 Az első tudományos megfigyelést közölték arra vonatkozóan, hogy mobiltelefonos beszélgetés során fokozódik az antennához legközelebb eső agyi területek anyagcseréje. A hatás egészségügyi jelentősége egyelőre ismeretlen, de ennek alapján is javasolható a fülhallgatók és headsetek használata, és az, hogy ne telefonáljunk autóban.
A mobiltelefon-használat robbanásszerű terjedésével egyre többekben merül fel, nincs-e egészségkárosító hatása a készülékek által létrehozott, rádiófrekvencia-modulált elektromágneses mezőnek (RF-EMM). Különösen a sugárzás feltételezett rákkeltő hatása kelt széles körben aggodalmat.
Az eddigi kutatások szerint a rádióhullámok nem daganatkeltőek.
Az aggodalmakat feltehetően az táplálja, hogy bizonyos, az örökítőanyagot károsítani képes sugárzások daganatkeltő hatása régóta ismeretes. Ilyen a DNS alkotóelemei között hibás kémiai kötéseket létrehozó ultraibolya fény, illetve a nagyenergiájú - úgynevezett ionizáló - sugárzások (a röntgensugárzás és egyes radioaktív anyagok sugarai), amelyek a DNS-t roncsoló szabadgyököket hoznak létre.
A rádiófrekvenciás energiatartományban lévő elektromágneses hullámok ehhez hasonlítható rombolást nem képesek véghezvinni. A legtöbb szakértő véleménye szerint egyetlen mérhető hatásuk az, hogy a forrásukhoz közeli szöveteket némileg felmelegítik, és ezt is csak akkor, ha elég nagy hozzá a teljesítményük.
Bár időről időre napvilágot látnak vélemények más élettani hatásokról, ezeket mások rendszerint cáfolják, és pillanatnyilag nincs semmilyen általánosan elfogadott elmélet arról, hogy az RF-EMM - akár a mobilokénál jóval erősebb is - milyen mechanizmus által okozhatna daganatot vagy egyéb egészségkárosodást. Emellett a mobiltelefonok sugárzásának maximális teljesítményére nézve minden ország szigorú szabályozással rendelkezik, és csak az egészségügyi határértékeknek megfelelő készülékek hozhatók forgalomba.
Mégis, mivel a mobilhasználat és az agydaganatok kockázata közti összefüggéseket firtató eddigi tanulmányok nem jutottak egybehangzó eredményre - egyesek kimutattak bizonyos kockázat-növekedést, míg mások nem -, a kérdés nem tekinthető lezártnak. Egy dán kutatókból álló csoport például 20 éven át 420 ezer ember adatait dolgozta fel, mígnem 2006-ban arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy semmiféle emelkedett daganat-kockázat nem igazolható a mobilhasználók körében. Ezen az állásponton van a WHO is. Egyes nemzeti hatóságok, például a Német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal azonban nem találta meggyőzőnek a dánok érvelését.
A fülhöz közeli agyterületek anyagcseréje fokozódik telefonálás alatt.
Valójában még azt sem tudjuk, hogy a mobiltelefon gyakorol-e bármilyen kimutatható hatást az agy sejtjeinek működésére. Ezért az Egyesült Államok legjelentősebb szövetségi egészségügyi intézménye, a National Institutes of Health kábítószerhasználattal foglalkozó intézetének kutatócsoportja Nora D. Volkow vezetésével arra vállalkozott, hogy pontosan felmérik a mobilkészülékek agyi aktivitásra kifejtett hatását. Eredményeiket a Journal of the American Medical Association című orvosi szaklap legújabb számában közlik.
A 2009-es év folyamán elvégzett vizsgálataikban összesen 47 önkéntes vett részt. A kísérletek során az alanyok jobb és bal füléhez is mobiltelefont illesztettek, majd először 50 percre működésbe hozták a jobb fülhöz illesztett készüléket - természetesen hang nélkül, hogy a hangingerek feldolgozása ne befolyásolja az agyi aktivitást -, másodjára pedig 50 percig úgy figyelték az agyműködést, hogy mindkét telefon kikapcsolt állapotban volt.
