2 es típusú cukorbetegség
| ||||||||||||||||
|
Egy mostani kutatásban kimutatták, hogy nagy mennyiségű fehér rizs bevitel képes növelni a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
A kutatás négy másik kutatás eredményeit vizsgálta (egy Kínából, egy Japánból, egy Amerikából és egy Ausztráliából). 10%-kal nő a betegség kialakulása napi 155 gramm rizs beviteltől, főleg a nőknél.
Mivel az ázsiaiak több rizst fogyasztanak ezért a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ők nagyobb veszélynek vannak kitéve. További vizsgálatokra még szükség van.
A kutatók a barna rizst ajánlják a fehér helyett.
Forrás: diagnozis.hu
Jó hír azonban, hogy ha a vörös húsokat egészségesebb fehérjeforrásra (például alacsony zsírtartalmú tejtermékekre vagy olajos magvakra) cseréljük, jelentősen csökkenthető a betegség kockázata. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének munkatársai kutatásuk során összesen 442 000 résztvevő több évtizedes kórtörténetét vizsgálták, akik közül 28 000 embernél alakult ki 2-es típusú cukorbetegség a megfigyelési időszak alatt. Az életkort, a testtömeg indexet, a táplálkozási- és életmódbeli szokásokat is figyelembe véve a kutatók azt tapasztalták, hogy napi 10 dkg feldolgozatlan vörös hús elfogyasztása 19 százalékkal növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Feldolgozott vörös húsoknál viszont már napi 5 dkg (pl. 2 szelet bacon vagy egy virsli) elfogyasztása is 51 százalékos kockázatnövekedést eredményez.
A feldolgozott vörös húsok kockázataira már több korábbi tanulmány felhívta a figyelmet, de a feldolgozatlan formában történő fogyasztás hatásait eddig nem vizsgálták ilyen részletesen. Egy 2010-es kutatás például összefüggést talált a vörös húsok fogyasztása és a szívinfarktus kialakulásának megnövekedett kockázata között, de az a vizsgálat nem tett különbséget a feldolgozott és feldolgozatlan vörös húsok között.
A mostani kutatás viszont egyértelműen bebizonyította, hogy a vörös húsok - elsősorban feldolgozott formában történő - fogyasztása rizikófaktort jelent a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. Mivel azonban a jelenlegi táplálkozási irányelvek egy kalap alá veszik a vörös húsokat más fehérjeforrásokkal (például a halfélékkel, szárnyasokkal, tojással, olajos magvakkal, hüvelyesekkel és szójával), ezért a kutatók szerint célszerű lenne a jövőben külön kezelni a cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó vörös húsokat, és helyettük inkább az egészségesebb fehérjeforrásokat népszerűsíteni.
Forrás: A kutatásról az American Journal of Clinical Nutrition számol be., origo.hu
További cikkeink:
Doug Melton és Peng Yi, a Harvard Őssejtkutató Intézet (HSCI) kutatói az egyik legrangosabb természettudományos folyóirat, a Cell online kiadásában számoltak be kísérleteikről, amelyekben, egerekben tesztelték a betatrophin névre keresztelt hormont.
A betatrophin hatására a kísérleti egerekben 30-szor nagyobb ütemben keletkeztek inzulintermelő béta-sejtek a hasnyálmirigyben, mint a kontroll állatokban. A májban termelődő betatrophint emberben is sikerült kimutatni, és a kutatók bíznak benne, hogy mesterségesen adagolva emberben is hasonló hatást vált ki, mint az egerekben, lelassítva, vagy akár meg is állítva a diabétesz és a vele járó szövődmények kialakulását.
A kutatók szerint a betatrophin nem csak a 2-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség, hanem az 1-es típusú (fiatalkori) cukorbetegség terápiáját is segítheti, amennyiben azt idejekorán diagnosztizálják.
Míg ma sok cukorbetegnek naponta többszöri inzulininjekciókra van szüksége, a kutatók reményei szerint a betatrophint elég lesz heti rendszerességgel vagy akár csak néhány havonta beadni injekció formájában. A gyógyszerfejlesztésről már két céggel is született megállapodás, és ha minden jól megy, a szokásosnál gyorsabban, akár négy-öt éven belül sor kerülhet az első klinikai vizsgálatokra.
A 2-es típusú cukorbetegség
A 2-es típusú cukorbetegség hátterében két kórfolyamat áll (egyénenként eltér, hogy melyik nyom többet a latban): a hasnyálmirigy béta-sejtjei nem termelnek elegendő inzulint, a különböző szövetek, pedig inzulin rezisztenssé válnak, vagyis nem reagálnak megfelelően az inzulinra. Mindkét folyamat eredménye, hogy magas vércukorszint alakul ki, amely az érfalak károsodása miatt súlyos szövődményekhez: kardiovaszkuláris betegségekhez, a retina és a vese károsodásához, demenciához vezethet. A genetikai hajlam mellett a legfőbb kockázati tényező az elhízás és a mozgásszegény életmód. Legjellemzőbb tünetei a fokozott éhség- és szomjúságérzet és a gyakori vizelés. A cukorbetegség kezelése és szövődményei óriási összegekkel terhelik meg az egészségügyi rendszereket.
