalanság, megmagyarázhatatlan fogyás, láz, kimerültség, sárgaság, hányinger. Időnként előfordulhat, hogy valakinek gyorsan romlik az egészségi állapota, de nem érez fájdalmat vagy panaszokat egyetlen testrészében sem. Ez olyan rákot jelezhet, amely egy pontból kiindulva továbbterjedt a májra vagy más szervre, és az általános egészségi állapotot befolyásolja. Néha úgy fedezik fel a daganatot, hogy olyan méretűre nő, hogy nyomást gyakorol más szervekre
Forrás: hvg.hu
További cikkeink:
A máj sejtjeiből kiinduló daganatot hepatocelluláris carcinómának, májráknak nevezzük. A májrák előfordulása Európában a többi daganatos betegséghez viszonyítva ritka, öt eset jut évente 100 000 lakosra. A férfiak háromszor gyakrabban betegszenek meg, mint a nők, a betegség előfordulása 50 éves kor felett halmozódik. A világ más tájain – elsősorban Afrikában és Ázsiában – a betegség jóval gyakoribb. A májrák legfontosabb kockázati tényezője a májzsugor (cirrhosis), az esetek 80 százalékában ennek talaján alakul ki a tumor. A májzsugor oka lehet a hosszú ideig tartó, túlzott mértékű alkoholfogyasztás (a krónikus alkoholisták 15 százalékánál alakul ki cirrhosis); a vírusos májgyulladás idült formája (hepatitis B, C, D vírusok esetén); ritkábban egyes anyagcsere-betegségek, illetve hosszan tartó gyógyszer- és méreghatások. Magyarországon az alkohol indukálta májzsugor és az ennek következtében kialakuló májrák a leggyakoribb. Sajnos az alkoholizmus nálunk népegészségügyi problémát jelent: egyes felmérések szerint a lakosság 10 százaléka alkoholfüggőnek tekinthető. A hepatitis B és hepatitis C vírus a májzsugor előidézésén kívül egyéb mechanizmusokkal is hajlamosít a májrák kialakulására. A kockázat azoknál a legnagyobb, akik újszülött korukban (vagy a méhlepényen keresztül) Hepatitis B vírussal fertőződtek meg. A tartós érintkezés az Aspergillus flavus nevű penészgombával, a gomba szervezetbe való tartós bejutása szintén a betegségre hajlamosít. Hazánkban szerencsére nem nagyon találkozni ezzel a kórokkal, mivel a gomba elsősorban nedves éghajlaton él meg, ahol különféle gabonákkal kerül az emberek szervezetébe, és fejti ki rákkeltő hatását. Egyes hormonkezelések szintén növelik a betegség kockázatát, de ez nem tartozik a gyakori okok közé. Milyen tünetekkel jár a májdaganat?
Mivel a májrák leggyakrabban májzsugor és hepatitis fertőzés következtében alakul ki, az ezen, betegségek által okozott panaszok a vezető tünetek. A májbetegségek legjellegzetesebb tünete a levertség, az erőtlenség, a gyomortáji bizonytalan panaszok; esetleg hányinger, émelygés léphet fel. A bőrön jellegzetes elváltozások láthatók: csillag alakú pirosas területek a mellkas bőrén, a tenyerek és talpak feltűnő rózsaszínes árnyalata, a bőr elvékonyodása, a körmök elfehéredése. Észlelhető lehet sárgaság, időnként viszketésről számol be a beteg. Hormonális eltérésekre utaló jelek is mutatkozhatnak: férfiaknál eltűnik a férfias eloszlású testszőrzet, szexuális zavarok lépnek fel. Nőknél a menstruációs ciklus felborulása, esetleg a vérzés elmaradása utalhat a májbetegségre. A máj rosszindulatú daganata gyorsan nő, és hamar terjed a közeli nagy vénákba és a májkapu nagy vénájába. MegelőzésLegfontosabb a nagy mennyiségű alkohol fogyasztásának elhagyása, ha szükséges, orvosi segítség bevonásával. A hepatitis B és C vírus testnedvek közvetítésével terjed (cseppfertőzéssel nem), így a megfelelően megválasztott védekezési eszköz használatával és a higiénés szabályok betartásával a megfertőződés elkerülhető. A vérkészítményeket Magyarországon már régóta vizsgálják, így az ezekkel való fertőződés veszélye napjainkra jelentősen csökkent. A hepatitis B vírus ellen védőoltás létezik, mely a fokozott kockázatnak kitett csoportok számára (például egészségügyi dolgozók) kötelező. A terhesgondozás folyamán rutinszerűen szűrik a vírust, a fertőzött anyák újszülöttjei védőoltást kapnak.
