kórokozók
| ||||||||
|
Éppen ezért egy új tanulmány - amelyről a brit Daily Mail számol be - arra hívja fel az orvosokat, hogy ne fogjanak kezet a betegeikkel.
Az UCLA - a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i részlege - kutatói által készített tanulmányt vitatják ugyan mások, ám ők mégis a dohányzás veszélyeihez mérik a kézfogás által okozott kockázatokat. A tanulmányt Mark Sklansky vezetésével készítették, és a Journal of the American Medical Association című szaklapban tették közzé. Az egészségügyi dolgozók keze kórokozókat hordozhat és a betegekkel fenntartott rutin kontaktusok révén tovább is terjeszthetik a fertőzéseket - állítják a UCLA szakértői. Éppen ezért új gesztusok, kézmozdulatok bevezetését javasolják, amelyek a betegségek terjedését gátolnák meg, és végeredményben a páciensek érdekeit szolgálná. Ezt megfelelő kampányokkal, propaganda-tevékenységgel kellene előmozdítani szerintük. Nem személyes sértésnek kéne venni, ha valakivel nem fognak kezet, hanem a beteg és az orvos egészségének védelmében tett fontos megelőző jellegű intézkedésnek - írja a Daily Mail. A kórházban elkapott fertőzések társadalmi és gazdasági kihatása is nagy - ezt csökkentené a UCLA-javaslat, miközben a rezisztens kórokozók elleni küzdelemben is fontos lépés lenne. A kézfogás egyébként az ókori Görögországig vezethető vissza. A nyitott tenyér mutatása azt fejezte ki, hogy az egymás felé tartó, egymáshoz közeledő két személy jó szándékkal érkezik, nem fegyvert hordoz a kezében. Ez az őszinteség és a bizalom kifejezője tehát, főleg Európában és aztán Európából elterjedve a világ jelentős részén. A Daily Mail sorra vette, hogy a többi kultúrából származó udvariassági gesztusok közül melyeket lehetne a kézfogás helyett átvenni. A kelet-ázsiai, indiai és az iszlám kultúrában a meghajlás vagy a szívre tett kéz, az összetett, egymás felé fordított tenyerekkel való meghajlás, esetleg a biccentés is megszokott. Ám a legegyszerűbb a UCLA által javasolt helyettesítés lehetne: nyitott tenyérrel egy intés, integetés, olyasmi "csak sokkal rövidebb ideig", amivel nálunk, Magyarországon például a vonatindulásnál szoktak az emberek egymástól elköszönni.
Forrás: hazipatika.com
Az írországi Athlone Műszaki Intézet kutatói arra a felismerésre jutottak, hogy az előzőleg enzimmel kezelt kókuszolaj megállította a Streptococcus baktérium növekedését, ami legtöbb esetben a fogromlás fő okozója. A vizsgálatok során az ír szakemberek a kókuszolaj mellett az étolaj és az olívaolaj hatását is tesztelték természetes állapotukban, majd enzimekkel kezelve is, ám csupán az enzimmel módosított kókuszolaj esetében tapasztalták a kedvező hatást. Amint arról dr. Damien Brady, az Intézet munkatársa beszámolt, a kókuszolaj megtámadta a Streptococcus mutanst, azaz azt a savtermelő baktériumot, mely a fogromlás egyik fő okozója. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a zsíros kókuszolaj az enzimekkel történő kezelés során olyan savvá alakul, mely képes szembeszállni a baktériumokkal. A tudósok most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, molekuláris szinten miként lép kapcsolatba egymással a kókuszolaj és a Streptococcus baktérium, illetve, hogy milyen más káros baktériumok ellen lenne még hatásos a készítmény. A kutatást vezető dr. Brady és munkatársa, a doktorandusz Patricia Hughes úgy vélik, a kókuszolaj kiváló alternatíva lehet a különféle kémiai összetevőkkel szemben, mivel már igen alacsony koncentrátumban is hatásos, ráadásul az egyre növekvő baktériumrezisztencia következtében fontos új lehetőségeket találni a kórokozók elleni harcban.