A statisztikák szerint Magyarországon jelenleg kb. 6-700 000 cukorbeteg él, és számuk évről évre 5-10%-kal gyarapszik. A betegek túlnyomó része (több mint 90%-a) a 2-es típusú (felnőtt- vagy időskori) cukorbetegségben szenved.
Mint a nyulak
Mint oly sokszor a tudomány történetében, a véletlen nagy szerepet játszott a betatrophin felfedezésében. Melton eredetileg az 1-es típusú diabétesszel foglalkozott, amelyben mindkét gyermeke szenved. Miközben kollégáival az inzulinhiányos állatok szervezetében lezajló változásokat vizsgálta, véletlenül bukkantak rá a korábban ismeretlen betatrophin génjére, amelyről aztán kiderült a béta-sejtek keletkezését "felpörgető" hatás. A hormont eredetileg Rabbit (nyúl) néven emlegették, egyrészt mivel a kínai naptár szerint a nyúl évében fedezték fel, másrészt mivel hatására a béta-sejtek úgy szaporodnak, mint a nyulak.
További vizsgálataik során az is kiderült, hogy a terhesség alatt, amikor a fokozott táplálékbevitel miatt több inzulinra és ezért több béta-sejtre van szükség, a betatrophin szintje is emelkedik.
Forrás: origo.hu
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód a betegségek kialakulásának melegágya, és gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásokért. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet és a Brigham and Women's Hospital munkatársai legújabb kutatásukban arra vállalkoztak, hogy pontosan számszerűsítsék a testmozgás élethosszabbító hatását a különböző testsúlyú és eltérő aktivitású társadalmi csoportok esetében. Napi tíz perc intenzív séta már megnöveli az élettartamot A PLOS Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy már heti 75 perc intenzív séta közel két évvel növeli az élettartamot az ennyit sem mozgókkal összehasonlítva. Aki ennél többet mozog, például feszes tempóban heti 450 percet, azaz naponta kicsivel több, mint egy órát gyalogol, annak várható élettartama már több mint kétszer ennyivel emelkedik. Ez a növekedés ráadásul minden súlycsoportban megfigyelhető, legyen szó normál testsúlyúakról, túlsúlyosakról vagy akár elhízottakról - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A tíz évet felölelő, több mint 650 ezer résztvevő életmódját vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a testtömeg-indextől függetlenül minél gyakrabban és intenzívebben mozog valaki, annál kisebb lesz a halálozás valószínűsége. Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, a fent említett heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelent. A kevés is sokat számít A mozgás élethosszabbító hatásait nemtől, testsúlytól és bőrszíntől függetlenül mindenkinél tapasztalták, leginkább mégis a normál testsúlyú, igen aktív életmódot élőknél jelentkezett a mozgás pozitív hatása: ők 7,2 évvel hosszabb életkorra számíthatnak, mint mozgásszegény életmódot folytató, kórosan elhízott (35 feletti testtömeg-indexű) társaik. A kutatók kiemelték: mostani vizsgálatukkal szeretnék megértetni a jelenleg mozgásszegény, inaktív életet élőkkel, hogy már napi 10-15 perc tempós séta is évekkel meghosszabbíthatja életüket. Ha ezek az emberek rájönnek, hogy akár elhízottan is megéri legalább napi 10-20 percet testmozgásra szánni, jelentősen javulnának életesélyeik és csökkenne a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Milyen betegségek ellen véd a mozgás? Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rendszeres mozgás csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélyét. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is. Már napi fél óra mozgástól csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét. Nem csoda, hogy egyre több orvos véli úgy, hogy a mozgást receptre kéne felírni a betegeknek. Ráadásul a kutatások azt is igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. A mozgás jótékony hatását tovább fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||||||||||
A fehér rizs magas helyen helyezkedik el a glikémiás indexben, amely rangsorolja a szénhidrátokat, hogy milyen szinten befolyásolják a vércukor szintet.
Amerikai kutatók szoros összefüggést találtak a vörös húsok - főként feldolgozott formában történő - fogyasztása és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között.
Az eredmények tükrében a szakemberek mindenképpen azt javasolják, hogy a magas sótartalmú feldolgozott vörös húsok (pl. virsli, kolbász, bacon) fogyasztását csökkentsük minimális szintre, és feldolgozatlan formában se fogyasszunk belőlük sokat. Amennyiben lehetséges, együnk vörös hús helyett inkább sovány sajtokat, zsírszegény tejtermékeket és halat, olajos magvakat, teljes kiőrlésű gabonát illetve babféléket. Ha valaki a napi egy adag vörös hús helyett például olajos magvakat fogyaszt, 21 százalékkal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát (zsírszegény tejtermékre történő cserénél 17 százalékkal, teljes kiőrlésű gabonaféléknél, pedig 23 százalékkal mérsékelhető a rizikó).
Amerikai kutatók egy olyan hormont fedeztek fel, amellyel felszaporíthatók a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjei. A kutatók szerint a betatrophin nevű hormon a cukorbetegség minden eddiginél hatékonyabb terápiáját teheti lehetővé.
Az aktív életmód pozitív hatásai régóta ismertek, egy új kutatás azonban konkrétan megadja, hogy mennyivel hosszabbítja meg életünket a rendszeres testmozgás.