pajzsmirigy
| ||||||||||||||||
|
A nők betegsége A pajzsmirigy a nyelőcső két oldalán elhelyezkedő, pillangó alakú szerv. Két fontos hormont termel: a thyroxint és a trijód-thyronint, melyek az alapanyagcsere szabályozásának lévén, a szervezet valamennyi sejtjének működésére hatást gyakorolnak. Pajzsmirigy betegség több okból is jelentkezhet, kialakulásában fontos szerepet játszik az öröklött hajlam, bizonyos autoimmun betegségek, a fokozott stressz, életmódbeli tényezők épp úgy, mint a túl kevés jód fogyasztás. A pajzsmirigy betegségei gyakran fordulnak elő nők körében, ennek egyik oka, hogy terhesség és szoptatás alatt megnő a szervezet jódszükséglete, illetve –különösen a fiús mamák esetében – hormonális tényezők is hozzájárulnak a szülés utáni pajzsmirigy-gyulladás kialakulásához.
1. Fáradtság, vagy álmatlanság Pajzsmirigy alulműködés esetén gyakori tünet, hogy napi 8-10 óra alvás után is fáradtan, erőtlenül ébred és ez az állapot az egész napunkat végig kíséri. Túlműködés esetén a nappali fáradtságérzet oka, pedig ennek ellenkezője, az éjszakai álmatlanság lehet.
Az alapanyagcsere szabályozása által a pajzsmirigy rendellenes működése testsúlyunkra is hatással van. Alulműködés esetén hízás jelentkezhet, a túlműködés, pedig súlyvesztést okozhat.
3. Hangulati ingadozások Idegesség, depresszió, vagy napjaink egyre gyakoribbá váló tünet együttese, a pánikbetegség is jelentkezhet a pajzsmirigy rendellenes működéséből adódóan.
4. A magas koleszterinszint szintén intő jel lehet Pajzsmirigy alulműködést jelezhet, ha az értékek rendszeres mozgás, diéta hatására sem csökkennek. Túlműködés mellett alacsony koleszterint szint jelentkezhet.
5. Családi örökség A pajzsmirigy betegségek kialakulásában is fontos szerepet játszik az öröklött hajlam. Ha a családban korábban előfordult ilyen probléma, akkor fokozottan ügyeljen a tünetek korai felismerésére!
6. Menstruációs és termékenységi problémák A korábbinál erősebb, elhúzódó menstruáció pajzsmirigy alulműködést jelezhet, míg a ritkábbá váló vérzések, a hosszabb ciklus túlműködésre utalhat. Gyakran a meddőség hátterében is pajzsmirigy probléma áll.
7. Bélpanaszok A hasmenés és az irritábilis bél-szindróma okozója a pajzsmirigy túlműködése is lehet, míg a székrekedést alulműködés is kiválthatja.
8. Haj- és bőrproblémák A pajzsmirigy betegségei a haj és a bőr állapotában is több elváltozást okozhatnak. Gyakori panasz a haj hullása, szárazzá, töredezetté válása. A bőr is szárazabb, érdesebb lehet.
9. Nyakfeszülés A pajzsmirigy megnagyobbodásának következtében nyomást gyakorol a légcsőre és a nyelőcsőre egyaránt, így nyelési és légzési nehezítettség jelentkezhet. Előfordulhat időszakos rekedtség is.
10. Izom- és ízületi fájdalmak Az izmok és ízületek fájdalma mellett pajzsmirigybetegségre utalhatnak az ún. kéztőalagút szindróma tünetei is: az öreg-, a mutató- és a középső ujj bizonyos időközönként fellépő zsibbadtsága.
