lipidek
|
A felsoroltakon túl a "szuperkoktélban" található még vörös áfonya, valamint acerola (magyarul barbadosi cseresznye, amelyből 100 gramm harminszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint egy pohár narancslé). Az utolsó összetevő, pedig az Észak-Amerikában honos fekete berkenye (Aronia melanocarpa). A gyümölcsök a bennük található polifenolokon keresztül fejtik ki előnyös hatásukat az érrendszerre. A polifenolok ugyanis gátolják a vérben lévő koleszterin és egyéb lipidek lerakódását az artériák falán, illetve fellazítják az erek falán már lerakódott plakkokat. A Strasbourgi Egyetem kutatói 13 gyümölcs sertések érfalára gyakorolt hatását vizsgálták. A már felsoroltakon kívül vizsgálták még a feketeribizli, a málna, a szeder, a földi szeder és a málna keresztezéséből keletkezett boysenberry és a bodzabogyó hatását is. A tökéletes koktél összetétele. A végleges koktélt íz és egészségvédő hatás alapján állították össze, a nyerő íz kiválasztásához 80 önkéntes kóstolót kértek fel. A tökéletes szívvédő koktél összetétele a következő: 63 százalék szőlő, 10 százalék alma, 10 százalék kék áfonya, 10 százalék eper, 5 százalék vörös áfonya, 4 százalék fekete berkenye és 4 százalék acerola. A francia kutatásból az is kiderült, hogy a gyümölcsök jótékony hatása nem feltétlenül a bennük található polifenolok mennyiségétől függ, ugyanis egyes polifenolok hatékonyabbak a káros hatások kivédésében, mint mások. A málna vagy a bodzabogyó például ugyan gazdag polifenolokban, biológiai aktivitásuk mégis kisebb, mint a koktélban szereplő gyümölcsöké. Mindazonáltal táplálkozási szakemberek felhívják a figyelmet, hogy a gyümölcsleveknek magasabb a cukor- és alacsonyabb a rosttartalmuk, mint a nyers gyümölcsökének, így inkább ez utóbbi formában fogyasszuk őket.
A kutatásról a Brit Királyi Társaság Food and Function című folyóiratának legfrissebb száma számolt be.
Bár az alvás biológiai funkciójáról megoszlanak a vélemények, a leginkább elfogadott nézet szerint azért alszunk, hogy az agy pihenhessen. A szakemberek régóta tudják, hogy a kialvatlanság negatívan befolyásolja az agyműködést, csökken, például az éberség és romlanak a kognitív funkciók. A Chicagói Orvostudományi Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata azonban arra is fényt derített, hogy az alváshiány a zsírsejtek működését, ezáltal a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja: a "fáradt" zsírsejtek akár 30 százalékkal is csökkenthetik az inzulinválaszt. Az Annals of Internal Medicine című szakfolyóiratban olvasható tanulmány az első, amely leírja az alvás hiánya és a szervezet energiaháztartásának zavarai között fennálló közvetlen molekuláris kapcsolatot. Az ilyen jellegű zavarok hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethetnek, ezért a kutatók szerint a pihentető alvás nemcsak a megfelelő agyműködéshez, hanem a normális anyagcseréhez is elengedhetetlen. A legtöbb ember számára a szervezet által elraktározott zsír egy kellemetlen problémát jelent, pedig a zsírsejteknek fontos élettani funkciói is vannak - emelte ki a kutatás vezetője. A szervezetben lévő zsírszövet (testzsír) legfőbb funkciója az energia raktározása: inzulin hatására a zsírsejtek eltávolítják a keringésből a zsírsavakat és lipideket. Ha a zsírsejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, a fokozott mennyiségű lipid a véráramban keringve károsíthatja a szöveteket, hosszú távon számos komplikációt okozva. A kis mintaszámú kutatás fiatal, sovány, egészséges felnőtteknél vizsgálta az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt hatását. Azonos étrend mellett a résztvevők négy egymást követő éjjel 8 és fél, majd újabb négy éjszakán át 4 és fél órát aludtak; a két vizsgálat között legalább 4 hét telt el. A negyedik éjjel után mindkét alkalommal intravénás glükóz-tolerancia teszt következett (ez méri a szervezet inzulinérzékenységét), és a hasi területről szövetmintát is vettek, hogy megvizsgálják, miként reagáltak a zsírsejtek az inzulinra. Az eredményekből kiderült, hogy a rövid éjszakák után a szervezet inzulinválasza átlagosan 16 százalékkal, a zsírsejtek inzulinérzékenysége, pedig 30 százalékkal csökkent a "normál" alvást követő állapothoz képest. A kutatók szerint a csökkenés mértéke összevethető a sovány és kövér, illetve a cukorbeteg és nem cukorbeteg emberek inzulinválasza között tapasztalható különbséggel. Manapság nem is olyan ritka, hogy valaki csak négy-öt órákat alszik naponta, és sokan állítják, hogy a kevés alvás dacára koncentrációjuk és agyműködésük nem rosszabb a kelleténél. A mostani kutatás azonban rávilágít arra, hogy az alváshiány nemcsak az agyra hat, hanem felborítja az anyagcserét is, aminek hosszú távon komoly következményei lehetnek. Az eredmény a kutatók szerint számos kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy ha az egészséges embereknél az alváshiány rontja az anyagcsere folyamatait, akkor vajon az elhízott, cukorbeteg, alvási apnoéban szenvedő emberek állapotán javíthat-e, ha elegendő mennyiségű, pihentető alváshoz jutnak. Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Kód: S10 OETI: 1079/2006
A politelítetlen zsírsavakban gazdag ligetszépeolaj fő összetevője a gamma-linolénsav. Ez egy pótolhatatlan politelítetlen zsírsav, amely az emberi szervezetben nem képződik, és az étellel kerül be. Hatása: A ligetszépe kapszula nagymennyiségű alifás olajat tartalmaz, ezek csökkenthetik a vér lipid szintjét. A gamma-linolénsav visszatartja a zsírsejtek növekedését és elősegíti azok felbomlását, ez fogyáshoz vezethet. Ez a szer nagyszerű hatással lehet a középkorú nők egészségére. Segítheti a sebek regenerálódását (műtéti beavatkozások után- bőrgyógyászati, plasztikai műtétek), javíthatja a bőr feszességét, rugalmasságát, csökkentheti a bőrszárazságot, a bőrviszketést. Adagolása: Adagolás: napi 3-6 kapszula evéskor.
|
|
|
A francia Strasbourgi Egyetem kutatói összeállították a szívet és az érrendszert védő tökéletes koktélt. A hét gyümölcsből álló ital többek között szőlőt, almát, kék áfonyát és epret tartalmaz.
Alapjaiban változtathatja meg az alvás szerepéről eddig alkotott vélekedéseket egy új kutatás, amely az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt káros hatásaira hívja fel a figyelmet. A kialvatlanság hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethet.
