idegrendszer
|
A Huntington-kór örökletes betegség, melynek tünetei leginkább 40 éves kor körül jelentkeznek. Akik ennél fiatalabb korban tapasztalják a tünetek jelentkezését, azoknál valószínűleg a betegség lefolyása is gyorsabb. Gyerekeknél csak nagyon ritkán tapasztalható. A gyógyszeres kezelés csak a tünetek enyhítését szolgálja, ám a fizikai és szellemi leépülést nem tudja megakadályozni. A Huntington-kór tüneteiA betegség tünetei egyénenként különböznek, ám a kór általában lassan alakul ki, és a tünetek súlyossága az agysejtek károsodásától függ. A betegek általában az első tünetek jelentkezése után 10-15 évvel meghalnak, bár olyan is akad, aki akár még 20-30 évet is elél. Fiataloknál a betegség lefolyása gyorsabb. A betegségre utaló korai jelek a következők:
Fiataloknál a Parkinson-kórra jellemző tünetek is jelentkezhetnek, leginkább ájulások, lassú mozgás és izomremegés formájában. Ha a fent említett tüneteket észleled magadon, fordulj orvoshoz. Amennyiben a családban előfordult a betegség, genetikai vizsgálattal megállapítható, hogy hordozod-e a betegség génjét. Mivel dominánsan öröklődő betegség, már az egyik szülő érintettsége esetén is nagy valószínűséggel továbbadódik. Van, akinek megnyugvást hoz, ha tudja, mire számítson, mások nem szeretnék tudni, örökölték-e a betegséget. Kiváltó okokAmennyiben az egyik szülő beteg volt, az utód 50 százalékos eséllyel örökli a kórt. Mivel az első tünetek csak 40 éves kor után jelentkeznek, sokan csak akkor tudják meg, hogy betegek, amikor már továbbörökítették a betegséget. Ha a gyermek nem örökölte, a kór nem öröklődik a következő generációban! Ám mindenki, akiben a hibás gén megtalálható, beteg lesz, ha elég hosszú ideig él hozzá. Nemrégiben felfedezték, hogy a Huntington-kórban szenvedők agyában egy protein gátolja a koleszterin áramlását, márpedig az egészséges agysejtek szempontjából fontos, hogy a koleszterin a megfelelő helyen, a megfelelő mennyiségben jelen legyen. Amennyiben az agysejtek működését valami megzavarja, az befolyásolja a motoros és kognitív funkciókat, illetve a beszédképességet. RizikófaktorokAmennyiben az egyik szülő beteg, az utódnak 50 százalékos esélye van a betegségre, ám ritkán az is előfordul, hogy bármiféle családi előtörténet nélkül alakul ki a Huntington-kór. Ennek oka valószínűleg az apai spermiumok fejlődésében bekövetkező genetikai mutáció. KomplikációkA betegség kialakulása után a tünetek egészen a halálig jelen vannak. Noha ezek egyénenként változók, az életfontosságú funkciók, mint a nyelés, evés, beszéd, járás, általában az idő előrehaladtával egyre romlanak. A depresszió gyakori a Huntington-kórban szenvedőknél, így sokaknál fennáll az öngyilkosság veszélye. Ennek ellenére a halálesetek többsége a betegségből adódó komplikációk eredménye.
A teljes cikk elolvasható a WEBBeteg.hu oldalán, otvenentul.hu
A zsibbadást a betegek általában olyan érzéshez hasonlítják, mintha a bőrt sok apró tűvel szurkálnák, vagy hangyák szaladgálnának a bőr alatt, esetleg erős csiklandozó érzéshez hasonlítják. Leggyakrabban a végtagok zsibbadása fordul elő, de nem kizárólagosan. Fontos, hogy a beteg a minden ok nélkül kialakuló zsibbadást ne bagatellizálja, mivel bár gyakran nem található betegség a háttérben (a panasz sokszor pszichés eredetű), a tünet akár komoly betegség kialakulását is jelezheti.
