magas vérnyomás
| ||||||||
|
A Vascular Medicine szaklapban megjelent kutatás során a görög Ikária-sziget idős lakóit vizsgálták, ahol a világon a legmagasabb az átlagéletkor. Kimutatták, hogy a rendkívüli szív-érrendszeri egészségük titka egy csésze görög kávé. Azokra viszont, akik átlagos kávét fogyasztottak, például a Nagy-Britanniában elterjedt fajtákat, nem gyakorolt ilyen kedvező egészségügyi hatást. Az Athéni Orvostudományi Egyetem kutatásának vezetője, Dr. Gerasimos Siasos elmondta, hogy a polifenolokban és antioxidánsokban gazdag, ugyanakkor kevés koffeint tartalmazó főzött görög kávé nagyobb előnyökkel jár az egészségre, mint más kávéfajták. „Eredményeink újabb bizonyítékot szolgáltatnak a táplálkozási szokások és a szív-érrendszeri egészség összefüggéséhez” – összegezte a kutató. „Figyelembe véve a kávéfogyasztás világméretű népszerűségét, és azt, hogy már egyetlen kávéfajta akár kismértékű egészségügyi előnyei is jelentős közegészségügyi hatást gyakorolhatnak, kutatásunk jó kiindulási pont lehet.” Az egyetem kutatói a kávéfogyasztási szokások és az endoteliális működés közötti összefüggést vizsgálták. Kiderült, hogy a 142 hatvanöt éven felüli megkérdezett szigetlakó közül az a 87 százalék, aki kizárólag görög kávét iszik, jobb endoteliális működéssel rendelkeznek, mint azok, akik másfajta kávét fogyasztanak. Az endoteliális működési zavar magas vérnyomáshoz és diabéteszhez vezethet. Az utóbbi idők kutatásai azt mutatják, hogy a mértékletes kávéfogyasztás csökkentheti a szívbetegség kockázatát, és jótékony hatással lehet az endoteliális működésre. Dr. Siasos azonban azt is hozzátette, hogy a kávéfogyasztás a szív-érrendszeri egészségre gyakorolt pozitív hatásainak pontos meghatározásához további kutatásokra lesz szükség.
Forrás: vital.hu
„Nekem nincs időm reggel leülni, és bekapni valamit.” „Ilyen korán még nem tudok enni.” „Még kövérebb lennék, ha már reggel el kezdenék enni” - ezek a leggyakoribb kifogások a reggeli ellen. A statisztikák szerint az európaiak több mint 60 százaléka hetente többször is kihagyja, sőt a gyerekek harmada sem reggelizik iskolába menetel előtt. Pedig a kutatások szerint ez önsorsrontás.
Férfiak, reggelizzetek! A talán legmeglepőbb összefüggést az amerikai Harvard Közegészségügyi Intézet kutatói tárták fel. Friss tanulmányuk szerint azok a férfiak, akik kihagyják a reggelit, nagyobb valószínűséggel szenvednek szívinfarktust, vagy halnak meg idő előtt koszorúér-betegségben.
A hat éves kutatásba 27 ezer, 45 és 82 év közötti férfit vontak be. Az eredmények szerint, aki nem reggelivel kezdi a napot, 27 százalékkal, nagyobb valószínűséggel kap infarktust. Az ilyen kutatásoknál természetesen mindig megmutatkoznak az egyéb életmódbeli összefüggések is: például aki dohányzik, rendszeresen fogyaszt este alkoholt, az jellemzően nem érzi magát reggel éhesnek. Ismert, hogy önmagában a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód is növeli a szívbetegségek kockázatát. A Harvard kutatóinak vizsgálata szerint azonban még e faktorok kiszűrése után is fennállt az ok-okozati kapcsolat a reggeli elbliccelése és a szívbetegségek között.
A jelenség hátterében az állhat, hogy reggeli hiányában a szervezet böjt üzemmódba kapcsol, a böjt, pedig tulajdonképpen stressz a szervezet számára: emelkedik többek között a vérnyomás, valamint a stressz hormonok szintje, a stressz, pedig köztudottan növeli a szívbetegségek kockázatát. (Fontos különbséget tenni egy jól megtervezett néhány napos böjt és a mindennapos böjtölés között. Míg az előbbinél a pozitív hozadék egyértelműen nagyobb, mint a negatív, az utóbbinál a hátrányok dominálnak.)
Aki fogyni akar, bőségesen reggelizik Az Obesity című, elhízással foglalkozó szaklap augusztusi számában jelent meg az az izraeli vizsgálat, amely az ideális fogyókúra ütemezését vizsgálta.
