légzőszervi betegségek
|
Egy frissen közzétett kutatás 50 ország adatait alapul véve vizsgálta a teafogyasztás és a különféle betegségek előfordulása közti összefüggéseket. A BMJ Open szakfolyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy jóval ritkábban fordul elő 2-es típusú cukorbetegség azokban az országokban, ahol sok fekete teát fogyasztanak. A szerzők 50 ország viszonylatában vizsgálták a 2009-es évre vonatkozó fekete (fermentált) tea eladási adatokat, majd ezeket összevetették a WHO ugyanezen országokra vonatkozó betegség-előfordulási adataival. Elsősorban a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, légzőszervi problémák, valamint a fertőző és daganatos megbetegedések előfordulási gyakoriságát vizsgálták. A statisztikai vizsgálat egyértelműen alátámasztotta, hogy a fekete tea fogyasztásában élen járó Írországban, Nagy-Britanniában és Törökországban jóval ritkábban fordul elő 2-es típusú cukorbetegség, mint a kevés fekete teát fogyasztó országokban, például Dél-Koreában, Brazíliában vagy Kínában. A többi vizsgált betegség esetében azonban nem sikerült hasonló pozitív összefüggést igazolni. Vannak azért kérdőjelek A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy eredményeiket számos dolog befolyásolhatja: mivel ötven országból származnak az adatok, számolni kell adatgyűjtési hibalehetőségekkel, illetve a diabétesz esetleg eltérő diagnosztikai kritériumaival. Az is elképzelhető továbbá, hogy az országos szintű megállapítás az egyén szintjén nem állja meg a helyét. A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása az elmúlt évtizedekben hatszorosára nőtt, és a nemzetközi szervezetek világszinten a 2010-ben nyilvántartott 285 millió beteg helyett 2030-ra már 438 millió esettel számolnak. Az elmúlt pár évben a zöld tea már kiemelt figyelmet kapott az egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt, ám sokszor méltatlanul megfeledkezünk a fekete teáról, amelyben a fermentáció során olyan komplex flavonoidok (pl. teaflavin, tearubigin) képződnek, amelyek komoly egészségvédő hatással bírnak - olvasható a tanulmányban.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Még mindig rengeteg a tévhit az antibiotikumokkal kapcsolatban, helytelen használatuk miatt, pedig egyre több szernek romlik a hatékonysága. "Az antibiotikumok hatásosak a megfázás és az influenza ellen." "Az antibiotikumok megölik a vírusokat." Az Eurobarometer felmérése szerint a magyar lakosság több mint 70 százaléka gondolja igaznak ezeket az állításokat, holott az antibiotikumok nem hatásosak a vírusok, így az influenzavírusok ellen sem, e széles körben elterjedt szerek csak egyes baktériumokat képesek elpusztítani. Továbbá a megkérdezettek 50 százaléka azzal sincs tisztában, hogy az antibiotikumoknak lehet mellékhatásaik, leggyakrabban hasmenés - hangzott el az Európai Antibiotikum Nap budapesti konferenciáján. A nemzetközi kezdeményezést azért hozták életre, mert e gyakori gyógyszerek használata sok kívánnivalót hagy maga után. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint világszerte az antibiotikumok felét nem megfelelően írják fel, készítik el, vagy értékesítik, a betegek fele, pedig nem a helyes módon veszi be. Ez növeli a kórokozók rezisztenciáját, és ez által csökkenti a hatékony antibiotikumok számát.
