csontok
| ||||||||
|
Idővel, átlagosan 35 éves kor fölött az emberi szervezet több csontot bont le, mint amennyit képez. De hogy ez a folyamat kinél milyen mértékben jelentkezik, nagyon sok tényezőtől függhet. A nőknél például nagyobb a kockázat, de a táplálkozás és a hormonális változás is jelentős szerepet játszik. Ezen kívül a csontritkulás mértéke attól függ, hogy az illető 35 éves korára mekkora csonttömegre tett szert, valamint, hogy milyen gyors lesz a leépülés folyamata. A Gironai Doctor Josep Trueta Egyetemi Kórház kutatói nemrég felfedezték, hogy az Európán belüli csontritkulási statisztikák jóval alacsonyabbak a mediterrán térségben, és úgy gondolták, hogy ennek a hátterében az étrend állhat. A hagyományos mediterrán étrendet azért tartják olyan egészségesnek a szakértők, mert rengeteg zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz, valamint sovány húsokat, halakat, továbbá az ételek főként olívaolajjal készülnek."Az olívaolaj fogyasztása összefüggésben áll a csontritkulás megelőzésével" - mondta José Manuel Fernández-Real, a kórház kutatója. A kutatásba 127 embert vontak be, akik 55-és 80 év közöttiek voltak. A résztvevőket egy korábbi, már két éve zajló mediterrán diéta hatását vizsgáló kutatásból véletlenszerűen választották ki. Az önkénteseket korábban három csoportra osztották, attól függően, hogy olyan mediterrán diétán éltek, amely sok kevert magvat is tartalmazott, vagy szintén mediterrán diétán, de olyanon, amelyben bőségesen volt szűz olívaolaj, vagy alacsony zsírtartalmú diétát választottak. A résztvevőket még a kísérlet előtt és azután is vérvizsgálatnak vetették alá. Kiderült, hogy csak annak a csoportnak vérképe mutatott a csontképzés szempontjából pozitív változásokat, amely az olívaolajos mediterrán étrenden élt két évig. A kutatók szerint ez az első olyan randomizált vizsgálat, amely valóban bebizonyította, hogy az olívaolaj segít megőrizni a csontok egészséges állapotát. A tanulmány a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism (JCEM) oldalain jelent meg.
Forrás: hazipatika.com
További cikkeink:
Megfelelő mennyiség szükséges belőle ahhoz, hogy a veleszületett és a szerzett immnunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkentve a gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt - életkortól függetlenül. A T1-limfociták és ezek aktív sejtanyagai a citokinek segítik az immunrendszer egészét komplex összefüggések útján az infekciózus betegségek megelőzésében és a betegségekkel szemben kialakuló védettség kialakításában. D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. A D1-, D2- és D3-vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá, közülük a szervezet számára legjobban felhasználható forma a D3-vitamin. Provitaminja a 7-dehidro-kolekalciferol, melyből a napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe. Azonban nem a napfény az egyetlen lehetőség a D-vitamin felvételére, tápanyagokkal is magunkhoz veszünk D3-vitamint, ilyen források a tejtermékek, a tojás, a tőkehal és a tőkehal májának az olaja.
D-vitamin-pótlás: mikor fontos, és mennyit kell bevinni? Napsütéses időben akár fél óra szabadban eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D-vitamin- szükségletünket fedezzük. A téli borongós hónapok alatt azonban gyakran alakul ki hiányállapot, pótlásáról ezért különösen fontos ekkor gondoskodunk, vizsgálatok támasztják alá ugyanis, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is.
Az egyén életkorától, életkörülményeitől, az éghajlati viszonyoktól és az étkezéstől függően van szükség a D-vitamin pótlására nem csak csecsemő-, gyermekkorban és időskorban, hanem az élet minden szakaszában.
A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermekek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását, illetve valamivel tovább, ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, ez esetben a vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezután az édesanyák többsége - kellő információ hiányában - vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálék-kiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt szükségleteit. A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart, ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek, évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin mértéke elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.
A hazai szakemberek példaértékű összefogásának eredményeképpen új ajánlást dolgoztak ki itthon a D-vitamin bevitelére, amely az egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egység (korábban 400, majd 800 NE volt). Ezt a mennyiséget táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ajánlott bevinni ősztől tavaszig. A biztonságos határértékről is ismertek adatok: a felnőttek esetében napi 4000 NE az a mennyiség, amely még biztosan nem okoz gondot a szervezetben.
A D-vitamin-hiány legrégebben felismert következménye a csontrendszer betegsége volt. A D-vitamin-hiányos állapotot angolkórnak (rachitis) nevezik. Az angolkór magyar elnevezés a 19. század végéről, a 20 század elejéről származik. Magyarázata, hogy az iparosodás éveiben a rossz tápláltság, a levegő szennyezése, a napfény hiánya tömeges méretekben először Angliában mutatkozott meg a szegény sorsú főként városi gyermekek között. A D-vitamin-hiány következtében létrejött csontrendszeri elváltozások a növekedés és fejlődés leggyorsabb stádiumában érintették a csecsemőket és kisgyermekeket. A rachitis tünetei feltűnőek voltak; a bőr sápadtsága, a nagy fej, a puha koponyacsontok, a boltozatos homlok, az elgörbült alsó végtagok (O-láb kialakulása), a mellkasi csontok, a bordák, a gerinc deformálódása (tyúkmell) és fokozott hajlam a csonttörésre. A legsúlyosabb formák mellett enyhébb formái is megjelenhetnek a D-vitamin-hiánynak, ilyen az izomzat tónusának csökkenése, a fogzás és a mozgásfejlődés késése, a légúti infekciók gyakori előfordulása.
