limfóma
|
A vékonybélből háromféle rosszindulatú daganat indulhat ki, ezalapján különítik el az orvosok az adenocarcinomát, lymphomát és a carcinoid daganatokat. Adenocarcinoma: a nyálkahártya hámsejtjeiből származik, a vékonybél rákos állapotainak közel felét adja. Előfordulása gyakoribb olyan betegek közt, akiknek vastagbelében örökletes tényezőkre visszavezethetően nagyszámú jóindulatú, ám rákos elfajulásra hajlamos polip típusú daganat található. Az átlagosnál gyakoribb a Crohn-betegségben szenvedő betegeknél is. Felismeréskor 80 százalékban már áttéteket adott, legtöbbször a májba. Lymphomák: a nyiroktüszőkben található fehérvérsejtekből származnak, a vékonybél tumorainak 20 százalékát teszik ki, kialakulása gyakoribb felszívódási betegség esetében (coeliakia). A lymphomák a környező nyirokcsomókba szóródnak leghamarabb.
Carcinoid daganatok: az enteroendokrin sejtekből indulnak ki, a vékonybél rosszindulatú daganatainak mintegy 30 százalékát adják. A carcinoidok lassan terjednek, nehezen alakul ki áttét.
A vékonybéldaganatok tünetei
Mindhárom daganattípus nem jellegzetes hasi panaszokkal jelentkezhet: hasi kényelmetlenség érzés vagy fájdalom, puffadás, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, egyes ételekkel szembeni intolerancia. Felszívódási zavarok alakulhatnak ki, amelyek a székletet kenőcsössé, rothadásos szagúvá változtathatják. Növekedése miatt előrehaladott állapotban a tumor bélelzáródást okozhat, amely igen erős, gyakran a tűrhetetlenségig fokozódó hasi görcsökkel, hányással, és hasmenéssel vagy székrekedéssel jár. Részleges bélelzáródás esetén ezek a panaszok, átmenetiek és vissza- visszatérnek. A daganatok mindhárom típusánál jellemző az egyéb okkal nem magyarázható fogyás is. Adenocarcinoma. Leggyakrabban a vékonybél első harmadában fordul elő. Sokszor azon a területen alakul ki, ahol a hasnyálmirigy és az epehólyag közös vezetéke a vékonybélbe szájadzik, ezért ez a fajta vékonybéldaganat gyakran jár sárgasággal. Az adenocarcinómák sokszor véreznek, aminek a következménye a széklet fekete elszíneződése. Lymphomák. A vékonybél daganatainak ezen, típusa gyakran okoz lázat és éjszakai izzadást, a beteg különösen fogékony lehet a fertőzésekre. Carcinoid daganatok. Jellegzetes, úgynevezett carcinoid tünetegyüttes figyelhető meg, amely rohamok képében jelenik meg: a beteg arca kivörösödik, hirtelen jött hőhullámra panaszkodik, majd elkékül. A beteg szapora és erős szívdobogásérzést tapasztal erős verejtékezéssel, nehézlégzéssel. A roham során a nehézlégzés asztmás jellegű, azaz a kilégzés válik nehezítetté.
A daganat kivizsgálása
A kivizsgálás alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. Sovány betegeknél az orvos esetleg kitapinthatja a nagyra nőtt daganatot, de a fizikális vizsgálat rendszerint nem ad értékelhető eredményt. Fontos információkkal szolgálhat a vérkép és az egyéb laboratóriumi értékek elemzése. A lymphomák gyakran jellegzetes vérképet eredményeznek, a fehérvérsejtek számában és összetételében okozott hatásuk révén. A carcinoid tumorok esetében a daganat által termelt hormonszerű anyagok kerülnek be a vérbe és a vizeletbe. A diagnózis felállításában a legnagyobb szerepe a képalkotó vizsgálatoknak és a szövettani mintavételnek (biopszia) van. A kivizsgálás folyamán röntgenfelvételek (has, mellkas) és hasi ultrahang vizsgálatok készülnek. A vékonybél kezdeti szakasza gyomortükrözéssel vizsgálható. A vékonybél távolabbi szakaszainak vizsgálatához speciálisabb eszköz szükséges, ez viszont nem minden kórházban érhető el. A diagnózis biopsziás mintavétel alapján mondható ki (a vizsgálat endoszkópos úton történik vagy bőrön keresztül egy tű segítségével), amennyiben a szövettani feldolgozás során bebizonyosodik a daganat jelenléte. A daganatok kiterjedésének meghatározásához egyéb (CT, MR) vizsgálatok szükségesek. A lymphomák esetében csontvelővizsgálatra lehet szükség, amihez a csontvelőt leggyakrabban a csípőcsontból nyerik helyi érzéstelenítésben.