Idegrendszeri háttér A zsibbadás érzés hátterében mindig valamilyen idegrendszeri eltérést kell keresnünk, amelyet azonban számos ok kiválthat, köztük olyan alapbetegségek is, amelyek elsődlegesen nem az idegrendszer bántalmát okozzák. A tünetek egyoldali fennállása az idegrendszer központi részének zavarára utal. Ha valamennyi végtag distalis (a test középvonalától távol eső, leggyakrabban zokni-illetve kesztyűszerű elrendeződés) része érintett, az bármely okból kialakult polyneuropathiára, gerincvelői vagy agyalapi eltérésre utalhat. Ha a tünetek átmenetiek, anyagcserezavar gyanítható. Ha a jelentkező zsibbadás rohamszerű, rövid ideig tart és spontán múlik, akkor átmeneti agyi véráramlászavar is állhat a háttérben. A gerincvelőt károsító kórfolyamatok esetén a zsibbadás jól lokalizálható: a zsibbadás az idegrendszer szegmentális tagolódásának eredményeképpen meghatározott idegek ellátási területére korlátozódik.
Mi válthatja ki a zsibbadást? Az említett kiváltó okokat számos kórfolyamat létrehozhatja. Az anyagcserezavarok legtöbbször csökkent szérum kalcium és / vagy magnézium és / vagy kalcium szintre utalnak, hyperventillációs szindróma (fokozott légzéstevékenység) is állhat a háttérben. Ezen jelenségek hátterében további alapbetegségeket kell keresni.
Polyneuropathia, vagyis a perifériás idegek károsodása szintén számos okból kialakulhat. Leggyakrabban cukorbetegség, rosszindulatú daganat, pajzsmirigy rendellenesség, egyéb krónikus betegségek okozzák. Számos táplálkozási hiányállapot is a környéki idegek károsodását okozhatja: alkoholizmus, B-vitamin- és / vagy folsavhiány, idült emésztőszervi betegségek (a felszívódás zavara miatt).
Több ipari vegyi anyag és gyógyszer okozhat polyneuropathiát: kemoterápiás szerek, arzén, ólom, higany. Az idegrendszer különböző gyulladásos állapotai ritkább okok, de előfordulhatnak, például a sclerosis multiplex. A Guillain-Barré szindróma első tünetei a szimmetrikus érzészavarok lehetnek. Szélütés is járhat zsibbadással, ám ilyenkor az egyéb tünetek markánsabb megjelenése miatt a zsibbadás esetleg nem kerül szóba.
A gerincvelő kórállapotai közül ritkán daganatok, leggyakrabban porckorongsérv oki szerepe igazolódik. A porckorongsérv szintje tapasztalt vizsgáló számára akár már a zsibbadás és az egyéb tünetek lokalizációja alapján megállapítható. Előfordul, hogy az izmok tónusának fokozódása okoz idegbántalmakat.
A környéki idegek egy része bizonyos helyeken úgynevezett alagutakban fut, melyeket izmok, inak és csontok alakítanak ki. Amennyiben ezek az alagutak valamilyen ok miatt szűkülnek, a bennük haladó ideg, nyomás alá kerül, így érzészavar, köztük zsibbadás is kialakulhat. Ezeket a betegségeket alagút szindrómáknak nevezzük, és mind a felső, mind az alsó végtagon kialakulhatnak. Legismertebb a carpalis alagút szindróma.
A fenti felsorolás a zsibbadás érzésével kapcsolatos bizonytalanságok és a kiváltó betegségek nagy száma miatt csak szemelvényszerű, ám a szóba jövő körülményeket jól lefedi.
