fogápolás
| ||||||||||||||||
|
Egyedülálló "fogtörténeti" kutatás eredményeiről számoltak be brit és ausztrál kutatók nemrég a Nature Genetics szakfolyóirat hasábjain: közel 7500 évet felölelő vizsgálatukból kiderült, hogy az évezredek alatt megváltozott táplálkozási szokások az emberi szájban lévő baktériumflórára is rányomták bélyegüket. Az utóbbi másfél évszázadban a feldolgozott élelmiszerek megjelenése és elterjedése drámai mértékben lecsökkentette a szájüregben élő baktériumflóra fajgazdagságát, és a fogszuvasodást okozó törzsek térnyerése nagy valószínűséggel hozzájárulhatott a posztindusztriális korszakra jellemző krónikus szájbetegségek kialakulásához. A kutatók kiindulásként DNS-mintát vettek 34 észak-európai, prehisztorikus emberi csontváz fogkő-lerakódásaiból (plakkjaiból), hogy megvizsgálják, miként változott a szájban élő baktériumok összetétele a gyűjtögető-vadászó ősembertől kezdve a bronzkoron, középkoron és az iparosodáson át egészen napjainkig. A plakkok genetikai vizsgálata igen hasznos kiindulópont lehet az étrendben bekövetkező változások egészségre gyakorolt hatásainak, valamint a szájban élő kórokozók genom fejlődésének tanulmányozásához - mondta el az ausztrál ACAD központ professzora, a kutatás vezetője. Visszaszorultak a szájüreg jótékony baktériumai A plakkok DNS-ének elemzésekor a kutatók a szájban élő baktériumok összetételének fokozatos, negatív irányú változását tapasztalták: a modern ember szájában lényegesen kisebb a baktériumflóra sokfélesége, mint az iparosodás előtti emberekében. Az első jelentősebb negatív változás akkor következett be, amikor őseink a gyűjtögető-vadászó életmódról földművelésre tértek át, de a legmarkánsabb fordulat nagyjából 150 éve, az iparosodás időszakában történt. Azóta a fehér liszt, a finomított cukor és a feldolgozott élelmiszerek térnyerésével a szájüreg jótékony baktériumai visszaszorultak, és túlsúlyba kerültek a fogszuvasodást okozó törzsek. Más szóval a modern ember szájürege tulajdonképpen folyamatosan beteg - tette hozzá a professzor. A rendhagyó időutazással a szakemberek arra szeretnének rávilágítani, hogy a táplálkozási szokások változásai milyen hatást gyakorolnak az emberek egészségére. Ha már az ősidőktől kezdve sikerül felgöngyölíteni a betegségek hátterében álló genetikai okokat, úgy azok jelen- és jövőbeli kezelése is hatékonyabbá válhat. A szakemberek azt tervezik, hogy kutatásukat mind földrajzilag, mind, pedig az időtartamot illetően kiterjesztik, hogy még pontosabb képet kaphassanak az étrendi változások egészségre gyakorolt hatásairól.
Forrás: origo.hu
Az írországi Athlone Műszaki Intézet kutatói arra a felismerésre jutottak, hogy az előzőleg enzimmel kezelt kókuszolaj megállította a Streptococcus baktérium növekedését, ami legtöbb esetben a fogromlás fő okozója. A vizsgálatok során az ír szakemberek a kókuszolaj mellett az étolaj és az olívaolaj hatását is tesztelték természetes állapotukban, majd enzimekkel kezelve is, ám csupán az enzimmel módosított kókuszolaj esetében tapasztalták a kedvező hatást. Amint arról dr. Damien Brady, az Intézet munkatársa beszámolt, a kókuszolaj megtámadta a Streptococcus mutanst, azaz azt a savtermelő baktériumot, mely a fogromlás egyik fő okozója. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a zsíros kókuszolaj az enzimekkel történő kezelés során olyan savvá alakul, mely képes szembeszállni a baktériumokkal. A tudósok most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, molekuláris szinten miként lép kapcsolatba egymással a kókuszolaj és a Streptococcus baktérium, illetve, hogy milyen más káros baktériumok ellen lenne még hatásos a készítmény. A kutatást vezető dr. Brady és munkatársa, a doktorandusz Patricia Hughes úgy vélik, a kókuszolaj kiváló alternatíva lehet a különféle kémiai összetevőkkel szemben, mivel már igen alacsony koncentrátumban is hatásos, ráadásul az egyre növekvő baktériumrezisztencia következtében fontos új lehetőségeket találni a kórokozók elleni harcban.
Forrás: A teljes cikk a vital.hu oldalon További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
A nyál jelenlétét természetesnek vesszük, miközben rendkívül fontos szerepet játszik a szájüreg nedvesen és egészségesen tartásában: a rágás és a nyelés megkönnyítése érdekében nedvesíti a falatot, elősegíti az emésztési folyamatok megkezdését, védi a fogakat a károsodástól, gátolja a fertőzések kialakulását és megkönnyíti a sebgyógyulást. A szájszárazság orvosi neve xerostomia.
Forrás: kiwadental.hu, diagnozis.hu
Az olajokat Streptococcus baktériumtörzsek ellen vetették be, amelyek gyakori lakói a szájüregnek. A vizsgálat eredménye szerint csak az enzimmel módosított kókuszolajnak volt meg az a képessége, hogy megakadályozza a legtöbb baktériumtörzs szaporodását. A kókuszolaj többek között elpusztította a Streptococcus mutans baktériumot is, amely savtermelő baktériumként az egyik legfőbb okozója a fogszuvasodásnak. Következő kísérleteikben arra keresnek választ a kutatók, hogy a módosított kókuszolaj molekuláris szinten miként lép kapcsolatba a Streptococcus baktériumokkal, illetve milyen más baktériumok ellen lehetne hatékonyan bevetni. Mint Damien Brady kutatásvezető elmondta, a kókuszolaj a kémiai adalékok vonzó alternatívája lehet, mert már viszonylag kis koncentrációban kifejti antibakteriális hatását.
Forrás:MTI, origo.hu További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
|
||||||||||||||||
A fehér liszt, a cukor és a feldolgozott élelmiszerek térhódítása olyannyira megváltoztatta az emberi szájban élő baktériumok összetételét, hogy az iparosodás óta szájunk tulajdonképpen nem más, mint betegségek állandósult melegágya.
Friss kutatások szerint a kókuszolaj képes megtámadni a fogromlást, okozó baktériumokat, ezért kiválóan használható különféle fogápolási termékekben.
Szájszárazság abban az esetben alakul ki, ha a szájüregben a kívántnál kevesebb a nyál mennyisége, ami általában a nyálmirigyek nem megfelelő működésének a következménye.
A kókuszolaj sikeresen támadja meg a fogszuvasodást, okozó baktériumokat, ezért fogápoló termékekben lehetne felhasználni - idézte brit kutatók megállapítását a BBC hírportálja.
Az írországi Athlone Technológiai Intézet kutatói a kókuszolaj, az olívaolaj és más növényi olajok hatását vizsgálták természetes állapotukban, valamint az emésztéshez hasonló enzimes kezelést követően.