A kutatásba 93 elhízott nőt vontak be. A vizsgálat 12 hete alatt a fogyni vágyó nők napi 1400 kalóriát ehettek, ami a nők felénél 700 kalóriányi reggelit, 500 kalóriányi ebédet és 200 kalóriányi vacsorát jelentett, a másik csoportban viszont a reggeli volt 200 kalória, az ebéd a másik csoporthoz hasonlóan 500, a vacsora viszont 700 kalória. A 700 kalóriás reggeli és a 700 kalóriás vacsora, illetve a 200 kalóriás reggeli és vacsora összetételét illetően megegyezett, azaz mindenki ugyanazt, és mennyiségben is ugyanannyi ételt fogyasztott. Mégis a két csoport tagjai különbözőképpen fogytak.
A nagy reggelit fogyasztó csoport tagjai átlagosan 9 kilót fogytak, míg a bőséggel vacsorázók csak átlagosan 4 kilót. Ráadásul a sokat reggelizőknek a vérképe is jobb volt a nap során: alacsonyabb volt a vércukor és vérzsír szintjük is, amely a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kialakulása szempontjából előnyös.
A jelenség hátterében egyrészt szervezetünk belső – cirkadián – ritmusa, másrészt hormonális okok állnak. Reggel az emésztésünk, anyagcserénk gyorsabb, mint este, ezért előnyösebb, ha korán eszünk sokat. Másrészt, aki reggel kiadósan eszik, annál napközben az étvágykeltő ghrelin hormon szintje alacsonyabb, azaz napközben telítve érzi magát, és ily módon kisebb eséllyel eszi túl magát a nap többi étkezésekor.
A kutatás fő üzenete tehát: aki fogyni szeretne, reggelizzen, mint a király, és vacsorázzon, mint a koldus.
Az ideális reggeli fehérjében gazdag, cukorban szegény Nem csak a reggelire, minden étkezésünkre igaz, hogy ne hagyjuk ki belőle a fehérjét. A lassabban lebomló fehérje ugyanis biztosítja, hogy két étkezés között se éhezzünk meg. Reggeli esetében ez jelenthet tejet, kecske- és tehénsajtot, joghurtot, mogyoróvajat, húst, humuszt (csicseriborsókrém) és egyéb hüvelyesekből készült krémet, valamint olajos magvakat, például mandulát, diót.
A fehérje mellett legyen a reggeli része a teljes kiőrlésű gabona, némi zsír és sok rost (zöldségek-gyümölcsök) is. Ha viszont valami édességgel kezdjük a napot, a vércukorszint kiugrás, majd visszaesés miatt, rövid időn belül újra éhséget fogunk érezni, azaz nagyobb valószínűséggel fogunk az ideálisnál többet enni.
Nők, reggelivel kitolhatjátok a cukorbetegséget! Egy ugyancsak friss, 46 ezer nő bevonásával végzett, hatévi adatgyűjtésen alapuló kutatás szerint, aki rendszeresen kihagyja a reggelit, annak magasabb a kockázata a cukorbetegségre, mint annak, aki eszik reggel.
A jelenség háttérben valószínűleg az áll, hogy egy kihagyott reggeli után hajlamosak vagyunk ebédre többet enni, azaz vércukorszintünket nagy kiugrások és visszaesések jellemzik a nap során. A vércukorszint jelentős ingadozása nem csak a cukorbetegség kialakulását gyorsítja fel, hanem markánsan kihat a hangulatra is: a hullámvasút ingerlékennyé tesz, egy szolid reggeli viszont kiegyensúlyozott, pozitív hangulatot biztosít.
Ennek és az első tanulmánynak is fontos üzenete, hogy a krónikus betegségek kialakulása (magas vérnyomás, cukorbetegség) szempontjából nem csak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor. Csak a reggeliző gyerek tud teljesíteni az iskolában
A kutatások azt is igazolták, hogy az iskolai teljesítmény, koncentráló képesség szempontjából ugyancsak nélkülözhetetlen a reggeli. (Ha esetleg a gyermek kövér, akkor se a reggeli kihagyásával próbáljuk fogyókúrára fogni.) Egy 2005-ös tanulmány szerint a rendszeresen (zabpelyhet) reggeliző gyerekek rövid távú memóriája jobb volt, mint azoké, akik nem, vagy csak minimálisan reggeliztek.