A nemzetközi trendeket alátámasztják a hazai felmérések is. A szegedi egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének egy korábbi becslése szerint 2007 első felében, a dél-alföldi régióban a légzőszervi panaszokra felírt antibiotikumokra az esetek 66 százalékában valószínűleg nem volt szükség. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy Magyarország antibiotikum-felhasználása az európai országok adatait tekintve az alsó harmadban található: olyan, köztudottan kevés antibiotikumot alkalmazó országokkal, mint Norvégia vagy Svédország vagyunk egy szinten. Nagy különbség azonban, hogy míg az említett országokban elsősorban az újabb, szűk spektrumú szereket használják, nálunk a kevésbé korszerű, több mellékhatással járó széles spektrumú szerek az elterjedtek. A helytelen antibiotikum-használat legsúlyosabb következménye a rezisztens baktériumok megjelenése. Ezeknek az ellenálló kórokozóknak a megjelenése körülbelül 70 százalékban az állattenyésztéshez, 30 százalékban, pedig a helytelen humán antibiotikum-használathoz köthető. A rezisztens kórokozó kialakulhat a járóbeteg-ellátásban helytelenül kezelt betegben is, de sokkal gyakoribb, hogy a beteg a fertőzést kórházi kezelés során kapja el. A magyarok öt százaléka kap fertőzést a kórházban Az Országos Epidemiológiai Központ 2011 októbere és 2012 májusa között 29 hazai kórházban végzett vizsgálata szerint, amelybe több mint tízezer beteget vontak be, a betegek 4,5 százaléka szerzett egészségügyi ellátásával összefüggő fertőzést. E fertőzések több mint 25 százaléka az intenzív osztályokhoz, jelentős részük, pedig a geriátriai, sebészeti és belgyógyászati osztályokhoz volt köthető. A legtöbb fertőzés műtéti sebfertőzés volt, de csaknem 20 százalék volt a tüdőgyulladással összefüggő és az emésztőrendszeri fertőzések aránya. A felmérés során azt is megállapították, hogy a fertőzések 30 százalékában nem történt mikrobiológiai vizsgálat, ami számottevően csökkenti annak valószínűségét, hogy a beteg fertőzését a megfelelő antibiotikummal kezelték. A helyes antibiotikum-használat Mivel az antibiotikumok helytelen használata a felelőtlen felírással kezdődik, a beteg bölcsen teszi, ha a gyógyszer felírásakor megkérdezi: valóban szükséges-e a szer, milyen mellékhatásaitól lehet tartani, akadnak-e hasonlóan hatékony alternatívái, mennyi idő elteltével számíthat a kezelendő panaszok csillapodására, és milyen váratlan tünetek észlelése esetén kell értesítenie orvosát. A beteg részéről, pedig az alkalmazás helyes módja az, ha az indokoltan és megfelelő módon felírt antibiotikumból végigszedi a teljes kúrát, vagyis nem hagyja el a gyógyszert, amint a panaszok enyhülnek. A fertőzés kiújulása csak így akadályozható meg.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A rákbetegségek kockázatának csökkenését a kutatók csak a férfiaknál állapították meg, nőknél nem találtak kapcsolatot a több rostfogyasztás és a rák miatti halálozás között. Egy átlagos amerikai felnőtt napi 15 gramm rostot eszik, holott a jelenlegi egészségügyi ajánlások szerint a nőknek 25, a férfiaknak, pedig 38 grammot kellene fogyasztaniuk. Ezer kalóriának megfelelő ételbe-italba 14 gramm rostot érdemes beilleszteni. Az Archives of Internal Medicine című szakfolyóiratban ismertetett nagyszabású tanulmányban 388 ezernél több, 50-71 év közötti amerikait követtek nyomon, kilenc éven át. Kiderült, hogy azoknak a férfiaknak és nőknek, akik a legtöbb rostot iktatták étrendjükbe, 22 százalékkal kisebb volt a halálozási kockázatuk. A vizsgálatba bevont emberek 1995-ben és 1996-ban töltöttek ki kérdőíveket étkezési szokásaikról. Ebben 124 élelmiszerről kellett megbecsülniük, hogy milyen gyakorisággal szerepel étlapjukon. Kilenc év elteltével a résztvevők közül 31 ezer ember nem élt már. A halálokokat az országos regiszterekből, egészségügyi feljegyzésekből állapították meg a kutatók. Az adatok értékelésénél más kockázati tényezőket is figyelembe vettek, így a testsúlyt, iskolázottsági szintet, dohányzást és az általános egészségi állapotot, és még így is alacsonyabb kockázata adódott a halálozásnak azoknál, akik több rostot ettek. A nagy rosttartalmú ételek csökkentik a diabétesz és a szívbetegségek kockázatát, mert hatásukra javul a vércukor- és koleszterinszint, a vérnyomás, sőt a gyulladásos folyamatok is. Feltételezik, hogy a rostok megkötik a szervezetben a méreganyagokat, és segítik azok gyorsabb eltávolítását. A daganatos betegségek esetében csak a férfiaknál csökkentette a halálozási kockázatot a több rost fogyasztása, vélhetően azért, mert náluk gyakoribbak az étkezéssel összefüggésbe hozható ráktípusok. Rostokat tartalmaznak a gyümölcsök és zöldségek is, ám a legjobb hatást a gabonákból származó rostanyagoknál tapasztalták a tanulmányban. A teljes kiőrlésű gabonák ugyanis a rostokon kívül sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy első, könnyű lépésként a fehér kenyeret váltsák fel teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérre azok, akik túl kevés rostot fogyasztanak.
Forrás: MTI,napidoktor.hu
További cikkeink:
|
|
|
A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása jóval alacsonyabb azokban az országokban, ahol rendszeresen fogyasztanak fekete teát - erősítette meg egy átfogó kutatás.
Egy felmérés szerint a magyarok leginkább torokfájásra szednek antibiotikumot, az esetek döntő többségében valószínűleg szükségtelenül.
Sokszor szedjük szükségtelenül
A több rostot tartalmazó étrenden élő emberek kisebb kockázattal halnak meg szív- és fertőző, illetve légzőszervi betegségekben.