Forrás: endokrinkozpont.hu, patikamagazin.hu
Pajzsmirigy néven vált ismertté, egyrészt, mert a pajzsporc előtt található, másrészt, mert alakja szerint leginkább pajzshoz hasonlít - mondja beszélgetőpartnerem, Varga Fatima endokrinológus szakorvos. A pajzsmirigy iránti érdeklődés mintha megnőtt volna az utóbbi időben, nem utolsósorban azért, mert neves művésznők, ismert személyiségek hirtelen kialakuló súlyfeleslegükért éppen a pajzsmirigy nem megfelelő működését teszik felelőssé. A legtöbb esetben tévesen, ugyanis a pajzsmirigyproblémák autoimmun betegségre vezethetők vissza - szögezi le a szakorvos. - Okozhatnak ugyan váratlan hízást, de korántsem olyan látványos mértékben, ahogyan az egyeseknél előfordul. A 4-5 kilós súlytöbblet a pajzsmirigy alulműködése következtében jön létre, és a sejtekben összegyűlő víz okozza.
Általában két ismert pajzsmirigyzavarról beszélünk, a túlműködésről és az alulműködésről. A túlműködés jelei lehetnek: magas vérnyomás, hasmenés, fokozott izzadás, erős szívdobogás, ingerlékenység, a szemgolyók kóros kidülledése. Csökkent hormontermelésre utaló jelek újszülött-, illetve csecsemőkorban utalnak komoly fejlődési rendellenességekre, a testi és szellemi fejlődés elmaradására. Felnőttkorban a betegség főként autoimmun eredetű, jelei közt az ödéma, aluszékonyság, feledékenység, étvágytalanság a leggyakoribb. De olyan összetett kórképek is előfordulhatnak, mint a szívritmuszavar, a meddőség, a depresszió. A serdülőkor, a terhesség ideje, valamint a változókor hordozza magában a legtöbb rizikófaktort a pajzsmirigybetegség kialakulására. Nincs sok lehetőség a megelőzésre Szakorvosok szerint egyszerű önvizsgálattal, "kitapintással" is megállapítható, ha göbök alakultak ki a pajzsmirigyen, vagy az aránytalanul megnagyobbodott. De a mai modern technika, az ultrahangos, izotópos és a laboratóriumi vizsgálat minden esetben eloszlatja a kétségeket, és pontos diagnózist ad. Az Egyesült Államokban népbetegségként kezelik a pajzsmirigy-rendellenességeket: idén januárban kampányt kezdeményeztek a rendszeres önvizsgálat érdekében, mivel 60 millióra teszik a betegek számát. Magyarországon szerencsére nem ilyen súlyos a helyzet, 10-15 százalékra tehető a pajzsmirigybetegek száma, közöttük többségben, 70-80 százalékban vannak a nők. Varga Fatima elmondása szerint a rosszindulatú daganatok között 1-2 százalékban fordul elő pajzsmirigydaganat, ez is jól diagnosztizálható, adott esetben csonkolásos módszerrel, műtéttel a daganat eltávolítható. Ha a pajzsmirigyet is eltávolítják, azonnal pótolni kell működését megfelelő hormon gyógyszerekkel. A pajzsmirigy kezelése minden esetben a kiváltó ok függvénye. A pajzsmirigybetegségek megelőzésére nincs sok lehetőség. A helyes táplálkozás, az immunrendszer erősítése, a stressz-mentes életmód természetesen ezekben az esetekben is kívánatos, de az ilyen jellegű autoimmun betegségek szinte kivédhetetlenek. Viszont a pajzsmirigy nem megfelelő működése helyreállítható, fokozott működés esetén gyógyszeres kezeléssel, csökkent hormontermelésnél, pedig gyógyszer, megfelelő mennyiségű jód adásával. A jód bevitelnél különösen óvatosnak kell lenni, néha ugyanis a kevesebb több. Egy felnőtt napi jódszükséglete 150 mikrogramm naponta. Magyarország a közepesen jódszegény országok, közé tartozik, ami azt jelenti, hogy az élelem által szervezetünkbe juttatott só mennyisége nem mindig elegendő, ezt jódozott sóval és egyéb készítményekkel, ellenőrzött módon pótolni lehet. Az endokrinológia - a belgyógyászat e speciális ága - egyre inkább fejlődik, és egyre több olyan beteg keresi fel a szakrendeléseket, aki szűrésre jelentkezik. Ez egyébként a megelőzés leghatékonyabb módja, és biztosíték egyben, hogy ez a fontos szervünk, amely jód és fehérje felhasználásával hormont termel, betölthesse a szervezet valamennyi sejtjére hatással bíró, szabályozó, élettani szerepét.
