 Fontos: Az ajánlások egészséges csecsemőkre vonatkoznak, nem allergiás betegekre! Táplálék allergiában szenvedő gyermek egyáltalán nem kaphatja az érzékenységet okozó élelmiszert, és orvosi segítségre szorul.
Az allergiás betegségek egyre gyakoribbá válnak. A gyermekeknek kb. 20-30%-át érinti ez az életkoronként, más megjelenési formát öltő érzékenység (atopiás ekcéma, allergiás asztma, szénanátha). Allergiás tünetek (tüsszögés, köhögés, bőrviszketés és bőrszárazság) akkor jelentkeznek, ha az emberi test a környezetből származó, amúgy ártalmatlan idegen anyagokra túl érzékenyen reagál. A leggyakoribb allergének a táplálékfehérjék, a virágpollen, a házi por és az állatszőr.
Az allergia kialakulásának egyik legfontosabb tényezője az öröklött hajlam. Ha a családi anamnézis negatív, az allergia előfordulásának valószínűsége 10-20%, ha az egyik szülő allergiás, a csecsemő allergiára való veszélyeztetettsége 30-50% között mozog. Ez az arány, ha allergiás testvér van a családban 25-35%. Amennyiben mindkét szülő allergiával küzd, a betegség kialakulásának valószínűsége az utódban 40-60%, sőt, ha mindketten hasonló allergiában szenvednek, akár 60-80% is lehet.
Bár a hajlam öröklődik, a statisztikák azt mutatják, hogy az allergia nem minden esetben tör ki gyermekeinken. Ezért nagyon fontos, hogy bármilyen drasztikus diétát vagy életmódváltást orvosi konzultáció előzzön meg. A gyermekorvos (vagy szakorvos) a családi anamnézis birtokában meg tudja határozni, milyen megelőző intézkedésekre van valóban szükség.
A leghatékonyabb a megelőzés
Mivel az allergiás betegségek gyógyítása nagy küzdelem és áldozatok árán is csak korlátozottan lehetséges (pl. a csecsemőkori élelmiszerallergiát a gyermekek az allergén szigorú mellőzésével sokszor „kinövik”), illetve kezelésük jellemzően a tünetek enyhítésére redukálódik, nagyon fontos szerepe van a magzat- és kora csecsemőkori megelőzésnek. Az öröklődést nem tudjuk befolyásolni, az ártalmas környezeti tényezőket azonban tudatosan csökkenthetjük. Ebben és a következő erről szóló posztban kizárólag a táplálkozásról lesz szó.
Immunrendszer, bélflóra
A bélflóra az emberi szervezet legfőbb immunszerve, a védekező reakciók 80%-áért bélrendszerünk a felelős. A csecsemők immunrendszere és bélflórája az első évben még fejletlen, ezért fokozott védelemre szorul (függetlenül attól, hogy a gyermek allergiára hajlamos-e). Csecsemőkorban a bélnyálkahártya áteresztőképessége igen nagy, könnyedén áthatolnak rajta az idegen fehérjék, nagyobb gyermekeknél és felnőttkorban azonban már képes hatékony védelmet nyújtani az allergénekkel szemben.
Új irányelvek az allergia megelőzésben
Sokáig azt tartották, jobb, ha minél későbbi életkorban kerül csak a gyermek kapcsolatba a potenciálisan allergizáló élelmiszerekkel. Hosszas kutatások eredményeként az elmúlt néhány évben új irányelvek láttak napvilágot a csecsemőkori allergia megelőzésre vonatkozóan. Mai ismereteink szerint ez a fajta halogatás bizonyos életkor után hosszú távon nem véd az allergia kialakulásával szemben. Míg a korai glutén kóstoltatás igen hamar bevonult a magyar csecsemőtáplálási protokollba, a többi allergén élelmiszerrel óvatosabban bánnak a hazai ajánlások (főleg a német és osztrák példához képest, ahol már semmi sem „tilos”). Tehát nyugodtan dőljetek hátra, és mielőtt lerágnátok a körmötöket, értsétek ezt úgy, hogy a tudomány jóvoltából ismét adódott egy lehetőség, hogy a közeljövőben sok allergiára hajlamos gyermek élete pozitívan változzon. Elindult egy tendencia, de nem kell a régi elveket egyből a kukába dobni, vagy ahogy a német mondaná: a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni (az allergének ugyanis továbbra is allergének).
