mozgás
| ||||||||
|
Az időskorban gyakran előforduló memória- és gondolkodási problémák hátterében sokszor az agy természetes zsugorodási folyamata áll, amelyet jelentősen csökkenthet a rendszeres testmozgás. Meglepő módon azonban a szellemi frissesség megőrzésének fő eszközeként számon tartott stimuláló szellemi tevékenységek nem fejtettek ki számottevő hatást a zsugorodás megelőzésében - áll a Neurology című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban. A sakk hosszú távú pozitív szellemi hatását például leginkább úgy fokozhatnánk, ha távoli sakkpartnert választunk, és elfutunk a partira - fogalmaztak ironikusan a kutatók. Az eredményeket a tudósok egy viszonylag nagy, több mint 600 főt vizsgáló skóciai kutatás alapján szűrték le, amelyben 70 és 73 éves kor közötti idősek vettek részt. A kutatás egy hosszú távú, 1947-ben indult követéses vizsgálatba illeszkedett, amelynek kezdetén több mint 1000, 1936-ban született ember szellemi képességeit vizsgálták, majd rendszeres időközönként ellenőrző vizsgálatokat végeztek rajtuk. A jelenlegi kutatás a résztvevők egészségi állapotát 70 éves korban vizsgálta, ezt követően, pedig rendszeresen kikérdezték őket arról, hogy milyen testmozgást végeztek, illetve milyen társas vagy egyéb szellemileg stimuláló játékban vettek részt, majd 73 éves korukban mágneses rezonanciavizsgálatot (MRI) végeztek rajtuk. A kutatás egyértelmű és közvetlen korrelációt talált a testmozgás fokozása, például heti néhány alkalommal beiktatott séta és az agyzsugorodás csökkenése között. A szellemi játékok és más agystimuláló tevékenységek viszont nem voltak hatással az agy méretének változására a vizsgált időszakban - ez persze nem jelenti azt, hogy ezeknek ne lenne más pozitív hatása, de az nem képezte a jelen vizsgálat tárgyát. Az eredmények továbbá a követéses vizsgálat kezdetén mért intelligenciaszinttől és a társadalmi státusztól is függetlenek voltak. Szellemi egészség és testmozgás A kutatók egyelőre nem tudtak választ adni arra a kérdésre, mi állhat a jelenség hátterében. Azt sem tudták egyértelműen kizárni, hogy az agy jó egészségi állapota teszi lehetővé az idősek fokozott testmozgását, azaz az ok-okozati kapcsolat iránya nem tisztázott. További, nagy elemszámú vizsgálatok szükségesek a testmozgás agyzsugorodást befolyásoló hatásainak feltérképezésére is. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy sem a rendszeres testmozgással, sem a szellemet stimuláló játékokkal nem foghatnak mellé az idősek: az előbbi általános egészségi állapotukat mindenképpen pozitívan befolyásolja, az utóbbi, pedig társas kapcsolataikat erősítheti, valamint segíthet a depresszió és fáradtságérzet leküzdésében.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Az egyetem kutatói Ian Janssen vezetésével 2324 kanadai felnőttet vizsgáltak, és megpróbálták meghatározni, milyen összefüggés áll fenn a heti testmozgás gyakorisága és a diabétesz, szívbetegség és stroke kockázata között. "Eredményeink azt mutatják, hogy nem számít, hogyan osztják be a felnőttek a 150 percnyi testmozgást a hét folyamán" - magyarázta dr. Janssen az Applied Physiology, Nutrition and Metabolism júniusi számában megjelent kutatást. "Ha például valaki hétfőtől péntekig semmit sem mozog, de a hétvégén 150 perc testmozgást végez, ugyanolyan mértékű egészségügyi előnyöket élvez a mozgás következtében, mint azok, akik naponta 20-25 percet edzenek." A kísérlet alanyainak mozgását egész héten folyamatosan mérték a derekukra erősített gyorsulásmérő segítségével. Ez az érzékelő azt rögzíti, mennyit mozog valaki percenként. Dr. Janssen a résztvevőket három csoportra osztotta: azokra, akik teljesítik a javasolt legalább heti 150 perc aerob mozgást, azokra, akik hetente 5-7 napon gyakran aktívak, és azokra, akik ritkán (hetente 1-4 napot) aktívak. A kutató szerint a legfontosabb következtetés az, hogy a felnőtteknek heti legalább 150 percnyi mozgásra kell törekedniük, és ennek ütemezése az egészségügyi előnyök tekintetében nem számít.
