antibakteriális
| ||||||||||||||||
|
Vértisztító, vérnyomáscsökkentő hatású, magas a tápanyagtartalma és segíti az emésztést is. De vigyázzunk, az Interneten számos tévhit és felhasználási mód kering erről a liliomfélék családjába tartozó növényről! Nos, az elején le is szögezzük, a legjobban akkor járunk, ha a fokhagymát megpucolva, úgy, ahogy van, nyersen juttatjuk be a szervezetbe. Sajátos, átható ízével és illatával talán nem tartozik a kedvenc rágcsálnivalók közé, a legjobb hatást viszont biztos, hogy így érjük el vele. Arra viszont számítsunk, hogy, még ha sikerül is összerágás nélkül, nagyobb darabokban lenyelnünk, magas illóolaj tartalma másnap a bőrön keresztül is távozni fog. Az illóolaj tartalma 0,3 százalék, ami azt jelenti, hogy 1 kg fokhagyma olaj előállításához 300 kg hagyma szükséges. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja. 100 gramm fokhagyma, amit gyógyhatása miatt már az ókorban és a középkorban is sokra becsültek, 6,8 gr fehérjét, 26,3 gr szénhidrátot, 0,1 gr zsírt és 137 Kcal-t tartalmaz. A hagymák közül a fokhagymának a legmagasabb a nitrogén és a foszfortartalma, de ezen kívül kálium, kalcium és magnézium is található benne. A fokhagyma tartalmaz még A, B, C, és E-vitamint is. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunerősítő hatása van, és főzéssel csak a C-vitamin tartalma vész el.
Az érrendszer barátja Az immunerősítésen kívül, pedig a fokhagyma az érrendszer legjobb barátja is, ugyanis alig akad olyan része, amelyen ne fejtené ki jótékony hatását. Érelmeszesedés ellen, vérnyomás-csökkentőként, bélfertőtlenítésre, és az emésztés segítésére is alkalmas. – Fogyasztásával a vérnyomás bizonyítottan csökkenthető, az erek rugalmassága viszont növelhető. Az artéria falába lerakódó koleszterin mennyisége is szignifikánsan kevesebb lesz a fokhagyma rendszeres fogyasztásával, így a koleszterinproblémák kezelésére is alkalmazható természetes „gyógyszer” – mondta dr. Kozma Ákos, belgyógyász szakorvos, hozzátéve: a kialakult, komoly magas vérnyomásnál a fokhagyma már csak kiegészítő kezelésként alkalmazható, önmagában gyógyhatása már kevés. A fokhagyma rendszeres fogyasztásával mindezeken túl megakadályozható a vérrögképződés is, ugyanis hatóanyagai nem engedik a vérlemezkék összetapadását.
Megakadályozza az érelmeszesedést
A vérben található magas rossz-koleszterin oxidációjával (amit például dohányzással érhetünk el) oxidált LDL-koleszterin alakul ki. Ezeket az érfalban található faló sejtek az ún. utcaseprő receptoron keresztül felveszik, s magukban elraktározzák. – Ha sok a koleszterin a sejtek plazmájában, az habos-sejté válik, ebből áll a plakk belseje. A fokhagyma a falósejtekben gátolja az LDL-koleszterin lerakódását, s így gátolja a plakk-képződést is – magyarázta dr. Kozma Ákos. A rendszeres fokhagymafogyasztással fogainkat is védhetjük. Érrendszerünk ugyanis tisztább lesz tőle, a hajszálereink jobban átjárhatók maradnak, ami biztosítja a szájunk, ínyünk, torkunk egészségét is. A fokhagyma elősegíti az ólom kiürülését is a szervezetünkből, így a méregtelenítésben is segítségünkre lehet. Talán kevésbé ismert, hogy jó hatással van a cukorszint alakulására is, ezért cukorbetegeknek nagyon ajánlható a fokhagyma fogyasztása. Ezekre a betegségekre és megelőzésükre nagyon jó hatású lehet, ha a fokhagymát rendszeresen használjuk főzésnél.
