tápanyagok

A csicseriborsó a Földközi-tenger vidékéről és a Közel-Keletről származó finomságot arrafelé garbanzo bab néven is ismerik. Az olasz, a görög, az indiai, az arab, a spanyol és a portugál konyha egyik legkedveltebb alapanyaga, de Magyarországon is egyre többen szeretik.

Összegyűjtöttünk néhány érvet, hogy miért érdemes belőle enni!

Rendkívül gazdag tápanyagokban

Figyelem, jó sok szám következik! Mivel a százgrammos mennyiség megállapítása konyhamérleg nélkül nehézkes, inkább úgy mondjuk, hogy egy csészényi sült csicseriborsó 269 kalóriát, 45 g szénhidrátot, 15 g fehérjét, 13 g rostot és 4 g zsírt tartalmaz, koleszterinből, pedig semennyit.

Ez a mennyiség a napi ajánlott minimum káliumbevitel felét, kalciumbevitel 21%-át, vasbevitel 69%-át, B6-vitamin bevitel 55%-át és magnézium bevitel 57%-át fedezi. Sőt, még C-, A- és K-vitamin, illetve cink, mangán és szelén is van benne.

Cukorbetegség ellen

Kutatások bizonyítják, hogy a rostban gazdag táplálkozás csökkenti a diabéteszesek vércukorszintjét – legyen szó akár 1-es, akár 2-es típusú kórról.

Az egészséges szervezet inzulinválasza, tehát cukoranyagcseréje is javul, amennyiben naponta legalább 20 g élelmi rostot elfogyasztasz.

(A párodnak és az apukádnak ennél többre van szüksége, hiszen férfiaknak 30-38 g-ot javasolnak.)

Az erős csontokért

A csicseriborsóban lévő vas, a foszfát, a kalcium, a magnézium, a mangán, a cink és a K-vitamin mind hozzájárul ahhoz, hogy megtartsd a csontsűrűségedet, illetve szükség esetén akár növeld.

A kalcium és a foszfát egyensúlya adja meg, hogy a szervezeted milyen gyorsan és milyen hatékonyan képes csontszövetet „gyártani”.

Egyensúly alatt azt értjük, hogy a túl csekély és a túl bőséges bevitel ugyanúgy gyengébb csontokat eredményezhet. K-vitamin hiány esetén, pedig sajnos megnő a törésveszély, amivel nemcsak időskorban érdemes tisztában lenned.

A jó vérnyomásért

A csicseriborsó nátriumszegény alapanyagot jelent a konyhában, amelyet akár só hozzáadása nélkül, más fűszerekkel is ízesíthetsz.

A nemzetközi ajánlások szerint naponta legfeljebb 4,7 g nátriumot szabadna bevinned a szervezetedbe, ám becslések szerint a felnőtt lakosság kevesebb, mint 5%-a abszolválja ezt.

A többiek akár jelentősen túllépik a mennyiséget, amivel hatalmas terhet rónak a szívükre és az érrendszerükre.

Rákmegelőző hatás

A szelén olyan ásványi anyag, amely természetes körülmények között nincs jelen a legtöbb zöldségben is gyümölcsben – a csicseriborsóban azonban találsz belőle! Kulcsfontosságú a májfunkciók szempontjából, hiszen képes megszabadítani a szervezetet a rákkeltő anyagoktól.

A szelén emellett gyulladás- és tumorméret-csökkentő hatású. A csicseriborsóban lévő folsav pedig a DNS regenerációját segíti elő, ami ugyancsak előnyös a daganat megelőzés szempontjából.

A zökkenőmentes emésztésért

A csicseriborsó magas rosttartalma hozzájárul a székrekedés megelőzéséhez, valamint elősegíti a rendszeres székletürítést.

A benne lévő nem oldódó élelmi rostok tehát nemcsak a vércukorszintednek tesznek jót, hanem az értékes tápanyagok teljesebb felszívódásának és a salak gyorsabb kiáramlásának is. Az eredmény? Laposabb has és jobb közérzet. Már rövidtávon is megéri!

Jóllakva fogyhatsz vele

A már sokszor említett élelmi rostoknak hatalmas szerepük van az egészséges testsúly elérésében és megtartásában. Amennyiben eleget viszel be belőlük, könnyedén elősegítheted a hosszabban tartó jóllakottság-érzetet, ezáltal csökken a teljes kalóriabeviteled.

Arról nem is beszélve, hogy a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása – a megfelelő súllyal egyetemben – eleve csökkenti a metabolikus szindróma, s a korai halálozás kockázatát.

Forrás: bien.hu

A grillezett virsli és kolbász ugyan ízletes velejárója egy kellemes pikniknek vagy focimeccsnek, a legújabb, közel 450 ezer ember adatait vizsgáló kutatás szerint azonban a túl nagy mennyiségű feldolgozott élelmiszer fogyasztása évekkel megrövidítheti az életünket.

A Zürichi Egyetem a BMC Medicine márciusi számában közzétett kutatásából az derült ki, hogy a legtöbb feldolgozott élelmiszert fogyasztó személyekre a korai halálozás 44 százalékkal magasabb kockázata leselkedik. Más szóval, ha a népesség kevesebb feldolgozott élelmiszert enne, a korai halálozás összességében közel 3 százalékkal csökkenne.„Azt javasoljuk, hogy a feldolgozott húsok mennyiségét mindenki lehetőleg napi 30 gramm alá szorítsa” – hívja fel a figyelmet a kutatás vezetője, Sabine Rohrmann.