Forrás:otvenentul.hu, a teljes cikk a WebBeteg.hu oldalon.
További cikkeink:
A daganatos megbetegedések között a hasnyálmirigyrák az egyik vezető halálok világszerte, nem véletlenül: lassan, alattomosan kifejlődő betegségről van szó, amelyet sokszor csak akkor fedeznek fel, amikor már előrehaladott állapotban van. A kevéssé specifikus tünetekkel kísért daganatos megbetegedésben szenvedők túlélési esélye éppen annak késői felfedezése miatt alacsony: a diagnózis felállítása után a betegek alig 5 százaléka él öt évnél tovább. A szakemberek régóta próbálnak olyan módszert találni, amellyel viszonylag korai stádiumban felfedezhető a hasnyálmirigyrák. Bár áttörő eredmény még nem született, bizakodásra adhat okot a Brown Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata, amely kapcsolatot talált a fogínybetegségek előfordulása és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.
Utóbbi vélekedést támasztja alá egy, a Gut című szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmány is, amelyből kiderült, hogy a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél kétszer olyan gyakran fordult elő a fogínybetegségek kialakulásáért felelős Porphyromonas gingivalis baktérium elleni magas antitest-szint, mint egészséges társaiknál. Bár a megállapítás nem elég bizonyíték az ok-okozati kapcsolat felállításához, az összefüggés egyértelműen kimutatható. Ennél konkrétabb eredményre jutottak a Harvard Egyetem kutatói, akik megállapították, hogy a rossz fogíny férfiaknál 63 százalékkal növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát a fogínybetegségtől mentes társaikhoz képest. Szintén megállapítást nyert, hogy a P. gingivalis baktérium ellen termelt ellenanyagok magas szintje a hasnyálmirigy- és vastagbélrák általi halálozás fokozott kockázatát jelzi akkor is, ha nincsenek fogínybetegségre utaló nyilvánvaló tünetek. Bár a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák között kapcsolatot találó vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, a szakemberek bíznak abban, hogy további kutatásokkal sikerül olyan eljárásokat kialakítani, amelyekkel már korai stádiumban diagnosztizálhatóvá válik a rettegett kór.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: Fogkrém fodormenta ízesítéssel
|
||||||||
Az elmúlt évtizedekben a hasnyálmirigy daganat előfordulása gyakoribbá vált a fejlett nyugati országokban, a vastagbélrák és a gyomorrák után az emésztőrendszer harmadik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganata. A hasnyálmirigyrák 40 évesnél fiatalabbakban igen ritka, 50 évesnél idősebb korban az életkorral párhuzamosan gyakoribbá válik, leginkább 65 és 80 éves kor között fordul elő és gyakrabban alakul ki férfiakban.
Sok esetben, a májban található áttét okoz először tüneteket, ami a beteget orvoshoz viszi, majd a részletes kivizsgálás során derül fény az elsődleges daganatra.
A tünetek, ha egyáltalán vannak, nem jellegzetesek. A beteg egyéb okkal nem magyarázható fogyást tapasztalhat, felléphet érzékenység a has jobb felső régiójában, a jobb bordaív alatt.
A legújabb kutatások összefüggést valószínűsítenek a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.
A fogínybetegségeket korábban már összefüggésbe hozták például a stroke és a cukorbetegség kialakulásával, szakmai szervezetek azonban megkérdőjelezték a kettő között fennálló ok-okozati kapcsolatot. Mindezek ellenére orvosi körökben tartja magát az a nézet, miszerint a rossz fogíny kiváló "táptalaja" a krónikus gyulladások kialakulásának, és ez elősegíti a rákos sejtek növekedését is.