Az első négy hónap - különösen fontos
Abban minden tanulmány megegyezik, hogy életének első négy hónapjában (anyatej és/vagy tápszer mellé) semmiféle kiegészítő táplálékot ne adjunk a babának, mert azzal növeljük az allergia kialakulásának kockázatát.
Egyidejűleg az is világossá vált, hogy a legalább 4 hónapig fenntartott szoptatás alapvető fontosságú az allergia megelőzésben. Mivel a legtöbb tanulmány a 4 hónapos szoptatási időtartamot vizsgálta, ezért egyelőre csak erre az időszakra vonatkozóan tudunk határozott kijelentéseket tenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hosszabb távú anyatejes táplálás ne védhetne az allergia kialakulása ellen, sőt, rengeteg egyéb érv is amellett szól, hogy a 6. hónapig és a hozzátáplálással kiegészítve azon túl is fenntartsuk a szoptatást.
Az anyatej allergénekben szegény, csak nagyon kis mennyiségű idegen fehérjét tartalmaz, melyek jellemzően az édesanya által elfogyasztott ételekből származnak. Utóbbiak feltételezhetően segítenek a csecsemőnek a tápláléktolerancia kialakításában, az anyai halfogyasztás pozitív hatását a magzati idegrendszer fejlődésére, pedig már több tanulmány bizonyította, újabban allergiával szembeni védőszerepet is tulajdonítanak neki. Nincs szükség sem a terhesség, sem a szoptatás alatt speciális diétára! Ha bizonyos élelmiszereket vagy élelmiszercsoportokat ok nélkül, huzamosabb ideig mellőzünk az étrendünkből, annak mi magunk és gyermekünk is kárát láthatja.
Amennyiben a szoptatás nem lehetséges - a gyermekorvossal konzultálva -, válasszunk ún. hypoallergén (HA) tápszert. Ügyeljünk rá, hogy az újszülött allergiára való fokozott hajlama esetén születés után a kórházban is csak ilyet kapjon, ha esetleg tápszeres pótlásra kerülne sor! Legyünk különösen körültekintőek a tápszergyártó cégek által ajándékozott tápszermintákkal! Bizonyos, a csecsemőkorra specifikus probiotikumok alkalmazását a megelőzésben még vizsgálják.
A szójatápszer nem való korai allergia megelőzésre, hiszen a szója maga is gyakori allergén. A kecsketej alapú tápszereket 6 hónapos kor alatt a szakértők nem ajánlják.
4 és 6 hónapos kor között – átmeneti időszak
Mai tudásunk szerint az allergia kialakulását a hozzátáplálás késői megkezdésével, ill. az allergén élelmiszerek 1. életévben való kerülésével nem lehet megakadályozni. Egyre kevésbé tesznek különbséget allergiára hajlamos és arra nem hajlamos gyermek hozzátáplálása között, bizonyos potenciálisan allergén élelmiszerek első éven túli mellőzése akár hiányállapotok kialakulásához is vezethet. Feltételezik ún. „időablakok” létezését, amikor az élelmiszerfehérjék megismertetése ideális lehet, hogy a gyermek szervezete toleranciát tudjon velük szemben kialakítani. Ezt az időpontot bizonyos allergéneknél már az 5. vagy 6. hónapra teszik. Az „időablakok” léte azonban még bizonytalan, az egyes élelmiszerekre vonatkozóan további kutatásokra van szükség.
Az biztos, hogy az összetevőket egyesével, először csak egy-két kanál mennyiségben, az adagot fokozatosan növelve kell bevezetni az étrendbe.
Szakmai körökben kizárólagosan szoptatott csecsemők hozzátáplálását 6 hónapos kor körül (legkésőbb a 6. hónap végén), tápszeres babák kiegészítő táplálását pedig legkorábban 4 hónapos korban javasolják megkezdeni, függetlenül attól, hogy a gyermek allergiára hajlamos-e. A kezdő időpont megválasztásánál az egyik legfontosabb tényező, hogy maga a csecsemő érett-e a hozzátáplálásra.