Az agy egyes területeinek aktivitását - bevált módszer szerint - a glükózfogyasztás alapján határozták meg. Az aktív agysejtek a működésükhöz többletenergiát igényelnek, ezért fokozott mennyiségű cukrot vesznek fel a vérből. A mérés során a vérbe speciálisan jelölt cukormolekulákat juttatnak, s ezek megoszlását, felhalmozódását az agyban pozitron-emissziós tomográffal (PET-készülékkel) térképezik fel.
A kísérlettel a kutatók elsődlegesen arra a kérdésre keresték a választ, van-e összefüggés a mobilkészülék által kibocsátott RF-EMM hullámok energiája és az érintett agyterületek anyagcsere-tevékenysége között.
Eredményeik szerint az RF-EMM hullámok az egész agy átlagos anyagcsere-intenzitását nem változtatják meg, azonban a sugárzás helyi hatásai nem elhanyagolhatók. A készülék antennájához legközelebb eső agyi területeken - a homloklebeny szemüreg felé eső részén, illetve a halántéklebeny csúcsán - körülbelül 7 százalékos, statisztikailag jelentős anyagcsere-fokozódás volt kimutatható a telefon bekapcsolt állapotában a kikapcsolthoz képest. A legnagyobb növekedés tehát éppen a legerősebb RF-EMM sugárzásnak kitett területeken volt tapasztalható.Érdemes a telefont a fejtől minél távolabb tartani
A kutatók szerint a kísérletek igazolták, hogy az emberi agy valamiképpen reagál a mobiltelefonok által kibocsátott RF-EMM hullámokra. Ugyanakkor hangsúlyozzák: ezekből az eredményekből nem tudjuk meg, hogy az RF-EMM hullámok milyen úton-módon befolyásolják az agy anyagcseréjét, azt pedig még kevésbé, hogy ennek a hatásnak - akár hosszantartó formájában is - lehet-e bármilyen jelentősége az agydaganatok szempontjából. A szerzők és a kutatást kommentáló más tudósok is további vizsgálatokat tartanak indokoltnak, egyebek mellett annak felderítésére, hogy az agysejtek anyagcseréjének fokozódásán felül az RF-EMM hullámok okoznak-e más funkcionális elváltozást is, például befolyásolják-e az agyi ingerületátvivő anyagok termelődését. Ebben az esetben ugyanis a szervezet egészére kiható nemkívánatos következményekkel kellene számolnunk.
Addig is, amíg a vita végleg el nem dől, több ország - köztük Ausztria, Németország, Franciaország, Svédország - sugáregészségügyi hatósága ajánlást fogalmazott meg, melyben szorgalmazza a fülhallgatók és headsetek használatát a fejet erő sugárzás csökkentése érdekében, továbbá javasolja, hogy amikor csak lehet, tartsuk a készüléket a testünktől távol, és ne telefonáljunk vele az autóban, ahol a mobil kénytelen "erőlködni", vagyis a leadott sugárzás teljesítményét fokozni.
Forrás: origo.hu
 Az egyik legrosszindulatúbb agyi daganatos betegség állapotának javítását igyekeznek amerikai agysebészek elérni azzal, hogy a beteget nagynyomású oxigénkamrába helyezik.
A módszert az eddig is alkalmazott műtét, a daganatellenes gyógyszerek és a besugárzás mellett próbálják felhasználni a túlélési arány növelésére.
A glioblasztómák az agy támasztósejtjeiből alakulnak ki, és a leggyorsabban növekvő rosszindulatú daganatokat jelentik. Általában fiatal korban jelentkeznek, és igen hamar súlyos tünetekhez vezetnek. A meglévő kezelési lehetőségek gátolják a sejtek rákos szaporodását, de a folyamatot megakadályozni, akár késleltetni igen nehéz.
„A rosszindulatú glioblasztóma a 35 év alatti daganatos halálozás második leggyakoribb oka, és az 54 éves életkor alattiak körében az ilyen betegségben bekövetkező elhalálozás negyedik okaként szerepel” – írja J. Paul Duic professzor a Neurology című szaklapban.