A felnőtt magyar lakosság 95 százaléka is D-vitamin-hiányos a legfrissebb kutatási eredmények szerint, rájuk is ráfér a pótlás (a magyar kutatási eredményekről szóló beszámolóért kattintson ide!). Mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezetben felhalmozódik és ez által komoly mellékhatásai, lehetnek, ami akár veseelégtelenséghez is vezethet. Ezért orvosi tanács nélkül a D-vitamin szedése nem ajánlott.
D-vitamin hiány - hogy állapítható meg? A D-vitamin-hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal és csontsűrűség méréssel (denzitometria) történhet. A csontsűrűség csökkenése már mindig előrehaladott állapotot jelent, ennek vizsgálata életkortól függetlenül lehetséges. A fájdalmatlan vizsgálat nyomon követésre, a bevezetett terápia hatásosságának mérésére is alkalmas.
Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet individuális D-vitamin kezelést javasolni. Egyénre szabott D-vitamin-kezeléssel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek. A legfrissebb számítások szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor, pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.
Forrás: allergiakozpont.hu, hazipatika.com
A kalciummal kapcsolatban leginkább a csontok egészségére gondolunk, holott ez az ásványi anyag csontrendszerünk mellett számos egyéb szervünk működése szempontjából is létfontosságú. Alacsony kalcium szint memóriazavart, depressziót, viselkedésbeli változásokat is okozhat. A kalcium az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványi anyag. A szervezet kalcium tartalmának 99 százaléka a csontokban található. A fogak, és a csontozat felépítése mellett döntő fontossága van az izmok, az idegrendszer, a hormonképződés, a véralvadás, a vérnyomás szabályozásában és néhány enzim megfelelő működésében. Az alacsony kalcium (Ca) szint kiváltó okai A szervezet bonyolult mechanizmusok során szabályozza a kalcium normál szinten tartását. A szabályozási folyamat bármely szintjének károsodása a vér kalcium szintjének csökkenését eredményezheti:
A kalcium felszívódása és a D-vitamin kapcsolataA mellékpajzsmirigyben termelődő parathormon a csontok fokozott bontásával és az aktív D-vitamin képzésének elősegítésével növeli a kalciumszintet. A D-vitamin a kalcium bélből való felszívódását, és a vizelettel való kiválasztás csökkenését segíti. A napi ajánlott mennyiségű D-vitamin megfelelő kalciumszintet biztosít az egészséges csontozat kialakításához, viszont túl nagy mennyiségben még a csontokból is felszabadítja a kalciumot, ezért nem szabad túlzásba vinni szedését. Hiányában szinte biztosan nem szívódik fel elég kalcium. Az alacsony kalciumszint izomgörcsöket, izomfájdalmat, érzészavarokat okozhat, mert fokozódik az idegek és az izmok ingerelhetősége, vagyis kisebb ingerekre hevesebben reagálnak. Hosszú távon csontritkulás alakul ki elegendő mennyiségű kalcium nélkül. Idegrendszeri tünetekAz alacsony kalcium szint gyakran tünetmentes, de az alapbetegség néhány tünete felhívhatja rá a figyelmet. Ilyen lehet például a szürkehályog, idült candidiasis, agyban a törzsdúcok meszesedése. A vér kalcium szintjének lassú, fokozatos csökkenése memória zavart, depressziót, viselkedésbeli változásokat okozhat. A kalcium szintjének súlyos csökkenése egy jellegzetes tünet együttest vált ki, amelyet tetania néven ismerünk. Kalcium és székrekedés Székrekedés kialakulása esetén fogyasszon több folyadékot és próbáljon meg rostdúsabb étrendre áttérni! Nézze meg azt is, milyen kalcium készítményt használ, mivel a kalcium foszfát és a kalcium citrát kevésbé okoz székrekedést, mint a többi kalcium-só. Tünetei az ajakban, nyelvben, ujjakban, lábakban jelentkező zsibbadásérzés, a kezek és lábak izomgörcse, amely speciális tartáshoz vezet (őzfejtartás), általános izomfájdalom és arcizomgörcs, súlyos esetben a gégeizmok görcse és általános görcsök is felléphetnek-magyarázza dr. Nagy Ildikó, az Oxygen Medical neurológusa. A kórkép leggyakrabban fiatal és középkorú nőknél fordul elő. Gyakorisága nő a fokozott kalciumbevitelt igénylő állapotok időszakában, a terhesség, vagy a szoptatás ideje alatt.
|
||||||||
Jót tesz a mediterrán étrend A mediterrán diéta közismerten egészséges, nemrég azonban kiderült, hogy az ilyen étrendre jellemző olívaolaj használata ráadásul még a csontoknak is jót tesz.
A szervezet egészséges működéséhez számos vitaminra, nyomelemre van szükség. Az utóbbi években fokozott figyelmet kapott a D-vitamin szerepe, mivel felismerték, hatása nem korlátozódik a csontanyagcserére. Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább azt mutatják, hogy a D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban.
A D-vitamin-hiány jelei
Az alacsony kalcium szint gyakran tünetmentes, de az alapbetegség néhány tünete felhívhatja rá a figyelmet. Ilyen lehet például a szürkehályog, idült candidiasis, agyban a törzsdúcok meszesedése.
Kalcium-források
Ötven éven felül, a menopauza után, a nőknek több egészségügyi probléma lehetőségével szembe kell nézniük. Csokorba szedtük a négy leggyakoribb, ebben a korban a nőket érintő betegségeket és azok tüneteit, illetve figyelmeztető jeleit.