Fontos: mennyiség és türelem
Fehérjedús összetevők esetén (a legtöbb allergén élelmiszer ilyen) mindenképp ügyelni kell a megfelelő mennyiségre. A csecsemőkorban túlzásba vitt fehérjebevitel később elhízáshoz vezethet (ez napjainkban az európai gyereknépesség egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája és a túlsúlyt az allergia kialakulásával is összefüggésbe hozták).
Az egyes összetevők bevezetése között 3-5 nap teljen el. Új ismereteink szerint már allergiára fokozottan hajlamos gyermekek esetén sincs szükség ennél nagyobb távolságra két új íz kóstoltatása között. Négy nap alatt a legtöbb allergiás reakció megjelenik, és mi - ha tényleg egyetlen új összetevővel bővítettük csak a palettát - könnyedén tetten érhetjük a bűnöst. Ha azonban a babának - allergiás alapon - emésztési problémái adódnának (szorulás), ez az időszak túl rövid, hogy kiderüljön.
Forrás: karpatinfo.net, divany.hu
További cikkeink:
Magas tápértékű kalcium por
Cordyceps kapszula
Banting növényi tabletta és por
 A téli időszakban gyakori légúti megbetegedések jellegzetes tünete a köhögés. A panaszok hosszabb időn át is jelentkezhetnek.
dr. Dózsa Izabella, a Dr. Laslo Tüdőközpont orvosának segítségével jártunk utána, mi állhat az elhúzódó köhögés hátterében.
Asztmát is jelezhet a köhögés
Kezdődő megbetegedésnél sok esetben hiányoznak a tipikus tünetek. A nehézlégzés, mellkasi szorító érzés, a kilégzés nehezítettsége nem feltétlenül jelentkeznek azonnal, az asztma kialakulásának előrejelzője lehet az elhúzódó köhögés – magyarázza tüdőgyógyász szakértőnk. Mielőtt orvoshoz fordulunk, jegyezzük fel, hogy a tünetek mely napszakban, esetleg fizikai terhelés hatására jelentkeznek-e. Gondoljuk át milyen környezetben, évszakban erősödnek a panaszok, ezek az információk fontosak lehetnek a további vizsgálatok szempontjából.
 Köhögés és reflux
Nem a légutak betegsége, de nagyon sokszor okoz köhögést – gyomor panasz nélkül is az, ún. reflux betegség. Ha a gyomorszáj nem zár teljesen, akár csak időszakosan, a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, súlyosabb esetben a gégébe és onnan lelélegezve a légcsőbe is. A savas inger már a nyelőcsőbe jutva is reflexesen köhögéshez vezet, ha a légutakig is eljut, akkor mindenképpen.
Gyógyszer-mellékhatás
Bizonyos gyógyszerek szedése gyakran okoz köhögést. A legismertebb a vérnyomás-szabályozó készítmények mellékhatásaként tapasztalható kellemetlen, száraz köhögés. Ilyen esetben a tünetek rendszerint a tabletta bevételét követően jelentkeznek, a szakorvossal egyeztetve megoldásként a terápia módosítása jöhet szóba.
Hátsógaratfali csorgás
Az orr- és orrmelléküregek betegségei, arcüreg-, vagy gégegyulladás következtében is jelentkezhet hátsó garatfali csorgás. Ilyen esetben a felgyűlt váladék nem az orrnyílásokon át távozik a szervezetből, hanem hetekig, sőt nem megfelelő terápia mellett akár hónapokig is a garat felé csorog, ezzel folyamatos köhögésre ingerelve a beteget. Ilyen esetben a köhögés tehát csak a tünet, a kezelés célja az alapbetegség megszüntetése kell, hogy legyen. Ismétlődő arcüreggyulladás hátterében például egyéb hajlamosító tényező is állhat, - allergia, polip, orrsövényferdülés, stb. – a kezeléshez tehát alapos kivizsgálás és személyre szabott terápia szükséges.
Stressz tünet?
Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már, hogy stresszhelyzetben szapora szívverés jelentkezik, nehezebben vesszük a levegőt, torkunk is kiszáradhat. Gyakori, hogy a felsorolt tünetekhez torokkaparás, krákogás és köhögés is társul. Ha visszatérő problémáról van szó, esetleg a stressz forrása a munkahelyi környezet, a panaszok jellemzően enyhülnek a hétvégék és a szabadság ideje alatt. Ha a részletes kivizsgálás során minden egyéb lehetőséget, testi elváltozást kizártunk, a panaszok megszüntetéséhez ilyen esetben stresszoldó technikák, elsajátítására lehet szükség, pszichológus bevonásával gyógyszeres kezelés is igénybe vehető.
Forrás: tudokozpont.hu, patikamagazin.hu
További cikkeink:
Sleeping natural tabletta
Tianshi teakeverék
Köpölyöző készlet
Kalcium rágótabletta
 Egy szelet görögdinnye kiváló nyári csemege, és még gyógyhatású, is lehet. Ezen túl nem csak az íze miatt lesz a kedvenced!
Ha azt gondoltad, a dinnye nem más, mint édes hűsítő, érdemes alaposabban megismerned a hatásait. Alkotórészei számtalan betegségtől megvédenek, és segítenek megőrizni ideális testsúlyodat. Rendszeres fogyasztásától csak néhány krónikus panasz mellett kell tartózkodnod. Oszlasd el kétségeidet, hogy bátran élvezhesd a dinnyét akár szeptember végéig!
Több mint desszert a dinnye.
A vitamindús gyümölcsökről talán nem a görögdinnye jutott eddig eszedbe. Pedig csaknem az összes létfontosságú vitamin, ásványi anyag és nyomelem megtalálható benne. Emellett olyan összetevőket is tartalmaz, amelyekhez más táplálékokból csak kismértékben juthatsz hozzá.
A dinnye egyes betegségek megelőzésében is élen jár. Gazdag A- és C-vitamin tartalma erőteljes antioxidáns hatású, a nyári vírusfertőzések ellen fokozott védelmet nyújt. Gyulladáscsökkentő ereje enyhíti a reumatikus fájdalmakat. A hólyag- és vesepanaszok esélyét vizelethajtó és tisztító tulajdonságával mérsékli. A szív- és érrendszeri problémák kockázatát is csökkentheted a fogyasztásával, hiszen a dinnye növeli a vérzsíroknak azt a fajtáját, amelyek a káros koleszterint eltávolítják az érfalakról.
Ha a hőségben kellemetlenül megdagadt a lábad, gondolj a dinnyére: sikeresen orvosolja a folyadék-visszatartást, egyúttal a keringésedre is kisebb terhet ró a kánikula. Vizsgálatok bizonyították, hogy a prosztatarák előfordulása is alacsonyabb, ha a sejtvédő elemekben gazdag dinnye gyakran szerepel az étrendedben.
A férfiasságnak is jót tesz, mivel a gyümölcs megemeli a szervezet nitrogén-oxid termelését. Ez az anyag segít ellazítani a nemi szerveket, behálózó ereket, így a véráramlás akadálytalanná válik.
Óvatos adagok
 A dinnyefogyasztásnak csak az étvágyad szabhat határt – kivéve néhány esetben, amikor krónikus betegséggel élsz együtt.
A görögdinnye glikémiás indexe magas, vagyis nagymértékben emeli a vércukorszintet. Diabétesz esetén sem kell lemondanod róla, ám elégedj meg egy vékony szelettel. Nemcsak a cukorbetegség okozhat zavart az inzulintermelésben, de egészséges emberek között is előfordul, hogy szervezetük érzékenyen reagál a cukortartalmú ételek fogyasztására. Ilyenkor az erőteljes inzulin kibocsátást a vércukorszint zuhanása követi, remegéssel, gyengeséggel, szédüléssel kísérve. Ha magadra ismersz, ne vidd túlzásba a dinnyeadagokat.
Igazolt fruktózin tolerancia fennállásakor egyáltalán ne kerüljön a tányérodra dinnye, mert szervezeted nem képes feldolgozni ezt a cukorfajtát, és kellemetlen emésztőrendszeri tünetekkel számolhatsz. Parlagfű-allergiád panaszait is fokozza a dinnyefogyasztás. A keresztallergia arra a jelenségre utal, amikor a hasonló szerkezetű, allergiát kiváltó anyagokat az immunrendszer betolakodónak érzékeli. Ilyen a parlagfű és a dinnye közötti kapcsolat is. Ha a gyomnövény szénanáthát, bőrviszketést vált ki, a görögdinnyénél is ezt tapasztalhatod.
