öregkor
|
Boga Bálint gerontológus professzor több évtizedes praxisa alatt nem találkozott egyetlen olyan idős korban elhunyttal sem, akinek a halálát az a bizonyos végelgyengülés okozta volna, amire néhány országban elfogadottan hivatkoznak a statisztikákban, a halotti jegyzőkönyvek alapján. Mostanában egyre többször hallani ezzel a témával kapcsolatban az időskor kutatásával foglalkozó szakemberek, gyakran egymásnak is ellentmondó véleményét. Nem véletlenül, hiszen az előrejelzések szerint az „öregek kora” jön el, 2030-ra több mint egymillió 100 éves ember lesz a világban. Vagyis az életkor egyre inkább kitolódik, szinte matuzsálemi határokig, vagyis az „öregedési index” emelkedő tendenciát mutat. Ahogy Székács Béla, a Magyar Geriátriai és Gerontológiai Társaság elnöke mondja, az öregedés természetes folyamat. „Ennek a folyamatnak viszont igen sokféle változata van. Gyakorlatilag ahány ember, annyiféle. Nincs két egyformán öregedő azok között a 2 millió 60 éven felüliek között sem, akik közöttünk, nálunk élnek. Mindenki az idilli, szép öregkort képzeli el magának, csakhogy ezért igen sokat kell tenni, és már fiatal korban. Nem csak az egészségügynek, az egyénnek, a pácienseknek is. Csodaszer nincs, annak ellenére, hogy egyre több szerencselovag kísérli meg varázsbogyókkal, különleges készítményekkel, drága, és hatástalan szerekkel garantálni az örök ifjúságot.” Az időskor biológiai, fiziológiai folyamatáról sokan, sokféleképpen írtak. Fritz Reimann pszichoanalitikus, Az öregedés művészete című munkájában határozottan azt a nézetet vallja, hogy az öregkor formálható, alakítható, de vannak olyan dolgok, amelyekbe bele kell törődnünk. Később és hosszabban öregszünk, köszönhetően nagyrészt az egyre fejlődő tudománynak, a jobb, hatékonyabb egészségügyi ellátásnak, a fejlettebb diagnosztikai módszereknek. Elméletileg valóban élhetnénk akár 120-130 évig is, csakhogy a szervezetet az élet során sokféle kórokozó ártalom éri. Szervezeti, és működésbeli ártalmakról van szó, - mondja Székács professzor - és az ezek következtében létrejövő változások összessége vezet végső soron a halálhoz. Egy szerv, vagy szervrendszer, valamilyen funkció gyors leromlása mindig kóros változás, és nem a normális öregedés következménye.” Vagyis csak az időskor nem elég ok a halálra. Az energia elvesztése, a végelgyengülés mögött általában mindig van valamilyen valódi halálok. Székács professzor szerint a gazdaságilag fejletlenebb országokban gyakran elfogadják halálokként a végelgyengülés megjelölést, éppen a diagnosztika elmaradottsága miatt. De olyan eset is előfordul, amikor van halálok, csak nem diagnosztizálható, nem mutatható ki. A 30-as, 40-es években még az időskori halálokok között 16 százalékban szerepelt a végelgyengülés megjelölés. Ma – bár maga az öregedési folyamat elvezethet idáig elvileg – gyakorlatilag a legtöbb országban konkrét kórmegállapítást és kórmegjelölést fogadnak csak el a halálozási jegyzőkönyvön. Bár az öregedés folyamata kétségtelenül kedvezőtlen változásokkal jár, amelyek nyomán könnyebben kialakulhatnak kóros elváltozások, lassítani lehet, ha elkerülni végleg nem is az időskorral járó biológiai, és pszichés terheket. Ezért viszont dolgozni kell, a szervezet állandó karbantartásával, a testi és szellemi aktivitás megőrzésével, kiegyensúlyozott életmóddal. Mindehhez a tudomány a maga módján járul hozzá, a geriátria fejlődésével, a genetika és őssejtkutatás előrehaladásával, azokkal a modern terápiákkal, amelyek az immunrendszer erősítését szolgálják. Goethe szerint „az öregkort nem megélni, elviselni művészet”. Úgy tűnik, a megállapítás egyre időszerűbb lesz, ha tétlenül, beletörődve várjuk az évek múlását. Bár a WHO a 70 éven felülieket tekinti hivatalosan időseknek, az emberi életkor felső határa elméletileg akár 120-130 év is lehetne, ha nem jönne közbe valamilyen betegség, amely miatt korábban következik be a vég. Az Egészségügyi Világszervezet határozott álláspontja az, hogy egyre többen érnek meg az átlagnál magasabb életkort, és nem is szervi bántalom, vagy betegség következtében veszítik el életüket, hanem a „természetes kopás”, elhasználódás, energiavesztés következtében. Ezért célszerűnek látják, hogy – talán már a következő évben – mindenképpen felveszik a hivatalosan is elfogadható halálokok listájára az öregkori végelgyengülést.