Tisztít és fertőtlenít A fokhagyma erősen antibakteriális és gombaellenes hatását először Louis Pasteur írta le 1858-ban, 1920-ban pedig a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit; az alliin-t és az abból kialakuló allicin-t. A fokhagyma tehát eredendően peszticid, vagyis vírus- és baktériumölő, fertőtlenítő hatású (külsőleg és belsőleg is): ősztől-tavaszig fogyasztva kiválóan véd a náthás megbetegedések ellen. A II. világháborúban sebek üszkösödésének megakadályozására is használták. Belsőleg pedig a paraziták nagy ellensége: féregűző hatása is ismert, ezáltal folyamatos fogyasztása mellett kihajtja a parazitákat, bélférgeket. Minden nap fogyasszunk nyersen pár gerezdet, vagy olívaolajba keverve, apróra törve pirítósra is kenhetjük. Ha tojás, vagy húskrémet készítünk, abból sem kell kihagyni, de a patikákban kapható kapszula-formák is kiváló egészségvédő hatásúak, mint ahogy a belőle készült alkoholos tinktúrák is, amelyek koncentráltan tartalmazhatják a hatóanyagokat – mondta Barna Lajosné Éva, dietetikus, hozzátéve: ha szeretnénk elvenni a fokhagyma kellemetlen szagát, fogyasztása után rágjunk el egy kevés petrezselymet. A belgyógyász és a dietetikus szerint azonban az interneten terjedő tévhittel ellentétben például a nyaki plakkok feloldására egyáltalán nem alkalmas, ha az érintett területet almaecetes, vagy bármilyen más fokhagymás oldattal kenegetjük, vagy bedörzsöljük. – A fokhagyma belülről hat, kívülről nem szívódik fel olyan mélyen, ami ezt a jótékony hatást kifejtené – mondta dr. Kozma Ákos. Más a helyzet viszont az alkoholos tinktúrákkal. Ezek koncentráltan tartalmazzák a fokhagyma összes jótékony összetevőjét, így várandós és szoptatós kismamákon, epebetegeken kívül bárkinél alkalmazható – ám csak szigorú szabályok betartásával! A kúra előtt mindenképpen tájékoztatni kell a kezelőorvost az alkalmazni kívánt fokhagymakivonatról, mert a fokhagyma fokozhatja egyes antikoagulánsok (vérrögképződést gátlók), és az acetil-szalicilsav tartalmú gyógyszerek hatását (pl. Astrix és Colfarit melyek vérhígító hatásúak, Aspirin, Kalmopirin, Istopirin, stb.).
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
A fokhagyma és fokhagymaolaj alkalmazása:Az emberek megelőzési céllal a fokhagymát 5000 éve alkalmazzák. Ennek a szernek a megbízhatósága és hatékonysága mindenki számára ismeretes, azonban a fokhagyma íze és kellemetlen szaga miatt kevesen vannak, akik ételként fogyasztják. A jelenlegi kutatások szerint a fokhagyma kitűnő, jó hatása az olajtartalom 0,002%-nyi részében összpontosul. A tudósok képesek a legmodernebb technológia segítségével kivonni a fokhagymából a fokhagyma olajat, ez már nem kellemetlen szagú, és mindenki számára nagyszerű, hatékony regeneráló terméket jelent. (3 kapszula 10 fejnyi fokhagymának felel meg). A fokhagymaolaj kapszula hatásai:Hatékony a szív és érrendszeri elváltozások, rendellenességek megelőzésében. a fokhagymaolaj kapszula trombózis elleni hatással rendelkezik, megakadályozhatja a rákos tünetek elváltozások kifejlődését. A szerves germánium sokkal több benne, mint más növényekben. A fokhagymaolaj kapszula szintén gazdag szelénben és karotinokban, amelyek fékezhetik a rákos sejtek növekedését és fejlődését. Fokhagymaolaj kapszula adagolása:Adagolás: 2 kapszula naponta 3-szor.
A kutatás szerint a gép belsejében élő mikroorganizmusok további mosások vízébe kerülnek, két evőkanálban akár egymillió is lehet belőlük. Az alacsony mosási hőfok ideális szaporodási körülményeket teremt nekik - magyarázta Lisa Ackerley higiéniai szakértő, aki "kórokozó mosógépprogramnak" nevezi az új divatot. A The Daily Mail online kiadása utánajárt, hogy az egészségnek is javára szolgál-e a langyos tisztítás. "A magasabb hőfok azért tisztít jobban, mert forró vízben a textilszálak megdagadnak, és kitaszítják a szennyeződést. Harminc fokon ez nem történik meg. A zsíros bőr faggyúját, amely a ruhák gallérján is nyomot hagy, a legtöbb mosószer ilyen langyos vízben nem távolítja el, pedig ebben a fehérjében kitűnően szaporodnak a mikroszkopikus élőlények" - hangsúlyozta Richard Neale higiéniai szakértő.