Forrás: A teljes cikk a vital.hu oldalon További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
Nem bonyolult műtéti technika, sem költséges és ritka gyógyszerek lépnek fel fő problémaként, hanem maga a sokszor enyhe és bizonytalan tünetekkel járó, nehezen kezelhető betegség, mely az életminőséget jelentősen befolyásolhatja. Régen a leggyakoribb okot a húgycsőkankóra, ma már inkább tartós fertőződésre, vagy több enyhe traumára vezetik vissza. Tény, hogy a legtöbb esetben a jelenlegi kórkép korábban enyhe tünetekkel társult, vagy akár tünetmentesen lezajlott akut prosztatagyulladást követ, mely éveken át fennáll és okoz látens panaszokat a betegeknek. Krónikus prosztatagyulladás - bizonytalan tünetek Ezek sok esetben bizonytalan jellegűek, pontos helyük nehezen meghatározó, sok beteg egyszerűen csak alhasi, keresztcsonti, gáttáji, heretáji diszkomfortról, ide lokalizált fájdalomról számol be. A hosszú időn keresztül fennálló tünetek a betegek pszichéjére is káros hatást fejtenek ki, zavart teremtve a szexuális életük terén és az emberi kapcsolatokban. A páciens fordulhat orvoshoz még parancsoló, gyakori vizelési inger, farizom és csípőizületi fájdalom miatt. Amennyiben a tünetek hátterében kórokozó nem mutatható ki, kismedencei fájdalom szindrómáról beszélünk. Ez a diagnózis csak akkor jelenthető ki, ha a teljes kivizsgálás megtörtént, és más urológiai, sebészeti, belgyógyászati, neurológiai és egyéb mozgásszervi betegség nincs jelen, mely a panaszokat okozza. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül a húgyhólyagdaganat, a vastagbél bizonyos gyulladásos kórképei, aranyeres csomók, porckorongsérv, csípőizületi kopás. Ezért fontos itt is – mint sok esetben – a társszakmák hatékony együttműködése. Részletes vizsgálat szükséges A részletes urológiai kivizsgálásnak magába kell foglalnia a szokásos lépéseken kívül a prosztata, a herék és a mellékherék alapos megtapintását, ultrahangos megtekintését. A hagyományos vizsgálaton kívül a vizeletet meg kell tekinteni prosztatamasszázs után is, valamint bakteriális tenyésztést szintén el kell végeztetni. Ez a kórokozók egyes antibiotikumok iránti ellenálló képességéről és érzékenységéről ad fontos információt, mely a hatékony kezeléshez elengedhetetlen. A krónikus prosztatagyulladás kezelése Amennyiben bizonyságot nyert baktérium jelenléte a prosztatában, akkor lehet szó krónikus bakteriális prosztatagyulladásról. Akár egy időben több típusú kórokozó is jelen lehet, melyek többnyire a bélflóra alkotóiból kerülnek ki. A fertőződés útja lehet a véráramon keresztüli, de sok esetben a fertőzött vizelet visszafelé feljut a prosztata kivezető csövein keresztül a szerv mirigyes állományáig. Nem bakteriális gyulladás esetén a vizeletben kórokozó nem, csak a jelenlétükre utaló sok fehérvérsejt mutatható ki. A kezelés a vizelettenyésztés eredményétől függően 6-12 hét antibiotikus terápiából áll. Az életmód terén is változtatásokat kell alkalmazni. Lehetőség szerint kerülni kell a hosszú távú ülést, a kerékpár és a motorbicikli használatát, az erősen fűszeres ételeket és az alkoholfogyasztást. Ritkán, szövődményes esetekben húgycsövön keresztül történő műtétes beavatkozás szükségessé válhat.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon További cikkeink:
Az Országos Epidemiológia Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban felkészültek az egészségügy számára is új kihívást jelentő vírusok, baktériumok azonosítására. Ez a laboratórium az egyetlen ilyen közegészségügyi célú létesítmény Közép-Európában, és hasonló az egész Európai Unióban is csak néhány országban működik.
Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő. A legveszélyesebb vírusok egyikének, a Krími kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a magyarországi megjelenése is jó példa minderre. A globalizáció, az áruk szabad mozgása, a turizmus előretörése is számtalan járványügyi veszélyt rejt magában. Egyre emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy a maláriát.
Csúcslaboratórium véd minket és Európát Hazánk már az európai uniós csatlakozást megelőzően elkezdte a felkészülést ezekre a helyzetekre. Egy uniós program keretében olyan laboratóriumot hoztak létre, amely Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzését és fejlesztését szolgálja. Rendkívüli események, veszélyhelyzetek (pl. bioterrorizmus) esetén is biztosítja a gyors reagálást, amelyben a diagnosztika szerepe kulcsfontosságú. Mindezzel hazánk kapuőr szerepét is erősíti Európai Unióban.