Forrás: MTI-Press, nyest.hu
Felkeltette az orvosok, kutatók figyelmét, hogy Franciaország bizonyos területein az emberek, annak ellenére, hogy viszonylag sok zsírt fogyasztanak, ritkán szenvednek szív- és keringési megbetegedésekben. El is nevezték ezt a jelenséget francia paradoxonnak. Később kiderült, hogy ennek a látszólagos ellentmondásnak a magyarázata: a vörösbor. Miért? Mire jó a vörösbor?A borban, nagy koncentrációban jelenlévő bizonyos vegyületcsoport, a fenolok antioxidáns, azaz szabadgyök-megkötő képességgel rendelkeznek. Azt pedig már régóta tudjuk, hogy a szabadgyökök – a korai öregedés és a daganatos betegségek kialakulása mellett – felelősek az érfal megbetegedéséért is. A borban található flavonoidok serkentik az úgynevezett jó koleszterin – HDL – képződését, és megakadályozzák az érelmeszesedést, a koleszterin lerakódását az érfal belsejében. A bor továbbá gátolja a vérlemezkék összecsapódását, azaz a vérrögképződést, ami a szív ereibe jutva infarktushoz vezethet. Ha kipirul az arcod egy pohár bor után, és melegségérzeted támad, az részben a bor értágító és a bőr véráramlását fokozó hatásával magyarázható. Több, főleg középkorúaknál jelentkező betegség kockázatát mérsékli a bor, ilyen többek között az agyvérzés, a csontritkulás és az Alzheimer kór. Ezzel az egészségmegőrző hatással persze csak a jó minőségű borok rendelkeznek. Elődeink a betegségből lábadozó legyengült szervezetet is borral igyekeztek erősíteni, nem is alaptalanul. Számos vitamin, ásványi anyag, nyomelem található a borban, méghozzá a szervezet számára legkedvezőbb arányban és természetes formában. Kifejezetten magas B-vitamin tartalmának köszönhetően az idegrendszerre, a vérképzésre van jótékony hatással, míg P-vitaminja a C-vitamin hatását segíti elő, és az védi a hajszálereket. Egy pohárka vörösbor esténként elalvás előtt segít megnyugodni, ellazulni. Magas energiatartalma miatt figyelj a mennyiségre, ha vigyáznod kell a súlyodra, vagy esetleg diétázol. Az elfogyasztott táplálék mellett a borban lévő kalóriát is számítsd bele az étrendedbe. Egy pohár bor vagy pezsgő körülbelül 160 kcal/660 kJ energiát jelent. A borokból akkor tud igazán hasznosulni a benne lévő számos „csodaszer”, ha lassan kortyolgatod, elegendő időt hagyva a felszívódásra, amely már a száj nyálkahártyájáról megkezdődik. Mikor melyiket válaszd?Természetesen egy pompás étkezés alkalmával a borválasztást elsősorban a feltálalt ételek határozzák meg. Ettől függetlenül nem árt tudnod, hogy a fehérborok több savat tartalmaznak, ezért az emésztést jobban elősegítik. Így, ha rendszeres gyomorégéstől szenvedsz, inkább válaszd a vörösbort. A fehérborok – a vörösborral szemben – élénkítő hatással rendelkeznek. Fontos különbség a kétféle nedű tannintartalma is: a vörösborban kevesebb található, ezért a benne lévő alkohol felszívódása lassúbb, hatása elhúzódóbb. A habzó borok szénsavtartalmuk révén még jobban felszívódnak és hatékonyabban támogatják a vérkeringést. Mennyi az annyi?A napi mérsékelt vörösborfogyasztás egészséges felnőttek számára nemcsak megengedett, de kifejezetten orvosilag javasolt. A mérsékelt mennyiség nőknek 1 deciliter, férfiaknak másfél deciliter bort jelent naponta. A bor egészségre gyakorolt kedvező hatását az Egészségügyi Világszervezet – WHO – is igazolta. Nem csak az étel melléÖtvözheted is a két élvezetet, hiszen számos ételt bolondít meg, ha borral készítjük. Íme néhány boros aranyszabály a főzéshez:
Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon
További cikkeink: Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid ) Magas tápértékű kalcium gyermekeknek Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal
|
||||||||
|
|
||||||||
Bele lehet-e halni az öregségbe? – Ebben a kérdésben még gyakorlott gerontológusok véleménye sem egyezik sokszor.
A bor isteni ital, de szerencsére nem csak az istenek itala. Ihatod örömödben, bánatodban, sőt, akkor is, ha csak egészséged szeretnéd megőrizni! Mire jó a vörösbor?