 Kórélettani vizsgálatok tanúsága szerint ezek a daganatsejtek alacsony oxigéntartalmú közegben növekszenek fokozottan. Azt is bizonyították, hogy ilyen anyagcsereviszonyok között ezek a rákos sejtek ellenállóbbak a sugárkezeléssel és a gyógyszerek hatásával szemben.
Duic és munkatársai arra gondoltak, hogy az eddigi beavatkozások mellett ezeket a betegeket túlnyomásos oxigénnel is kezelik. Japán kutatók már évekkel korábban tapasztalták, hogy az oxigén belégzése után a besugárzás és a gyógyszer javította az ilyen betegek túlélését.
Az amerikai munkacsoport a gyógyszerrel és besugárzással, hat héten át használná a tiszta oxigént magas nyomással. Ezután egy hónapos kezelési szünet következik, majd havonta adnának gyógyszert. Az agysebészek azt remélik, hogy ezzel a kombinációval a betegek javulási esélyeit sikerül növelni. Erre nagy szükség volna, mert a glioblasztómában szenvedők közül jelenleg csak minden negyedik él két évvel a diagnózis kiderülése után.
Forrás: MTI, vital.hu.
További cikkeink:
Gyümölcs és zöldség tisztító készülék
Cholican kapszula
Chitosan kapszula
Tianshi teakeverék
 A kipufogógázzal és a DDT-vel került egy kategóriába a mobiltelefon a rákkockázat szempontjából.
A mobiltelefon használata növelheti az agydaganatok bizonyos típusainak kockázatát - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) régóta várt, kedden nyilvánosságra hozott állásfoglalásában.
Az eddig rendelkezésre álló összes tudományos adat arra utal, hogy a mobiltelefont az "esetlegesen rákkeltő" kategóriába kell sorolni - közölte egy 14 ország 31 kutatójából álló munkacsoport Lyonban, a WHO részeként működő Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) székhelyén.
A szakértők egyhetes tanácskozásuk során több tucatnyi tanulmányt vettek alapul annak eldöntésére, hogy lehet-e kapcsolat a rákbetegség és a mobiltelefonok, a mikrohullámú sütők, és a radar kibocsátotta elektromágneses sugárzás között.
A kutatócsoport végül a mobiltelefonokat abba a 2B jelzésű - vagyis emberre nézve esetlegesen rákkeltő - kategóriába sorolta, amelyben a DDT rovarirtó és a benzinmotor kipufogógáza is szerepel.
A lépés arra sarkallhatja az Egészségügyi Világszervezetet, hogy vizsgálja felül a mobilhasználattal kapcsolatos ajánlásait - mondták el az IARC szakemberei, akik ugyanakkor jelezték, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy bármilyen határozott állásfoglalást lehessen kiadni a rák és a mobilozás közötti esetleges kapcsolatról.
A WHO korábban úgy foglalt állást, hogy nincs megalapozott bizonyíték a kapcsolatra. Tavaly egy nagyszabású, 13 ezer mobilhasználót tíz éven át, követő tanulmány nem talált világos választ arra, hogy van-e kapcsolat a mobiltelefon használata és a rák között. A kutatás azonban utalt egy estleges kapcsolatra a túlzott mobilhasználat és az agydaganat egy ritka, de gyakran halálos kimenetelű fajtája, a glióma kialakulása között.
A mobilok rendkívüli elterjedtsége szinte lehetetlenné teszi, hogy összehasonlítsák az agytumorban szenvedő mobilhasználókat azokkal, akik nem használnak mobiltelefont. Egy tavalyi felmérés szerint a mobil előfizetők száma világszerte elérte az ötmilliárdot, a Föld lakosságának háromnegyedét.
A mobilozási szokások ugyancsak rengeteget változtak az óta, mióta az első tanulmányok - évekkel ezelőtt - megjelentek, és az sem világos, hogy az akkori kutatási eredmények vajon érvényesek-e még.
Mivel sok daganat kifejlődése évtizedeken át, tart a szakemberek szerint lehetetlen kizárni a mobilok hosszú távú egészségügyi kockázatát. Az eddig publikált tanulmányok egy évtizednél tovább nem követték a kutatásban szereplő embereket.
Forrás: origo.hu
További cikkeink:
Cholican kapszula
Ican kapszula
Spirulina kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
|