Kezelési lehetőségek
A kezelést mindig a betegnek legmegfelelőbb módon kell megválasztani az általános állapot és a daganat stádiumának megfelelően. A kuratív terápia alapja minden esetben a műtét, aminek során a cél a daganat minél tökéletesebb eltávolítása, a hozzá tartozó vékonybélrészlettel együtt. Áttétek esetén a műtét során sok esetben eltávolítják a daganatos nyirokcsomókat, illetve szükség esetén a májáttéteket is. Esetenként kemoterápiára és sugárterápiára is sor kerül (elsősorban a lymphomák esetében), amely sajnos gyakran nem eredményez teljes gyógyulást, csak a tüneteket enyhíti. A palliatív terápia részeként sor kerülhet a belek szűkületének, elzáródásának és vérzésének sebészeti ellátására, illetve a daganat okozta fájdalom csillapítására. A carcinoidok esetében speciális gyógyszerekkel érhető el javulás.
A vékonybél anatómiája A vékonybél a tápcsatorna középső, 6-7 méter hosszúságú szakasza, amelynek feladata az emésztés folyamán létrejött tápanyagok felszívása. Hely három részből áll: patkóbél, éhbél, csípőbél. A legbelső réteget a nyálkahártya alkotja, melyet kötőszövetes réteg vesz körül. Ezt egy izomréteg borítja, majd újabb kötőszövetes réteg következik, amire legkülső rétegként a hashártya fekszik rá. A vékonybél belső felszínét a tápanyagok felszívását végző bélboholyrendszer borítja. A nyálkahártyaréteg sejtjei közt speciális sejtek, ún. enteroendokrin sejtek találhatók, melyek a vékonybél működését szabályozó hormonokat termelnek. A csípőbél nyálkahártyájában a nyirokrendszerhez tartozó számos úgynevezett nyiroktüsző található, melyek a kórokozók elleni védekezésben legnagyobb szerepet játszó fehérvérsejtek csoportokba tömörülnek.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
Az éjszakai izzadás a fokozott izzadás (hyperhidrosis) egyik formája. Egy amerikai felmérés eredménye alapján a több mint 2000 megkérdezett 41%-a szenved fokozott éjszakai izzadástól. A panaszok - nem feltétlenül, de - gyakran napközben is jelentkezhetnek. A háttérben jóindulatú elváltozások, alkati tulajdonságok is állhatnak, de akár súlyos betegség tünete is lehet az éjszakai izzadás. Önmagában az éjszakai izzadás tehát még nem utal betegségre, de ha hirtelen jelentkezik, keresse fel háziorvosát, és ő a kórtörténet ismeretében értékeli a tüneteket, és ha indokolt kivizsgálást indít.
A betegségek listája nem teljes, pusztán áttekintést ad az egyes panaszok lehetséges okairól, és öndiagnózist se állítson fel ezek alapján. A panaszok bármely életkorban előfordulhatnak, de főként fiatal felnőttkorban jelentkeznek. Néhányan egész életükben szenvednek az éjszakai izzadástól, másoknál a panaszok időről-időre eltűnhetnek, majd újra jelentkezhetnek.