A Nemzeti Biztonsági Laboratóriummal (NBL) a legmagasabb biztonsági követelményeket is kielégíti, speciális védelmi rendszerekkel rendelkezik. A legveszélyesebb kórokozókkal való munkavégzés a dolgozók szempontjából és a környezetre nézve sem jelent kockázatot. A teljesen zárt, túlnyomásos védőruházat, a leghatékonyabb fertőtlenítő szerekkel végzett kötelező fertőtlenítés, az állandó, a környezethez képest sokkal alacsonyabb belső légnyomás, a különleges felszerelések, valamint a laboratórium 24 órás, folyamatos megfigyelése mind-mind a biztonságos és hatékony munkavégzést szolgálja.
Az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), illetve a járványügyi csúcslaboratóriumban az elmúlt 10 évben kifejlesztették a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét. A létesítmény - speciális kialakításánál fogva - alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére (akár kísérleti állatokban is), valamint biokémiai tesztek elvégzésére, gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájuk meghatározására. Mind a bakteriális, mind a virális veszélyes kórokozók esetében saját készítésű, nemzetközi körvizsgálatokban igazolt diagnosztikumok előállítására is képesek a szakemberek, melyhez a hátteret ez a speciális Biztonsági Laboratórium adja, így biztosítva a folyamatos diagnosztikai készültséget. A diagnosztikumok előállítása mellett a laboratórium veszélyes kórokozók elleni kísérletekben is részt vett, és készen áll az új influenzavírus, a H7N9 vizsgálatára is.
A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az Ebola vagy a Krími-kongói vérzéses láz. Fontos kiemelni, hogy a Krimi-kongói vérzéses láz vírusa déli szomszédjainknál jelen van, az azt terjesztő kullancs elterjedési határvonala egyre északabbra tolódott, így a betegség felbukkanása nem csak hazánkban várható, de azokban a környező országokban is, ahol eddig a fertőzés nem fordult elő.
A magas kockázati csoportba olyan kórokozók tartoznak, mint például a környezetben hosszú túlélési képességgel rendelkező anthrax és a pestis baktérium, a majomhimlő és a madárinfluenza vírusa. Az általuk okozott megbetegedésekre jellemző, hogy súlyos, gyakran életet veszélyeztető és sokszor nem tipikus tünetekkel jelentkeznek. Ez is az oka, hogy a felsoroltak közül több felkerült a bioterrorizmus esetén felhasználható kórokozók listájára. Ezek a kórokozók nem csak a bioterrorizmusban, hanem a behurcolt és az endémiás megbetegedésekben is jelen lehetnek. A megfelelő vizsgálatokat (pl. antibiotikum rezisztencia vizsgálatok, állatoltás) csak biztonsági laboratóriumi körülmények között lehet elvégezni. Ilyenkor a gyors és pontos vizsgálat nem csak a beteg életét mentheti meg, de a fertőzés időben történő észlelésével elkerülhető egy esetleges járvány kialakulása is.
Az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratórium munkáját és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Referencia Laboratóriumok felkészültségét a veszélyes kórokozók kimutatása terén nemzetközi szinten is elismerik. A nemzetközi - legtöbbször zárt - hálózatokban való részvétellel hazánk hozzájut a biológiai biztonságot szolgáló legújabb eljárásokhoz, diagnosztikai módszerekhez, részt vesz azok egységesítésében, fejlesztésében. A nemzetközi zárt információs rendszerekhez történő hozzáférés révén korán jutnak új fertőzések, járványok információihoz és lehetőségük nyílik a nemzetközi szakértőkkel történő konzultációra. Ez a háttér biztosítja ma a veszélyes kórokozók által okozott megbetegedések gyanújának kivizsgálását Magyarországon, mely nem csak a betegbiztonságot, hanem hazánk járványügyi biztonságát is szolgálja.
Forrás: ANTSZ, hazipatika.com
|
||||||||
Kockázatos lehet a kézfogás olyan helyeken, ahol makacs kórokozók terjedhetnek. Ilyenek a kórházak, ahol a doktorok kezet fognak a betegeikkel. Így számos fertőzés juthat át emberről emberre. A megbetegedés rizikója így ugyanolyan nagy lehet, mint a nyilvános helyen való dohányzásé.
Friss kutatások szerint a kókuszolaj képes megtámadni a fogromlást, okozó baktériumokat, ezért kiválóan használható különféle fogápolási termékekben.
Ezek sok esetben bizonytalan jellegűek, pontos helyük nehezen meghatározó, sok beteg egyszerűen csak alhasi, keresztcsonti, gáttáji, heretáji diszkomfortról, ide lokalizált fájdalomról számol be.
Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő.
Halálos kórokozók