Csak önmagában jótékony falat!
 Az akadálytalan emésztés és felszívódás kulcsa a helyes ételtársítás. Egyes táplálékok más-más sebességgel haladnak végig a tápcsatornán, és feldolgozásuk különböző emésztőenzimeket igényel. Ezért egy étkezésen belül csak meghatározott ételcsoportokat érdemes fogyasztanod.
A szabály fokozottan érvényes a görögdinnyére. Rendkívül gyorsan emésztődik, alig tölt időt a gyomorban, majd továbbhalad a bélrendszer felé. Ha azonban gabonaféléket, fehérjedús táplálékokat vagy akár más, lassabban emésztődő gyümölcsöt fogyasztasz vele egy időben, ezek elzárják az útját, és erjedés alakul ki. Puffadás, teltségérzés, gyomorégés figyelmeztet a hibás ételkombinációra. Legjobb, ha reggel éhgyomorra vagy napközben, két főétkezés között kerül sor a dinnyére, legalább két-három óra szünettel az egyéb fogások előtt vagy után.
Veszélyes a dinnyemag?
Gyakran hallhattad, hogy a magokat nem szabad lenyelned. Aggodalmadat számtalan hiteles orvosi vélemény oszlathatja el. A dinnyemag egyáltalán nem jelent veszélyt egészségedre, sőt gyógyhatásai is bizonyítottak.
Fehérjetartalma csaknem az összes esszenciális aminosavval ellátja szervezetedet. Gazdag B-vitaminokban, vasban, cinkben, kalciumban, így csontokat is erősíti. Telítetlen zsírsavai védik az érrendszert, feltöltenek energiával a sportoláshoz.
Mivel az értékes magbelsőt kemény héj borítja, az előnyöket csak úgy élvezheted, ha alaposan összerágod a magokat, vagy – ha kifejezetten a gyógyhatása miatt fogyasztod – megőrölve szórod a köretekre, salátákra.
Ha hajlamos vagy vesekőképződésre, segít a dinnyemagból készült teakúra. Négy evőkanál friss, kávédarálón megőrölt dinnyemagot szórj két liter forrásban lévő vízbe, és 10-15 percen keresztül forrald. Ezután hagyd kihűlni, majd szűrd le a folyadékot. Két nap alatt fogyaszd el a mennyiséget, majd egy nap szünetet hagyva néhány héten keresztül folytathatod, ugyanígy váltakozva.
Kívül karcsú, belül tiszta
Rövid és intenzív dinnyekúra segítségével nemcsak a szervezetedben felhalmozódott méreganyagoktól, de néhány felesleges kilótól is megszabadulhatsz.
A gyümölcs hatékony vízhajtó tulajdonságával fokozott működésre készteti a vesédet, mely az egyik legfontosabb kiválasztó szerv. A bélmozgás serkentésével a vastagbél falán lerakódott salakanyagok is könnyebben kiürülnek.
A májat a fehérjeemésztés anyagcsereterméke, az ammónia hatékony eltávolítására ösztönzi. Hozzájárul a sav-bázis egyensúly egészséges fenntartásához, megszűnik az elsavasodással járó fáradékonyság és a bőrpanaszok.
Fogyókúrádat magas telítő képessége által támogatja a dinnye, melynek 91 százaléka víz, és rostokban is gazdag. Egy jókora szelet elfogyasztása hosszú időre megszünteti az éhségérzetet, ugyanakkor biztos lehetsz benne, hogy nem rejt hízást okozó telített zsírokat. Az arginin nevű aminosav, melynek a dinnye is forrása, gátolja a többi táplálékkal bevitt zsír felszívódását, és segíti az izomépítést.
Az egy-három napon keresztül tartó dinnyekúra alatt fogyaszd változatos formában: szeletenként, vagy a levét kipréselve, esetleg turmixolva. Emésztést, segítő gyömbért, fahéjat is adhatsz hozzá. Ha nem szenvedsz diabéteszben, ez idő alatt a dinnyén kívül nem is lesz szükséged egyéb ételre. Hosszabb kúrát azonban ne folytass a dinnyével, ezután maradjon meg értékes kiegészítő táplálékként. A dinnyediéta után energiaszinted érezhetően növekszik, tisztább bőr és kifogástalan anyagcsere lesz az eredmény – és egyel kisebb ruhaméret.
