plakkok
|
Egyedülálló "fogtörténeti" kutatás eredményeiről számoltak be brit és ausztrál kutatók nemrég a Nature Genetics szakfolyóirat hasábjain: közel 7500 évet felölelő vizsgálatukból kiderült, hogy az évezredek alatt megváltozott táplálkozási szokások az emberi szájban lévő baktériumflórára is rányomták bélyegüket. Az utóbbi másfél évszázadban a feldolgozott élelmiszerek megjelenése és elterjedése drámai mértékben lecsökkentette a szájüregben élő baktériumflóra fajgazdagságát, és a fogszuvasodást okozó törzsek térnyerése nagy valószínűséggel hozzájárulhatott a posztindusztriális korszakra jellemző krónikus szájbetegségek kialakulásához. A kutatók kiindulásként DNS-mintát vettek 34 észak-európai, prehisztorikus emberi csontváz fogkő-lerakódásaiból (plakkjaiból), hogy megvizsgálják, miként változott a szájban élő baktériumok összetétele a gyűjtögető-vadászó ősembertől kezdve a bronzkoron, középkoron és az iparosodáson át egészen napjainkig. A plakkok genetikai vizsgálata igen hasznos kiindulópont lehet az étrendben bekövetkező változások egészségre gyakorolt hatásainak, valamint a szájban élő kórokozók genom fejlődésének tanulmányozásához - mondta el az ausztrál ACAD központ professzora, a kutatás vezetője. Visszaszorultak a szájüreg jótékony baktériumai A plakkok DNS-ének elemzésekor a kutatók a szájban élő baktériumok összetételének fokozatos, negatív irányú változását tapasztalták: a modern ember szájában lényegesen kisebb a baktériumflóra sokfélesége, mint az iparosodás előtti emberekében. Az első jelentősebb negatív változás akkor következett be, amikor őseink a gyűjtögető-vadászó életmódról földművelésre tértek át, de a legmarkánsabb fordulat nagyjából 150 éve, az iparosodás időszakában történt. Azóta a fehér liszt, a finomított cukor és a feldolgozott élelmiszerek térnyerésével a szájüreg jótékony baktériumai visszaszorultak, és túlsúlyba kerültek a fogszuvasodást okozó törzsek. Más szóval a modern ember szájürege tulajdonképpen folyamatosan beteg - tette hozzá a professzor. A rendhagyó időutazással a szakemberek arra szeretnének rávilágítani, hogy a táplálkozási szokások változásai milyen hatást gyakorolnak az emberek egészségére. Ha már az ősidőktől kezdve sikerül felgöngyölíteni a betegségek hátterében álló genetikai okokat, úgy azok jelen- és jövőbeli kezelése is hatékonyabbá válhat. A szakemberek azt tervezik, hogy kutatásukat mind földrajzilag, mind, pedig az időtartamot illetően kiterjesztik, hogy még pontosabb képet kaphassanak az étrendi változások egészségre gyakorolt hatásairól.
Forrás: origo.hu
Gyakran halljuk, hogy ezért többek között a koleszterin tehető felelőssé. Hogy ez igaz-e, annak dr. Bőhm Tamás segítségével jártunk utána, aki a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika kardiológus főorvosa. A koleszterin egy olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Nagyon fontos anyag: szükség van rá többek között a sejthártyák felépítéséhez, az emésztést biztosító epesavak képzéséhez, a csontépítő D-vitamin előállításához, nemi hormonjaink termeléséhez, valamint a sejtjeink anyagcseréjéhez is. Jó vagy rossz?A koleszterinnek két altípusát különböztetjük meg: az LDL- és a HDL-koleszterint. Az LDL (low density lipoprotein, azaz alacsony sűrűségű lipoprotein) a köznyelvben a "rossz" jlzőt kapta, pedig önmagában nem káros, sőt, szükségünk is van rá. A HDL (high density lipoprotein, azaz nagy sűrűségű lipoprotein) pedig "jó" koleszterinnek van kikiáltva. A HDL-koleszterinnek az a funkciója, hogy a szövetek felől a májba szállítsa az LDL-koleszterint, ahol az le tud bomlani. Baj akkor van, ha túl magas az LDL, és túl alacsony a HDL szintje: ekkor az LDL-ből "túlkínálat" keletkezik, a sejtek által fel nem használt felesleg, pedig elkezd lerakódni az erek falán, ott plakkokat képez, amelyek fokozatosan az érfalak rugalmatlanná válásához, elmeszesedéséhez, szűkületéhez vezetnek. Ezt az orvosi nyelv ateroszklerózisnak nevezi. Miért veszélyes?A közepes és a nagy artériák (verőerek) falának megvastagodása a véráramlás csökkenését vagy megszűnését okozhatja. A szűkület vagy elzáródás érintheti az agy, a vese és a végtagok ereit, valamint a szívkoszorúér-rendszert. Tényleg rossz a koleszterin?Az érelmeszesedés nagyon veszélyes, mert sokáig tünetek nélkül zajlik, és amikor a baj nyilvánvalóvá válik, gyakran halált is okoz. Ha az agyi erek záródnak el, stroke keletkezhet, ha a szívkoszorúér-rendszerben jelentkezik akadály, infarktus következhet be, ha pedig a végtagok ereiben csökken a véráram, akkor trombózis vagy a mozgást is akadályozó alsóvégtagi érszűkület következik be. Visszafordítható?Az orvosi kutatások szerencsére azt mutatják, hogy az érelmeszesedés visszafordítható. Nyaki erek vizsgálatával kimutatták, hogy a koleszterinszint csökkentésével kisebbé váltak az érfali plakkok. Nem csupán a folyamat megállításáról van tehát szó, hanem az állapot javulásáról is. Az érbelhártyán lerakódott koleszterin ugyanis úgy működik, mint egy depó: ha a szervezetben csökken az LDL szintje, és a sejteknek szükségük lesz rá, akkor az érfalon lerakódott raktárból pótolják a hiányt. A megoldás könnyűnek tűnik: csökkentsük a táplálkozás során a koleszterin bevitelt! Sajnos a megoldás mégsem ilyen egyszerű. Koleszterinszint-mérés
Normális Határérték Kóros Összkoleszterin 5,2 alatt 5,20-7,0 7,1 felett HDL-koleszterin 1,42 felett 0,9-1,42 0,9 alatt LDL-koleszterin 3,4 alatt 3,4-4,2 4,2 felett
Forrás: egészségtükör, napidoktor.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por
|
||||||||
A fehér liszt, a cukor és a feldolgozott élelmiszerek térhódítása olyannyira megváltoztatta az emberi szájban élő baktériumok összetételét, hogy az iparosodás óta szájunk tulajdonképpen nem más, mint betegségek állandósult melegágya.
Magyarországon a 65 év alatti lakosság körében a szív- és érrendszeri betegségekben háromszor annyian halnak meg, mint Európában átlagosan!
A rutin vérvizsgálat magában foglalja a koleszterinszint ellenőrzését is. Az ujjbegyből vagy a kar egyik vénájából vett kis vérminta szükséges a méréshez. Ha magas a vér összkoleszterin szintje, akkor fontos tudni az egyes alkotórészek koncentrációját is.