Bár a 450 ezer férfi és nő adatait elemző kutatás csak kapcsolatot mutatott ki a feldolgozott húsok és a korai halálozás kockázata között, ez még nem bizonyít ok-okozati összefüggést. A kutatók szerint azonban több tényező is magyarázza ezt a kapcsolatot. A hús például sok koleszterint és telített zsírt tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a szívkoszorúér-betegség kialakulásához. Ezen kívül a feldolgozott húsokat nitrátokkal is kezelik tartósítás, színezés és ízfokozás céljából, ezek, pedig rákkeltő anyagok kialakulását eredményezhetik, ami hozzájárulhat a vastagbélrák és végbélrák, valamint a gyomorrák kialakulásához. Ráadásul a magas vasbevitel is a rák megnövekedett kockázatához vezethet.

Más szakértők is egyetértenek az eredményekkel. Dr. David Katz, a Yale Egyetem prevenciós központjának igazgatója elmondta, számos kutatás bizonyította már a húsfogyasztás és a krónikus betegségek magasabb előfordulásának összefüggését. Katz szerint a viszonylag több hús fogyasztása valószínűleg azt is jelenti, hogy a személy kevesebb növényi táplálékot fogyaszt, amelyek védelmet nyújtanának a krónikus megbetegedések ellen. „Számos bizonyíték utal arra, hogy érdemes sok növényi tápanyagot fogyasztanunk” – mondja a szakértő. „Azok viszont, akik sok növényi tápanyagot fogyasztanak, mértéktartó hozzáállással nyugodtan fogyaszthatnak húst is anélkül, hogy káros lenne az egészségükre.”

Forrás: vital.hu

Bizonyos ételekből bármennyit eszünk, sosem lakunk jól. Lassanként egyre többen rádöbbennek, hogy az egészséges ételek eltelítenek, a feldolgozott, egészségtelen élelmiszerek viszont nem verik el az éhségünket – mintha semmit sem ettünk volna.

Ennek oka az, hogy tápanyagtartalmuk a feldolgozás alatt lecsökken.

Amellett, hogy egyes ételek még az éhségérzetet is növelik, függőséget is okoznak: bármilyen rosszul vagyunk is tőlük, egyszerűen képtelenek vagyunk abbahagyni az evést. Az alábbiakban sorra vesszük, mely ételeket érdemes kerülni, ha valaki valóban jól szeretne lakni, és a függőséget is el szeretné kerülni.

Rágógumi

A rágózás serkenti a nyálelválasztást. A termelődő nyál a gyomorba jut, és mivel a gyomor azt hiszi, hogy táplálékot kell megemészteni, csak még inkább fokozza az éhséget.

Diétás üdítőitalok

A mesterséges édesítőszerek növelhetik az étvágyat, ugyanakkor a normál cukroktól eltérően nem szolgáltatnak semmit, ami elmulasztaná az éhséget.

Magas fruktóztartalmú kukoricaszirup

A reklámok azt hirdetik, hogy mértékkel jó dolog, de az-az igazság, hogy a rengeteg készételben megtalálható magas fruktóztartalmú kukoricaszirup esetében nem lehet mértéket tartani. Mivel lelassítja a jólakottságérzet kialakulásában fontos szerepet játszó leptin hormon kiválasztását a szervezetben, képtelenség abbahagyni a fogyasztását.

Fagyasztott készételek

A fagyasztott ételekben általában nincs elég kalória, amitől jóllakhatnánk. Nincs bennük elegendő nyers összetevő, ami kitölthetné a gyomrunkat. Minél ritkábban fogyasszunk ilyen ételeket, de ha mégis ilyet eszünk, egészítsük ki friss salátával vagy gyümölccsel.

Édes tészták és péksütemények

Bármilyen finomak is az édes tészták, nem igazán lehet jóllakni velük. A fehér cukorban és lisztben nincsenek rostok és tápanyagok. Gyorsan feldobnak, de hamarosan még éhesebbek leszünk tőlük, mint evés előtt. Érdemes inkább teljes kiőrlésű gabonából készült péksüteményeket választani, amelyek a lehető legkevesebb cukorral készültek.

Cukrozott müzliszelet

Ha a reggelire fogyasztott, egészségesnek tűnő müzliszelet nincs alaposan megpakolva fehérjével, és nem a lehető legkevesebb cukrot tartalmazza, nem sokkal jobb, mint az édes tészta. A feldolgozott és cukrozott változatok jónak tűnnek, de elég hamar újra éhesek leszünk tőlük. Reggelire inkább válasszunk zabpelyhet gyümölccsel, esetleg egy kis mézzel.

Forrás: vital.hu

Van, aki mindent megtesz, hogy megszabaduljon a sörhastól, van, aki pedig egyenesen büszke rá. De vajon mitől és hogyan alakul ki a jellegzetes formájú sörhas a férfiaknál?

Greg Foot, a BBC Future Headsqueeze nevű videós rovatának szerkesztője egy olvasótól érkezett kérdésre válaszolva magyarázta el a folyamatot.

Egy korsó sör körülbelül 150 kalóriát tartalmaz, egy-egy kocsmázós este során ennek persze a többszörösét vesszük magunkhoz. Ez külön terhet ró a májra, amelynek először az alkoholt kell lebontania, így az esetlegesen kísérőként elrágcsált chips, mogyoró, esetleg valami fajsúlyosabb, zsíros étel csak később kerülhet sorra.

Ez azonban nem magyarázza, hogy miért a férfiak sajátja a sörhas. Foot erre is választ adott. A szervezetben zajló lebontó folyamatok 35 éves korunk után lassulni kezdenek, így nehezebben szabadulunk a bevitt tápanyagoktól. Ráadásul az sem mindegy, ki emelgeti a korsót: míg a nők jellemzően a comb, a csípő és a fenék környékén raktározzák az extra kalóriákat, a férfiaknál ez általában a derék környékén rakódik le. Így alakul ki a jellegzetes formájú pocak a sörkedvelő urak esetében.

Forrás: hazipatika.com