Forrás: MTI-Press, A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
További cikkeink: Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal Banting növényi tabletta és por
A páciensek egy növekvő csomót észlelnek a pajzsmirigyben, ami nyomja a nyelő- illetve a légcsövet, ezért az evés vagy a lélegzés nehézségekkel jár. Az is előfordul, hogy egyéb okból készült vizsgálat (ultrahang, CT) mellékleleteként kerül felismerésre. Ha a növekvő pajzsmirigydaganat az idegpályákat károsítja, különböző jelenségeket okoz, így például a hangredő bénulása miatt a hang rekedtté válik. Ezen kívül kialakulhat az ún. Horner-szindróma, ami a pupilla szűkülésével, a szemgolyó szemüregbe való besüllyedésével, valamint az érintett oldalon a szemhéj lecsüngésével jár. Ha a nyaki nyirokcsomókat is érinti a pajzsmirigydaganat, akkor ezek erősen megduzzadnak, és a környező szövetek tönkremennek. A pajzsmirigydaganat terápiája.A pajzsmirigydaganat kezelése a tumor típusától, illetve a betegség kiterjedésétől függ. A személyre szabott legmegfelelőbb terápia kiválasztása különböző orvosi tudományterületek szakembereinek közös döntése. Sebészek, onkológusok, onkoradiológusok, endokrinológusok vesznek részt a betegség kezelésében. Az alkalmazható módszerek, közé tartozik az operáció, a radioaktív jódterápia vagy a külsőleges sugárkezelés. Hormonterápiára akkor van szükség, ha a pácienseknek – például a teljes pajzsmirigy eltávolítása után- pajzsmirigy hormonra van szükségük. A kemoterápia a pajzsmirigyrák kezelésében eddig alig alkalmazott módszer, mivel a pajzsmirigy-tumorok gyakran alig reagálnak a terápia során alkalmazott gyógyszerekre (cystostatikumok). Az elszórtan kialakult áttétek, és a különösen agresszív tumorok kezelésében viszont a kemoterápia hatékony lehet. Pajzsmirigybetegségek tünetei – Mire figyeljen?A pajzsmirigy rendellenességek előfordulásuk gyakoriságát tekintve hazánkban is népbetegségnek számítanak. A tünetek igen szerteágazóak lehetnek, az elváltozások korai észlelése a megfelelő kezelés szempontjából is különösen fontos.
Forrás: Onmeda.de, Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható
A zsibbadást a betegek általában olyan érzéshez hasonlítják, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy hangyák szaladgálnának a bőr alatt, esetleg erős csiklandozó érzéshez hasonlítják. Leggyakrabban a végtagok zsibbadása fordul elő, de nem kizárólagosan. Fontos, hogy a beteg a minden ok nélkül kialakuló zsibbadást ne bagatellizálja, mivel bár gyakran nem található betegség a háttérben (a panasz sokszor pszichés eredetű), a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti.
Idegrendszeri háttér A zsibbadás érzés hátterében mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet azonban számos ok kiválthat, köztük olyan alapbetegségek is, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák. A tünetek egyoldali fennállása az idegrendszer központi részének zavarára utal. Ha valamennyi végtag distalis (a test középvonalától távol eső, leggyakrabban zokni-illetve kesztyűszerű elrendeződés) része érintett, az bármely okból kialakult polyneuropathiára, gerincvelői vagy agyalapi eltérésre utalhat. Ha a tünetek átmenetiek, anyagcserezavar gyanítható. Ha a jelentkező zsibbadás rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti agyi véráramlászavar is állhat a háttérben. A gerincvelőt károsító kórfolyamatok esetén a zsibbadás jól lokalizálható: a zsibbadás az idegrendszer szegmentális tagolódásának eredményeképpen meghatározott idegek ellátási területére korlátozódik.