Forrás: otvenentul.hu
További cikkeink:
Omega 3 kapszula
 A téli időszakban, különösen többgyermekes családokban okoz gondot a nagy mennyiségű, frissen mosott ruha szárítása. A legfrissebb kutatások szerint a száradó ruhákból távozó pára nagymértékben növeli a lakások páratartalmát,
így kedvező feltételeket biztosít a penészgomba és a poratka elszaporodásához. Mit tehetünk ellene?
Az őszi-téli időszakban jelentkező allergiás panaszokat a lakáson belüli allergének okozzák. A tünetekért a legtöbb esetben a penészgomba és a poratka a felelős – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A nedves környezet mindkét allergén számára kiváló életfeltételt biztosít, ha a lakás páratartalma huzamosabb időn át meghaladja a 60 százalékot, előbb-utóbb számíthatunk a megjelenésükre. Penésszel a legtöbb esetben az épületek rosszul szigetelt külső falain, vagy hőhidak mentén találkozhatunk, de megjelenhetnek a lakás nedvesebb pontjain is, a fürdőszobai, konyhai mosdó körül, vagy a cserepes virágok földjén. A házi poratka emberi hámmal táplálkozó, mikroszkópikus méretű élőlény. Legnagyobb mennyiségben a lakás kárpitozott bútorain – ágynemű, matrac, kanapé, szőnyeg – fordul elő.
A gyerekekre fokozottan veszélyes
A lakásban, nagy számban jelenlévő allergének súlyosbíthatják a már meglévő betegségeket: gyakrabban jelentkezhet asztmás roham, erősödhetnek az allergiás tünetek. Csecsemők, kisgyermekek esetében különösen nagy veszélyt rejt az allergénekkel teli környezet. Esetükben ezáltal nem csak az allergia és az asztma kialakulásának veszélye sokszorozódik meg, de gyakoribb légúti fertőzésekkel is számolhatunk. Visszatérő köhögés, elhúzódó légúti betegségek esetén vizsgáljuk át alaposan a gyermekszobát, mert előfordulhat, hogy a panaszokat esetleg penészgomba jelenléte okozza.
Szabaduljon meg a párától!
Rosszul szellőző, hűvösebb, északi szobában, teregetés után akár 30 százalékkal is emelkedhet a levegő páratartalma. Mivel mindkét allergén a párás környezetet kedveli, így elsődleges cél, hogy a lakás páratartalmát csökkentsük, ill. 40-60% között tartsuk. Az “Environmental Assessment of Domestic laundering” projektben résztvevő kutatók célja az volt, hogy olyan megoldást találjanak a problémára, mely egyaránt figyelembe veszi mind az egészségi, mind, pedig a környezeti szempontokat. A skót kutatók szerint energetikai szempontból ellentmondásos, hogy a háztartások többségében rezsicsökkentés céljából inkább mellőzik a szárítógépek használatát, és a radiátorra teregetnek. A gyorsabb száradásért feltekerik a radiátort, majd a belső levegő hőmérsékletét az ablak nyitásával igyekeznek kompenzálni.
Alternatív megoldások
A kutatók a fenti szempontokat figyelembe véve azt tanácsolják, hogy téli időszakban is teregessünk inkább a szabadban: erkélyen, teraszon. Némi beruházást igényel ugyan, de hosszú távon jó választás a kondenzátoros szárítógép vásárlása, mely a szárítás során keletkező nedvességet a szabadba vezeti. A készülék kiválasztásánál fontos szempont a jó energiaosztály besorolás is, így a havi kiadásainkat sem növeli meg jelentős mértékben. Ha mégis a lakásban teregetünk, a szárítót helyezzük déli fekvésű ablak elé, természetes módon csökkentve a száradási időt. Léteznek egyéb megoldások is a lakás páratartalmának csökkentésére: elektromos páraelszívó, páramentesítő készülék, vagy szellőző berendezés beépítésével.
Forrás: www.tudokozpont.hu, eletforma.hu
|
