adrenalin
|
A bőr alatti erek a hidegségre egy védekező reflexszel reagálnak: ezen erek szűkülete gátolja a mikrokeringést, ami lehetőséget teremt arra, hogy a szervezet megóvja az életfontosságú belső szervek hőmérsékletét. A reakciót alapvetően az adrenalin és a noradrenalin váltja ki, mely az érszűkületet a simaizmok összehúzódásán keresztül éri el. Azonban egyesek túl erősen, vagy hibásan reagálnak, ezt nevezik Raynaud-jelenségnek, amikor stressz, vagy hideginger hatására a végtagok ujjai és a talp a kieső keringés miatt lebénulnak, és kéken elszíneződnek – tették közzé Az American Journal of Physiology - Cell Physiology hasábjain a németországi Gutenberg Egyetem kutaóinak magyarázatát. Dr. Martin Michel professzor és munkatársai az erek izomszövetéből vettek szövetmintákat egészséges önkéntesekből, illetve egérfarokból – ennek keringése igen hasonló az emberi bőrhöz. Az adrenalin az alfa-receptorokon keresztül hat, a kutatók azt feltételezték, hogy a hiba vagy magát a receptort, vagy annak szabályozását érinti. Érdeklődésük így fordult az Epac és Rap1 molekula felé. Pár éve feltárták, hogy az alfa-receptor 2C altípusa a család többi tagjával szemben nem a sejtmembránban helyezkedik el, és normálisan nem is hat az erek keresztmetszetére. Azonban a most leírtak szerint stressz hatására ingerületbe kerül, hogy megóvja a maghőmérsékletet – Raynaud-betegségben vélhetően ez a mechanizmus szenved zavart. Mindazonáltal betegségnek kétféle formája ismert. Az elsődleges 15-25 éves kor között kezdődik, és nőket, valamint hideg területen élőket gyakrabban érint. Megelőzésként meleg ruhák viselését, a légkondicionáló kerülését, valamint a hideg, fagyasztott ételek csupán kesztyűben való érintését ajánlják. A másodlagos Raynaud autoimmun betegségekhez (például szkleroderma, lupusz, Sjögren-szindróma) kapcsolódva jelentkezik.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
Az ismert stresszhormon, az adrenalin egy rövid és intenzív időszak erejéig jótékony hatású: felkészíti a szervezetet a küzdelemre vagy a menekülésre, ugyanakkor a folyamatos stressz hatására szervezetünkben felgyülemlett adrenalin komoly hatással van a DNS-ünkre is. Ezt a negatív hatást vizsgálta Robert Lefkowitz professzor, az észak-karolinai Duke Egyetem kutatója.
A p53 fehérjét a „genom védelmezőjeként” is szokták emlegetni, mivel általában akkor termelődik, amikor a DNS károsodik. A p53 hatására a potenciális rákos sejtek meggyógyítják önmagukat, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor elpusztítják önmagukat. Szintén a DNS-károsodás miatt áll le a sejtek pigment termelése, amely a haj természetes színéért felelős – olvasható a Nature című tudományos magazinban publikált tanulmányban. A kutatás, egyelőre még meglehetősen kezdeti stádiumban van, de a remények szerint a kutatók olyan gyógyszert fejleszthetnek ki, ami alkalmas lehet a folyamatos stressz miatt kialakult betegségek kezelésére, sőt akár a kora őszülés ellen is hatásos lehet.
Forrás: vital.hu
|
|
|
Különösen nők között gyakori az ún. Raynaud-jelenség, amikor a végtagok szinte jegesek, merevek, mintha nem vagy alig lenne bennük vérkeringés. A hideg láb rejtélyével kapcsolatban ezúttal német kutatók tették közzé kutatásaikat.
A túl sok stressz hatására adrenalin termelődik szervezetünkben, ami hosszú távon a haj őszülését, sőt súlyosabb esetekben akár rákot is okozhat, állítják amerikai kutatók.
A szakember és kollégái heteken át, adagoltak infúzión keresztül adrenalint kísérleti egerekbe, hogy szimulálják a hosszú távú stressz hatásait, és megállapították, hogy a p53 nevű rákmegelőző hatású fehérje szintje jelentősen lecsökkent az egerek szervezetében.