Forrás: origo.hu
Veszélyben vannak azok, akik naponta több órát töltenek egy helyben üléssel, figyelmeztet egy új tanulmány, mivel a túl sok üldögélés megnövelheti a krónikus betegségek, köztük a rák, a diabétesz és szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
"Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az aktív életmódot folytató emberek körében kisebb a krónikus megbetegedések aránya, ezért mindenképpen érdemes lecsökkenteni az egy helyben üldögéléssel töltött időt" - írta Richard Rosenkranz, a Kansas Állami Egyetem humán dietetikus docense az egyetem hírlevelében. "Az irodai munkák többsége hosszú, egy helyben való ülést igényel, ami egészségügyi szempontból rendkívül veszélyes lehet az inaktivitás és energia kibocsátás alacsony szintje miatt" - magyarázta Rosenkranz. A kutatás során több mint 63 ezer, 45 és 65 év közötti, Új-Dél-Walesben élő ausztrál férfit vizsgáltak meg. A kutatók rákérdeztek a résztvevők krónikus betegségeire, és megkérdezték tőlük, hogy naponta hány órát töltenek egy helyben üléssel. Az eredmények azt mutatták, hogy azok körében, akik csak napi négy vagy még kevesebb órát töltenek üldögéléssel, jóval kisebb valószínűséggel alakulnak ki olyan krónikus megbetegedések, mint a rák, a cukorbetegség, különböző szívbetegségek vagy a magas vérnyomás, azokhoz viszonyítva, akik napi négy óránál többet töltenek egy helyben ülve. Akik viszont napi hat óránál is több időt töltenek üléssel, azok között jelentősen megnőtt a diabétesz kockázata. A tanulmányt teljes terjedelmében az International Journal of Behavioural Nutrition and Physical Activity című tudományos szakfolyóirat legutóbbi online kiadásában publikálták.
Forrás: hazipatika.com
A magasvérnyomás-betegség az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb betegség: előbb-utóbb minden harmadik-negyedik embernél kialakul. Veszélye, hogy tüneteket nem feltétlenül okoz, és sokszor csak az infarktus vagy az agyi érkatasztrófa (stroke) derít rá fényt. Amerikai kardiológusok Franz H. Messerli vezetésével áttekintette azokat a táplálkozási, életviteli tényezőket, melyek kialakulásában szerepet játszanak. A média is sokat foglalkozott az általános gonddal: túl sok konyhasót fogyasztunk. Az egészségügy törvényi szabályozása sok országban adókkal igyekszik az élelmiszeripart rászorítani arra, hogy kisebb mértékben sózzák az ételt, de célszerű az élelmiszerek csomagolásán megnézni a sótartalmat. Napi 2-3 gramm só volna a legjobb, de ennek többszörösét esszük meg naponta. A só bevitel csökkentése mellett a kálium bőséges bevitele is fontos a magas vérnyomás megelőzése szempontjából. Ez az ásványi anyag nagy mennyiségben található meg a banánban, a citrusfélékben és a zöldségekben. A vérnyomást a túlsúly is emeli, ezért a testsúly megfelelő határok között tartása igen fontos. A rendszeres fizikai terhelés, a mozgás ugyancsak lényeges az egészség megtartása érdekében, amihez naponta fél-egyórányi bármilyen testmozgás is elég. Sokféle diétát is ajánlanak. Ilyen a világszerte sokat emlegetett, angol nevének kezdőbetűi alapján elnevezett DASH diéta, melyről összeállítói azt állítják, hogy 14 nap alatt csökkenti a vérnyomást gyógyszer nélkül. Lényege naponta négyszer gyümölcs, zöldség, két-három alkalommal sovány tejtermék, rendszeres halevés, baromfihús fogyasztása, illetve a telített zsírok, a vörös hús és a cukrozott ételek-italok visszaszorítása. A fentiek mellett az alkohol, elsősorban bor mérsékelt fogyasztása és a fekete csokoládé evése is segíthet, csökkenti a vérnyomást – olvasható az European Heart Journal szaklapban megjelent cikkben.
Forrás: MTI, vital.hu
További cikkeink:
|
||||||||
Egyesek szinte el sem tudják képzelni a reggelt kávé nélkül, de egy friss kutatás szerint a fekete leves nem csak erre jó: bizonyos fajtái állítólag az életünket is meghosszabbíthatják.
A reggeli a legfontosabb étkezés, ezt új kutatások sora igazolja. Nem mindegy azonban, hogy mit eszünk.
Az ausztrál és amerikai közös kutatás eredménye szerint az ülőmunkát végző emberek, például az irodai dolgozók vagy kamionsofőrök számára mindenképpen ajánlatos rendszeres időközönként felállni a székből és mozogni egy kicsit, hogy elkerüljék a krónikus betegségeket.
A megfelelő életmóddal bizonyos krónikus betegségek megelőzhetők és kezelhetők is, így elkerülhető lehet a rendszeres gyógyszerszedés. Ilyen a leggyakoribb szív-érrendszeri betegség, a magas vérnyomás is.