Forrás: NetDoktor.de
Krónikus leukémiák. A krónikus limfocitás leukémia (CLL) általában lassan fejlődik ki, valódi tünetek nélkül. Ezzel ellentétben a krónikus mieloid leukémia (CML) kialakulása gyorsabb lehet, elsősorban akkor, ha az felgyorsul és akut fázisba lép. A leukémiás beteg a következő tüneteket élheti meg, a betegség kialakulásának korai szakaszában:
Akut leukémiák. Mint minden daganatos megbetegedés, az akut leukémiák is - korai felismerésük esetén -, a legjobban kezelhetőek. Sajnos nincs valódi szűrővizsgálatuk. Amennyiben az orvos feltételezi, alapos fizikális vizsgálatot végez, amely során a megnagyobbodott nyirokcsomók a nyakon, hónaljárkokban, combhajlatokban, illetve a megnagyobbodott máj és lép tapinthatók. Vér- és vizeletvizsgálat. Laborvizsgálatokkal kimutatható mikroszkopikus mennyiségű vér a vizeletben, vagy a teljes vérkép készítésével meghatározható, a különböző vérsejtek száma, illetve azok százalékos aránya. Csontvelő-mintavétel. A laborvizsgálat utalhat leukémiára, de a diagnózis megerősítéséhez több, ennél speciálisabb vizsgálatra van szükség. Csontvelő biopszia során henger alakú szövetet távolítanak el, általában a medencecsontból. A mintát laboratóriumi vizsgálatra küldik. Később a kezelés hatékonyságának vizsgálatára, ismételt biopszia vétele is szükséges.
A leukémia diagnózisának felismerése egyes esetekben, az ágyéki gerinc területének megszúrásával nyert gerincvelői folyadékból is történhet. Képalkotó vizsgálatok. A leukémiás sejtek a test számos egyéb területén is előfordulhatnak: a csontokban, a mellkasban, a vesékben, a hasüregben vagy az agyban. Kimutatásukra a hagyományos röntgen, CT és MRI vizsgálat, vagy szcintigráfiás vizsgálatok alkalmasak.
Forrás: webbeteg.hu
A melbourne-i Walter and Eliza Hall Intézet kutatói a Nature Medicine szakfolyóiratban arról számolnak be, hogy az immunrendszer felelős azért, hogy korai stádiumában elpusztítsa a potenciálisan daganatos B-immunsejteket (más néven a non-Hodgkin's limfómákat). A szakértők szerint ennek az immunfelügyeletnek köszönhető az, hogy olyan meglepően ritka a népesség körében a B-sejtes limfóma ahhoz képest, milyen gyakran bekövetkeznek ezek a spontán változások. A felfedezés olyan korai figyelmeztető szűrővizsgálat kifejlesztéséhez vezethet, amellyel azonosítani lehet a B-sejtes limfóma magas kockázatának kitett betegeket, hogy proaktív kezelésben részesíthessék őket a daganat növekedésének megakadályozása érdekében.
Dr. Axel Kallies, David Tarlinton, Dr. Stephen Nutt és munkatársaik a B-sejtes limfóma fejlődésének vizsgálata közben tették a jelentős felfedezést, melyről a MediPress is beszámolt. Dr. Kallies elmondta, hogy a felfedezés választ ad arra a kérdésre, miért fordulnak elő B-sejtes limfómák a vártnál ritkábban a népesség körében. – Minden egyes emberben bekövetkeznek a B-immunsejtek spontán mutációi a normális működésük következtében – magyarázta a kutató. Meglehetősen ellentmondásos tehát az, hogy a B-sejtes limfóma nem fordul elő gyakrabban a populációban. Eredményeink azt mutatják, hogy a T-sejtek immunfelügyelete teszi lehetővé ezeknek a rákos és rákmegelőző sejteknek a kimutatását és elpusztítását, és ez lehet a rejtély kulcsa. Ez, pedig azt bizonyítja, hogy az immunfelügyelet létfontosságú a szóban forgó vérdaganat kialakulásának megelőzésében.
Forrás: otvenentul.hu
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||
A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok (adenocarcinoma, lymphomák és a carcinoid daganatok) igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb, mint két százalékát teszik ki.
A leukémiák kezdeti tünetei általánosak, általában enyhék és nem specifikusak. Igen nehéz ezért a korai felismerésük, hiszen a panaszok miatt kevesen fordulnak időben orvoshoz, és a panaszok sem utalnak egyértelműen a leukémiára.
Immunsejtek naponta átesnek olyan spontán változásokon, amelyek daganatok létrejöttéhez vezethetnének, ha az immunrendszer nem tartaná szoros ellenőrzés alatt ezeket a folyamatokat, állítják Ausztrál kutatók.