Mi válthatja ki a zsibbadást? Az említett kiváltó okokat számos kórfolyamat létrehozhatja. Az anyagcserezavarok legtöbbször csökkent szérum kalcium és / vagy magnézium és / vagy kalcium szintre utalnak, hyperventillációs szindróma (fokozott légzéstevékenység) is állhat a háttérben. Ezen jelenségek hátterében további alapbetegségeket kell keresni.
Polyneuropathia, vagyis a perifériás idegek károsodása szintén számos okból kialakulhat. Leggyakrabban cukorbetegség, rosszindulatú daganat, pajzsmirigy rendellenesség, egyéb krónikus betegségek okozzák. Számos táplálkozási hiányállapot is a környéki idegek károsodását okozhatja: alkoholizmus, B-vitamin- és / vagy folsavhiány, idült emésztőszervi betegségek (a felszívódás zavara miatt).
Több ipari vegyi anyag és gyógyszer okozhat polyneuropathiát: kemoterápiás szerek, arzén, ólom, higany. Az idegrendszer különböző gyulladásos állapotai ritkább okok, de előfordulhatnak, például a sclerosis multiplex. A Guillain-Barré szindróma első tünetei a szimmetrikus érzészavarok lehetnek. Szélütés is járhat zsibbadással, ám ilyenkor az egyéb tünetek markánsabb megjelenése miatt a zsibbadás esetleg nem kerül szóba.
A gerincvelő kórállapotai közül ritkán daganatok, leggyakrabban porckorongsérv oki szerepe igazolódik. A porckorongsérv szintje tapasztalt vizsgáló számára akár már a zsibbadás és az egyéb tünetek lokalizációja alapján megállapítható. Előfordul, hogy az izmok tónusának fokozódása okoz idegbántalmakat.
A környéki idegek egy része bizonyos helyeken úgynevezett alagutakban fut, melyeket izmok, inak és csontok alakítanak ki. Amennyiben ezek az alagutak valamilyen ok miatt szűkülnek, a bennük haladó ideg, nyomás alá kerül, így érzészavar, köztük zsibbadás is kialakulhat. Ezeket a betegségeket alagút szindrómáknak nevezzük, és mind a felső, mind az alsó végtagon kialakulhatnak. Legismertebb a carpalis alagút szindróma.
A fenti felsorolás a zsibbadás érzésével kapcsolatos bizonytalanságok és a kiváltó betegségek nagy száma miatt csak szemelvényszerű, ám a szóba jövő körülményeket jól lefedi.
Forrás: webbeteg.hu
|
||||||||||||||||
Az elváltozás hosszú ideig lappanghat, mire a panaszok megjelennek. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb tüneteket, melyek a pajzsmirigy rendellenes működésére utalhatnak.
2. Súlyváltozások
Pajzs, pillangó, U betű - lehet választani, mert többféle fantázianévvel is szerepel az a létfontosságú mirigy, amely nyakunk elülső részén, a légcső két oldalán helyezkedik el.
Egyébként a pajzsmirigynek fontos hormontermelő szerepe van, a tiroxin és trijodtiroxin nevű hormonokat termeli, működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza a TSH hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH-szint megnő, és ez fokozott munkára készteti a pajzsmirigyet. Ellenkező esetben, pedig a TSH-szint csökken. A pajzsmirigy hormonjai a szervezet anyagcsere-folyamatának, az energiaforgalomnak és hőszabályozásnak a legfőbb tényezői.
A betegség kezdetén a pajzsmirigydaganatok alig okoznak tüneteket. Csak a tumor méretének növekedésével jelentkeznek a panaszok.
A zsibbadás gyakori panasz, melynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.