Forrás: hazipatika.com
A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) becslése szerint az Egyesült Államok 85 év feletti lakosságának körében minden második embernél a térd csont-ízületi kopása alakul ki. 2030-ra szám szerint 67 millió diagnosztizált beteget jelenthet a 18 év feletti korosztályból. A Kalifornia Egyetem (UCSF) kutatói korábban felfedezték, hogy az ízületi degeneráció összefügg a testmozgással, az a kutatás azonban csak egy adott időpontot vizsgált. Az új kutatás során az UCSF kutatói a térdporc változásait követték nyomon középkorú felnőtteknél, négy éven keresztül. Mágneses rezonancia alapú T2 relaxációs időt használtak a korai degeneratív változások nyomon követésére. "Az MRI képekből generált T2 relaxációs idők lehetővé teszik a porc biokémiai és molekuláris összetételének elemzését” – mondta el Wilson Lin orvostanhallgató, az UCSF kutató munkatársa. "A sérült porcban fokozott a folyadékmozgás, ami a T2 relaxációs idő megnyúlásához vezet.” Az UCSF-en végzett Csontízületi Gyulladás Kutatás keretében 205 beteg adatait elemezték a 45-60 éves korosztályból. Kérdőívek segítségével mérték fel a résztvevők fizikai aktivitását. Megmérték a T2 értékeket a jobb lábon a térdkalács, a combcsont és a sípcsont fejecsénél a kutatás kezdetén, valamint kettő illetve négy év múlva. Az eredmények értelmében a megterhelő mozgásformák, mint például a futás összekapcsolható a porc nagyobb mértékű kopásával és a csontízületi gyulladás magasabb kockázatával. "Mikor összehasonlítottuk a különböző csoportok értékeit, felfedeztük, hogy a legaktívabbak T2 ideje növekedő progressziót mutatott” – jegyezte meg Thomas M. Link, radiológus professzor. "Az igen keveset mozgók körében ugyanezt a jelenséget figyelhettük meg. Ez arra enged következtetni, hogy a testedzésnek van egy optimális mértéke az ízületek egészsége szempontjából." Számos új kapu nyílt meg ezzel a jövőbeni kutatások előtt. A résztvevők egy része akcelerométert viselt. Ez a készülék érzékeli és rögzíti a fizikai aktivitást. "A kutatás során a kérdőívezés szubjektív módszerét használtuk.” – tette hozzá Lin. “Az accelerometer objektívabb képet ad a tényleges mozgásmennyiségről.” A térdporcban bekövetkezett változások mellett a kutatók rámutattak arra is, hogy a T2 relaxációs idő korai jelzője lehet a porcdegenerációnak. "A standard MRI már csak a visszafordíthatatlan elváltozásokat mutatja ki. Az új T2 mérési módszerben az a jó, hogy biokémiai szintről biztosít információkat, így esetleg a még gyógyítható szakaszban ismerhető fel a betegség - folytatta a kutató, aki megjegyezte azt is, hogy akinél magasabb a betegség kockázata (például a családjában már előfordult teljes térdprotézis-beültetés, elhízott, esetleg volt már térdsérülése vagy -műtétje), azok megóvhatják egészségüket a normál testsúly megtartásával, továbbá a kockázatos és megerőltető tevékenységek kiiktatásával.
Forrás: vital.hu
A mostani eredmény alátámaszt egy korábbit, mely szerint a fizikailag legaktívabb ráktúlélőknek van a legkisebb esélyük a rák vagy szívbetegség miatti halálozásra. Az egyesült államokbeli intézmény ezúttal 1 021 férfit vett górcső alá, akiknek az átlagéletkora 71 év volt, és korábban rákot diagnosztizáltak náluk. A legújabb vizsgálat rámutatott, hogy a hetente legalább 12 600 kalóriát mozgással elégetőknél 48 százalékkal alacsonyabb a halálozás kockázata, mint azoknál, akik csak 2 100-at használnak föl. A társszerzőként közreműködő Dr. Kathlee Wolin hozzátette, hogy a legtöbb ráktúlélő életkilátásait a korai diagnózis és a megfelelő kezelés javítja elsősorban. „A fizikai erőkifejtést valóban ajánlani kellene az élettartam növelésének érdekében” – magyarázta a szakértő a Journal of Physical Activity & Health című szakfolyóirat hasábjain.
Míg korábban számos kutatás rámutatott, hogy az egészséges emberek várható élettartamát jelentősen növeli a rendszeres mozgás, ez az első olyan vizsgálat, amely kifejezetten rákbetegekre fókuszál. A tudósok a Harvard Egyetem öregdiákjainak adatait használták föl, akik 1916 és 1950 között voltak az intézmény hallgatói, s 1988-ban kérdőívet töltöttek ki a testmozgási szokásaikra vonatkozóan. Válaszoltak például arra, hogy milyen gyakran sétálnak, lépcsőznek, vagy sportolnak. Az adatfelvételt 1993-ban megismételték, és 1998-ig figyelemmel kísérték a résztvevőket – az eredmények az így nyert következtetések levonásával születtek.
Forrás: vital.hu
|
||||||||
A legújabb kutatások szerint a rendszeres testmozgás sokkal hatékonyabb segítség a szellemi frissesség megőrzésében, mint a memóriagyakorlatok vagy egyéb fejtörő játékok.
A Queen's Egyetem kutatása szerint azok a felnőttek, akik a hét néhány napján egyszerre végeznek el 150 percnyi testmozgást, semmivel sem kevésbé egészségesek, mint azok a felnőttek, akik rendszeresebben edzenek a hét folyamán.
A túl sok és túl kevés mozgás egyaránt a térdízület kopásának fokozódásához vezet a középkorú felnőttek körében - derült ki az Észak-Amerikai Radiológus Szövetség (RSNA) éves ülésén bemutatott kutatási anyagból.
A rendszeres testedzés a rákbetegek várható élettartamát növeli, egy friss kutatás szerint. A chicagói Loyola Egyetem Stritch Orvosi Iskolájának eredményei szerint azok a férfiak, akik hetente több mint 12 600 kalóriát égettek el mozgással, csaknem felére csökkentették a betegség miatti halálozás kockázatát.