A bacilusokat mikroszkopikus spórák, vagyis csírák terjesztik. A legtöbb antibiotikumnak ellenálló Clostriduim difficile (C. diff), illetve a sokáig állni hagyott ételen, például a rizsen megtelepedő Bacillus cereus, de a rettegett biológiai fegyver, a lépfene halálos fertőzést okozó baktériuma is jó túlélési rátákat mutat minden hőmérsékleten - a legmagasabb, kilencven fokosat kivéve. Az egészségügyi fertőtlenítő rendszerek ezért használják a 150 fokos gőzzel dolgozó autoklávot. A Which? fogyasztóvédelmi portál friss kutatása szerint a hatvan fokos program sem elég. Azt tárták fel, hogy egyetlen vizsgált gép sem melegítette fel a vizet elég forróra és elég hosszú időre ahhoz, hogy a kórokozókat elpusztítsa. A szakértők a kényes anyagokra, amelyek tönkremennek ilyen forró vízben, az antibakteriális mosószereket ajánlják. "A biológiai tisztítóanyagok irtják leghatékonyabban a csírákat alacsony hőmérsékleten. Enzimjeik azonban hatvan fok fölött elpusztulnak, így forró vízben már kevésbé hatásosak" - hangsúlyozta Mairwen Jones textiltechnológus.
Forrás: MTI, vital.hu
Nem ez az első egészségkárosító hatás, ami a negyven éve használt fertőtlenítőszerről kiderül. A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent vizsgálatban a kutatók izolált szívizomsejteken és vázizomrostokon, valamint élő egereken és hallárvákon vizsgálták a triklozán hatását. Azt találták, hogy a triklozán a szív- és a vázizomsejtekben is megzavarja azoknak a membráncsatornáknak a működését, amelyeken beáramlik az izomösszehúzódáshoz szükséges kalcium. A szer élő állatokban akár 25 százalékkal csökkentette a szív- és vázizmok összehúzódó képességét már 20 perccel a beadás után. A kutatók szerint ilyen látványos szívizomgyengítő hatást csak erős szívgyógyszerek szoktak kiváltani. A szerzők kiemelték, hogy a triklozán különösen káros lehet a szívelégtelenségben szenvedők számára. Mire jó a triklozán? Az 1972 óta ismert triklozánt eredetileg orvosok használták antibakteriális hatása miatt, emellett vírus- és gombaölő hatása is van. Ezen túl tartósítószerként is használják. A szert azóta, a legkülönbözőbb termékekben alkalmazzák: megtalálható - és itthon is széles körben hozzáférhető - szilárd és folyékony szappanokban, dezodorokban, tus- és habfürdőkben, samponokban, borotvahabban, szájvízben, fogkrémben, ágyneműben, ruhaneműben, szőnyegben, játékokban, konyhai eszközökben, bútorokban és szemeteszsákokban is. A szabályozás nem tiltja gyermekeknek szóló termékekben az alkalmazását. A statisztikák szerint az európai közös piacon forgalmazott triklozán tartalmú termékek 85 százaléka kozmetikai célú. Tíz százalékot képviselnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (például csomagolóanyagok), és 5 százalék a textíliák aránya. Egy 2006-os felmérés szerint az unióban a triklozán felhasználása elérte az évi 450 tonnát. Hosszú az egészségkárosító hatások listája
Ha egy fogkrém triklozánt tartalmaz, egyrészt elpusztíthatja az egészséges szájflóra részét képező hasznos baktériumokat is, lenyelve és az emésztőrendszerbe kerülve, pedig a bélflórában okozhat nemkívánatos pusztítást. Állatkísérletekben a triklozán befolyásolja a hormonális rendszer működését: úgynevezett endokrin diszruptorként viselkedik. Befolyásolja többek között a pajzsmirigy hormontermelését, és androgén- és ösztrogénhormon-receptorokkal is kölcsönhatásba lép. Továbbá összefüggésbe hozták rákbetegségekkel, fejlődési rendellenességekkel és májkárosodással is. A triklozán zsírban oldódó vegyület, ezért a szervezeten belül a lipidekben gazdag szövetekben halmozódik fel. Korábbi vizsgálatokban öt emberi anyatejmintából háromban mutattak ki triklozánt. Megtalálták újszülöttek köldökzsinórvérében is, ami azért aggasztó, mert a fejlődő magzat különösen sebezhető lehet a