Forrás: webbeteg.hu
A szakemberek előtt régóta ismert, hogy az alkohol által okozott boldogságérzet hátterében az alkohol hatására felszabaduló, idegrendszeri neurotranszmitter (ingerületátvivő) szerepet betöltő dopamin áll. A dopaminnak szerepe van többek között a kábítószerek, az alvás és a szex kiváltotta örömérzet kialakulásában is. A legfrissebb kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy az alkoholfogyasztók egy részének nincs szüksége az alkohol hatására a folyamat beindulásához: a sör ízlelése önmagában perceken belül képes kiváltani a dopamin felszabadítását. Az Indianai Egyetem munkatársai 49 felnőtt férfi bevonásával végezték el vizsgálatukat, amelynek eredményeit a Neuropsychopharmacology című szaklapban tették közzé. A férfiaknak kis mennyiségű sört adtak, és pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével követték az agyukban bekövetkező kémiai változásokat. A résztvevők kiválasztásánál ügyeltek arra, hogy az alkoholfogyasztók képzeletbeli skálájának teljes terjedelméből válogassanak (a nagyivóktól a szinte teljesen absztinensekig), és mindenki abból a sörből kapjon, amelyet saját bevallása szerint fogyasztani szokott. A vizsgálat során mindössze 15 milliliter sört fecskendeztek 15 perc leforgása alatt a szájukba.
A hatás a minimális mennyiség ellenére szignifikánsnak bizonyult: a sör ízlelését követően az agy perceken belül sokkal több dopamint szabadított fel, mint amikor kontrollként ugyanezek a résztvevők vizet és energiaitalt kaptak. A felszabaduló dopamin mennyisége ráadásul nem volt véletlenszerű: azoknál, akiknek családjában saját bevallásuk szerint volt kórtörténete az alkoholizmusnak, magasabb dopaminszint-emelkedést mértek, mint a többieknél. Az alkoholista családtagok nélküli nagyivóknál viszont furcsa módon átlagosnak mondható szintemelkedést regisztráltak. A kutatók szerint ez a jelenség magyarázatot adhat arra, miért hajlamosabbak egyesek az alkoholizmusra, és miért nehezebb számukra a leszokás: a dopamin hatására kialakuló gyönyörérzet utáni vágy hátterében genetikai okok is állhatnak. A statisztikák mindenesetre arról árulkodnak, hogy az alkoholizmussal együtt élő családban felnövő gyermekek kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek maguk is alkoholistává. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy az alkoholproblémákkal küzdők agyában már az italhoz kapcsolódó illatok vagy akár egy italbolt látványának hatására is megindul a dopamin felszabadulása. A jelenlegi kutatás ezt kibővítette azzal, hogy a dopaminszint megugrása azoknál is tapasztalható, akik nem isznak sokat, és egyetlen korty is elegendő a folyamat beindulásához.
Forrás: origo.hu
Régóta ismert, hogy a hal része az egészséges étrendnek. A tengeri halételek a magas fehérjeszint mellett nagy mennyiségben tartalmaznak omega-3 telítetlen zsírsavakat, melyekről úgy tartjuk, hogy csökkentik a vérnyomást, erősítik az immunrendszert, segítik az idegrendszer és a keringési rendszer működését. Mindazonáltal ezen, jelenségek molekuláris alapja idáig nem volt ismert. Dr. Stefan H. Heinemann professzor és munkatársai elsőként azonosították, hogy szervezetszinten és molekuláris szinten hogyan fejtik ki hatásukat az omega-3 zsírsavak. A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain közölt tanulmányban vázolták, hogy egy káliumcsatorna, az SLO1 jelenléte alapvető az omega-3 zsírsavak hatása szempontjából. Az egérkísérletek felfedték, hogy az ioncsatorna az ilyen vegyületek specifikus receptorának tekinthető, és annak aktiválása befolyásolja a szív- és érrendszer működését. Olyan genetikailag módosított egyedekben, melyekből a SLO1 hiányzott, az omega-3 vegyületek bevitele nem járt kedvező élettani hatással.
Forrás: betegszoba.hu
|
||||||||
A Huntington-szindróma egy gyors lefolyású, idegrendszeri megbetegedés, amely az agyban található bizonyos idegsejtek elhalásával jár.
A zsibbadás gyakori panasz, melynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.
A dopamin nevű vegyület a felelős azért, hogy már egyetlen korty sör elfogyasztását követően kellemes érzés árad szét a szervezetben, pedig az alkohol nem is fejthette ki hatását, a folyadék még alig ért a gyomorba.
Sörben a boldogság
A Friedrich Schiller Egyetem és a Jénai Egyetem (Németország) munkatársai dekódolták az omega-3 zsírsavak vérnyomásra gyakorolt kedvező hatását.