triklozán hatásaival szemben. Nem is hatékonyabb a hagyományos szappannál? A triklozánról korábban úgy vélték, hogy mivel a szervezetben vérfehérjékhez kötődve szállítódik, nem tudja kifejteni káros hatását. A szerzők szerint azonban a triklozán kémiailag aktív maradhat szállítófehérjéhez kötődve is, sőt, ez a szállítási mód segítheti, hogy eljusson a különböző szervekhez. Ráadásul az élő állatokon végzett kísérletekben bebizonyosodott, hogy a vérfehérjékhez való kötődés nem jelent biztonságot. Az újabb kutatások egyébként azt mutatják, hogy a triklozán hétköznapi használata nem csak veszélyes, de felesleges is: az FDA 2005-ös vizsgálata szerint a triklozán tartalmú termékek nem távolítják el hatékonyabban a baktériumokat, mint a hagyományos szappannal való kézmosás. A környezetet is károsítja A triklozán a környezetvédő szervezetek feketelistájára is felkerült súlyos környezetkárosító hatása miatt. Mivel a triklozántartalmú termékek többsége végül a szennyvízbe kerül, a természetes vizekben nagy mennyiségű triklozán halmozódik fel. A vegyület toxikus az algák számára (amelyek a vízi táplálékláncok alapját képezik, ezért pusztulásuk különösen nagy kárt okoz a társulásokban), és nagy mennyiségben halmozódik fel halakban és más vízi fajokban. A triklozán lebomlása során - UV-sugárzás hatására - egy ismert karcinogén, dioxin keletkezik. Az újabb kutatások szerint a csapvízben található triklozán reagálhat a víz fertőtlenítése során használt klórral, és így számos veszélyes klórvegyület keletkezhet, többek között kloroform, amit a humán karcinogének közé sorolnak. Az unióban most folyik a triklozán felülvizsgálata Magyarországon, az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan, a trikozlán minden típusú kozmetikai készítményhez felhasználható, de a felhasznált mennyiség nem haladhatja meg a 0,3%-ot - tájékoztatta az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztálya az [origo]-t. A vegyület biztonságosságának kérdése, újraértékelése azonban felkerült a kozmetikumok biztonságosságával foglalkozó Uniós Tudományos Bizottság (SCCS) napirendjére. A tervek szerint a bizottság még idén elkészíti javaslatát a triklozánhasználat újraszabályozásáról. Addig is azoknak fogyasztóknak, akiknek aggályai vannak a triklozánnal kapcsolatban, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal azt ajánlja, hogy válasszanak olyan kozmetikumokot, amelynek összetevői között nem található meg a vegyület.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
|
||||||||||||||||
Főzelékbe, sült húsra, levesbe, de akár nyersen is kitűnő eledel a fokhagyma, amit nem csak fűszer-, hanem egyenesen gyógynövényként tart számon a szakirodalom.
A szív- és érrendszerre kifejtett jótékony hatások azonban koránt sem érnek véget. Laboratóriumi vizsgálatok bizonyították ugyanis, hogy az érelmeszesedés megelőzésében, sőt feloldásában is jelentős szerepe van ennek a szúrós szagú növénynek. – A fokhagyma az úgynevezett plakkok, vagyis a kemény, mészszerű anyagok érfalon történő lerakódását is gátolja. A plakk az artériák falára rakódott zsíros szűkület, amelybe gyakran rakódik le mész is – folytatta a belgyógyász.
Ideális körülményeket teremt a baktériumok szaporodásához a 30 fokos gépi mosás, amelyek a mosógépben maradva újabb adag ruhát fertőznek meg - mutatta ki egy friss kutatás.
Egy új kutatás szerint petri-csészében és élő állatokban is nagymértékben gátolja az izomösszehúzódást a triklozán nevű vegyület, amelyet fertőtlenítő hatásának köszönhetően számtalan kozmetikai cikkben és használati tárgyban megtalálható adalékként.
A triklozánnak az elmúlt négy évtizedben egyre több egészségkárosító hatására derült fény. Kimutatták, hogy allergiát okozhat, megtámadhatja a bőr természetes savvédőköpenyét, valamint károsíthatja a májat.